Világhírt is hoztak az idei magyar sportcsodák

Elemzés az év kiemelkedő sikereiről, dr.Baji Balázs VB-bronzérméről

Hosszú évek óta téma a magyar sportban, hogy mikor jönnek majd azok a sikerek, melyek az úgynevezett világsportágakban, más nevén „pénzes sportágakban" helyezik fel a térképre Magyarországot. Nos, 2017-ben mintha ezen a téren is véget érne az évtizedek óta tartó mozdulatlanság. Mindent elsöprő földrengésről még nincs szó, de az elmozdulást már jelzik a műszerek – foglakozott a témával elemző írásában az origo.hu.

Mielőtt belevágnánk, érdemes leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyeket az előbb már említett világsport/pénzes sport kategóriába sorolhatunk. Íme, az origo.hu által össszeállított tizenkettő, nem egy tucat lista: Labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tenisz, atlétika, úszás, golf, sakk, Forma-1, gyorsasági motor, országúti kerékpár és (profi) ökölvívás.

Természetesen botorság lenne azt várni, hogy Magyarország a felsorolt sportágak mindegyikében világszínvonalú produkciót nyújtson. Talán nincs tíz olyan ország a világon, amely a fentebb citált valamennyi sportágban ott lenne a világ élvonalában.

A mellékletben teljes terjedelmében olvasható elemzésben az atlétikáról, közelebbről dr.Baji Balázs idei kiemelkedő eredményéről az alábbiak olvashatók:

Baji Balázs futásáról az egész világ beszélt - Amikor a londoni atlétikai világbajnokságon Baji Balázs a férfi 110 méteres gátfutásban bronzérmes lett, napokon át az egész ország arról az állatorvosról beszélt, aki ezzel a futással szinte sporttörténelmet írt. A magyar atlétika az elmúlt 27 évben ugyan fel tudott mutatni egészen kiváló eredményeket (1996-ban Kiss Balázs, 2012-ben Pars Krisztián kalapácsvetésben nyert olimpiai bajnoki címet), de ezek a sikerek többnyire a dobószámokban születtek meg.

Nem lebecsülve ezeknek az aranyérmeknek a jelentőségét  -  ide sorolhatjuk még Márton Anita 2016-os súlylökő olimpiai bronzérmét /és londoni VB ezüstjét is -  tudjuk, hogy atlétikában a futószámok, ezen belül pedig a sprintszámok is a királykategória versenyeit jelentik.

A 110 méteres gátfutás az egyik legnehezebb és legösszetettebb atlétikai szám, itt akár Európa-bajnokságon, akár világbajnokságon dobogóra állni elképesztő bravúr. Ezt megközelítő eredményt az elmúlt 30 évben csupán egyszer ünnepelhettünk. Az 1987-es római világbajnokságon a 100 méteres férfi síkfutásban (azaz a világ által a legnagyobb figyelemmel kísért versenyszámban) Kovács Attila  az ötödik helyen ért célba.

Aztán ez az ötödik helyezés negyedikre módosult, miután a később doppingvétségen ért Ben Johnson  eredményét utólag törölték. Ez a negyedik hely azonban két ok miatt nem kapott nagyobb visszhangot. Egyrészt, mert Kovács Attila  nem nyert érmet (a magyar sport mind a mai napig érem, sőt, aranyérem központú, azaz másban nem nagyon tudunk gondolkodni), másrészt pedig a tényleg szenzációs negyedik helyezés utólag született meg.

De ez az eredetileg ötödik hely is maga volt a csoda. Hiszen ezt megelőzően 1934-ben (!) Sír József  nyert bronzérmet ebben a számban a torinói Európa-bajnokságon. Ennek fényében mondhatjuk azt, hogy Baji Balázs londoni harmadik helyezése a földöntúli bravúr kategóriába tartozik. (forrás: Lantos Gábor/origo.hu)

 

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2017 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.