Nagy formátumú edzőt gyászol a magyar atlétika ! Kilencvenegy éves korában elhunyt Híres László mesteredző. Ha valaki ezer fokon lángolt az atlétikáért, akkor az Híres László volt. Ha társaságában bárhol a futásról került szó, izzott a levegő. A mindene volt az atlétika. És nem véletlenül. Híres László már ifjúsági korában a sportág élére került, 1934 és 36 között 800 - tól 3000 méterig kilenc bajnokságot nyert. Ő volt az ország első akadályfutó bajnoka (1938: 9:48,2) , ettől az évtől kezdve 1950-ig huszonhét alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. 1939-ben 9:32,2 mp- el akadályon országos csúcsot futott, egész pályafutását hét országos csúcs fémjelzi. 1500 métertől 3000 akadályig 11 magyar bajnokságot nyert. 1947-ben két mérföldes akadályfutásban győzött az angol bajnokságon is. A versenyszerű futást 1953-ban fejezte be, de már 10 évvel hamarabb elkezdte azt a szakvezetői tevékenységet, amely méltán emelte Őt a legnagyobb magyar edzők közé.

A honi atlétika ötvenes évekbeli nagy korszakában már kiváló versenyzői voltak és a további évtizedekben is ragyogó atléták kerület ki műhelyéből. Szentgáli Lajos Európa bajnoki sikere jelentette a nyitányt, amely után Mecser Lajos hatalmas győzelmei, Zemen János olimpiai döntője , Markó Gábor, Fancsali András, Kerékjártó István, Németh Gyula, Tóth László és társaik eredményei jelentették folyamatosan a magas színvonalat. Amikor sorsa úgy hozta, külföldön is jelentőset alkotott. A negyvenes évek végén Jugoszláviában edzősködött. 1956 és 62 között , két időszakban a román távfutók felkészítését vezette ( ekkor Vámos Zoltán 1960-ban olimpiai ötödik 1500-on, 1962-ben EB 2. akadályon).

Tudását az öttusa is kamatoztatta. A nyolcvanas években foglalkozott a sportág világhírű magyar képviselőivel. Versenyzői, edzői pályafutásának jelentős részét töltötte az UTE, Újpesti Dózsa színeiben, de dolgozott a Bp. Honvéd atlétáival is. Eredményeit magas kitüntetésekkel ismerte el a társadalom. A mindennapi edzői munkát befejezve sem szakadt el a sportágtól. Újító elképzeléseire, az atlétika jobbítását célzó szuggesztív megnyilvánulásaira, leveleire, érdeklődéssel kísért szakmai előadásaira jól emlékszik a hazai atlétikai közvélemény.

Mind a versenypályán, mind a civil életben a nemzetért való elkötelezettség jellemezte. Gödön, ahol díszpolgári címet kapott és több mint 60 évig élt, felkutatta a világháborúban elesettek neveit, emlékmű avatásuk szervezője, szónoka volt. A háza előtt a kilencvenes években mindig lobogott a magyar zászló. Kiválóan rajzolt és fotózott. Karikatúrái igen ismertek és kedveltek voltak.

A mondás úgy tartja: az ember addig él, amíg emlékeznek rá. Híres László sokáig fog velünk élni.