A sport mindig is központi szerepet játszott az életében. Egykoron élvonalbeli versenyzőként, ma már edzőként szolgálja a „sportok királynőjét”, mi több, egy iskolában tanárként is nap, mint nap azért dolgozik, hogy a jövő nemzedéke számára a mozgás öröm legyen. A tudatosság híve és a maximális bizalomban hisz. A Dunakeszi VSE távolugrója, Farkas Petra  idén az Év Junior Női Atlétája  lett, edzője, Szenczi László  méltán lehet büszke tanítványára.

Körültekintően felépített felkészülési programjuk meghozta a sikert, fedettpályán egy új korosztályos csúcs, szabadtéren egy igencsak előkelő vb-döntős helyezést jegyeztek.  „A 2018-as évnek úgy vágtunk neki Petrával, hogy a szabadtéri világversenyen, a tamperei junior vb-n részt tudjon venni, és ott az előző évekhez hasonlóan jó eredményre legyek képes. Már fedettpályán teljesítette a nevezési szintet, sőt - talán kicsit meglepetésre -, megdöntötte az U20-as magyar rekordot.

Aztán jött a nyári szezon, a formába lendülés picit nehézkesen indult. A világbajnokságon kisebb technikai hiba és a borzasztóan rossz időjárási körülmények miatt nem sikerült idei legjobb eredményt elérni, de azt gondolom, egy világbajnoki 5. helyezés nagyon szép, elismerésre méltó eredmény, akkor, ott, a körülményekhez képest a maximumot kihozta tanítványom a versenyből, büszke vagyok rá. Egyébként minden világversenynek úgy indulunk neki, hogy először a selejtezőből kell bekerülni a legjobb 12-be, onnan pedig a legjobb 8-ba. Ha ez megvan, akkor már felszabadultan lehet versenyezni, és a minél előkelőbb helyezés a cél.”

A korosztályos világversenyeken az elmúlt években már bizonyítottak, sikeresen lépegetnek egyre előrébb. A közös munkát három éve kezdték el, hamar jöttek is az eredmények. „Petra 2006-ban kezdett el atletizálni, nyolc évig Forgács Juditnál  (a feleségem) „bontogatta szárnyait”, kiváló alapokat és sokoldalú képzést kapott tőle. Tulajdonképpen mindenben ügyes volt, talán a dobó számokban nem annyira. 2015-ben került át hozzám, akkor már speciálisabban kezdtünk foglalkozni a távolugrással.

Rögtön U16 válogatott is lett. 2015 óta minden korosztályos világversenyen ott tudott lenni, és remekül szerepelt. Három éve az EYOF-on, első világversenyén, éppen csak lecsúszott a döntőről, 2016-ban az Ifjúsági Európa-bajnokságon, nagy csatában, a bronzérmessel azonos eredménnyel, 4. lett. Tavaly a junior kontinensviadalon szintén roppant kiélezett küzdelemben szerzett 4. helyet, idén pedig a már említett junior világbajnokságon egy 5.helyezést tudhatott magáénak – Európából csak egy valaki bizonyult jobbnak Petránál, és ez óriási eredmény!”

Fiatal kora ellenére már most látszik, mi az, amiben ellenfelei előtt jár. „Fő erőssége szerintem, hogy nagyon jól tud összepontosítani. Ki tudja zárni az esetlegesen zavaró külső körülményeket, az edzői utasításokat, segítséget nagyon jó hatásfokkal tudja a versenyeken alkalmazni. Koncentráltan, határozottan, „hideg fejjel” tud odaállni. Természetesen van, amiben fejlődhet még, például gyorsaságban vagy ugróerőben.”

Szenczi László  Tatabányán kezdte edzői pályafutását, 1993 óta pedig Budapesten tanít és edzősködik.

„A TF elvégzése után (1982) hivatásos sportoló voltam Tatabányán egészen 1991-ig, majd elkezdtem ott edzőként is dolgozni, egy gyerek csoporttal. Közben egy iskolában testnevelő tanári állásom is volt, majd ’93-ban Budapestre költöztünk, ahol főállásban tanárként helyezkedtem el egy középiskolában.

Egy időre eltávolodtam az atlétikától, majd a tanítás mellett újra elkezdtem edzősködni kicsikkel. Ez 2003-ban volt, azóta pedagógusként és trénerként is azon vagyok, hogy a sport szeretetét minél több fiatalnak átadhassam. Edzőként a maximális bizalomban hiszek, azt gondolom, nagy eredményt csak úgy lehet elérni, ha van valaki, akiben a tanítvány bízik és elhiszi, hogy az a valaki a legjobbat akarja neki.”

Ugyan még csak a felkészülési időszak közepén járunk, mester és tanítványa már komoly terveket szövögetve a nyarat várja. „Jelenleg zajlik az alapozás, készülünk a fedett pályás versenyekre, de a nyári idényt tekintjük fontosabbnak, az lesz hangsúlyosabb. A fedettpálya arra tökéletes lesz, hogy megtörje kissé a felkészülés monotóniáját. 2019-ben elsősorban a korosztályos világverseny a fő cél, az U23 Európa-bajnokság, ahol a szokásos forgatókönyv a feladat: a selejtezőből a 12-be kerülni, majd tovább a 8-ba és majd meglátjuk.

A nevezési szintet már az idei 638-as eredményével teljesítette, így ezért már nem kell küzdeni. Természetesen, ha fedettpályán összejönne a felnőtt EB-szint, nagyon boldogok lennénk – de, mint mondtam, az utánpótlás kontinensviadal van elsősorban a fókuszban, ahol egy egyéni csúcs úgy vélem, biztos legjobb 8-ba kerülést jelenthet. Eddig a páratlan évek sikeresebbnek bizonyultak, remélem, ez jövőre is folytatódik.” (Daka Tímea)