Harmincesztendős kora ellenére már most 15-szörös országos bajnoknak mondhatja magát. 2017-ben a londoni világbajnokságon kétségtelenül a magyar csapat egyik hőse volt: 50 km gyaloglásban a szenzációs 6. helyen ért célba. Nem is akármilyen eredménnyel: bődületes új országos csúccsal.

A korábbi nemzeti rekordon 4, a saját addigi legjobbján 10 percet faragott. Tavaly a berlini kontinensbajnokságon a második helyen haladt, amikor huszonnégy kilométer után rálépett egy pályán levő, eldobott vizes palackra, amelynek következtében komoly sérülést, lábközépcsont-törést szenvedett. Helebrandt Máté szerencsésen felépült és elszántan készül, hogy Dohában is kiemelkedő eredményt érhessen el.

Az elsődleges feladat idénre a kvalifikáció. „Mivel a tavalyi Európa-bajnokságot sérülés miatt eredmény nélkül fejeztem be, ezért még nincs szintem a qatari világbajnokságra. A legfontosabb célunk, hogy a kiküldetési szintet márciusban, az országos bajnokságon Dudincén teljesítsem. A felkészülés felemásan alakult. A tavalyi lábközépcsont-törésem után viszonylag időben el tudtuk kezdeni az alapozást, jól sikerült az október, november, december.

Viszont az új év már kevésbé indult úgy, ahogy szerettük volna, mivel az időjárás, gondolok a havazásra, nagyban megnehezítette az edzésmunkát, és egy kisebb betegségen is túl vagyok már. Éppen ezért nagyon vártam, hogy január-február időszakban 3 hétig kedvező, 15-20 fokos hőmérsékletű portugál klímában készülhessek a tavaszi versenyekre. Albufeirában szerencsére nagyon jól sikerült az edzőtábor, profi volt minden, úgy érzem, sokat fejlődtem.”

Karate, úszás, foci – mindegyikbe belekóstolt, végül mégis az atlétika mellett kötelezte el magát. „Kis koromtól kezdve a mozgás volt a mindenem. Sok sportot kipróbáltam, fociztam, úsztam karatéztam. A szüleim látva a rengeteg energiám elvittek a Nyírsuli egyik atlétika edzésére. Az első edzőim Bakosiné Szenczi Erika és Kiss László voltak, ők szerettették meg velem a „sportok királynőjét”. Az atlétika alapsportág, megtanítja a gyerekeket kitartónak és fegyelmezettnek lenni. Gyerekként engem nagyon jó csoport vett körül, ahol sok barátot szereztem és jó hangulatban teltek az edzések.

Először futottunk rövidet, hosszút, ugrottunk magasat és távolt, de az hamar kiderült, hogy a hosszútáv áll hozzám a legközelebb. Amikor gimnazista lettem, akkor kerültem a jelenlegi edzőmhöz, Pokrovenszki Józsefhez. Nála hosszútávfutók és gyaloglók is edzettek, az akkori csapattársaim beszéltek rá, hogy próbáljam meg a gyaloglást. Tetszett ez az új mozgásforma, a sikerélmények is hamar jöttek, ezért a futás helyett a gyaloglást választottam. Példaképem a brit Mo Farah egyébként, az ő filozófiája nagyon közel áll hozzám: „Eddz keményen, nyerj könnyen!”.”

Minden sportoló számára van olyan verseny, amely valamiért más, különlegesebb, mint a többi. Helebrandt Máté egy londoni versenynapra emlékszik vissza elsők között. „A legkedvesebb verseny számomra az első olimpiám, a 2012-es londoni ötkarikás játékok. Amellett, hogy több, mint egy perccel javítottam meg az akkori egyéni csúcsomat, olyan hangulat volt a versenyen, hogy az első kilométereken libabőrös lettem.”

A budapesti világbajnokság elé a nyíregyháziak kiválósága is nagy reményekkel tekint. „Nagyon örülök neki, hogy 2023-ban mi rendezhetjük a vb-t. A jövőre nézve is nagy motivációt ad, hogy hazai közönség előtt versenyezhetek majd egy világbajnokságon. Óriási dolog lesz ez spotágunk életében és történetében. ”  (Daka Tímea)