Lesz harmadik olimpiai bajnok a Németh családban?

Montreal hőse saját sportklubjában foglalkozik atlétapalánta gyerekeivel

Atlétát szeretne nevelni a fiaiból és a kislányából a 71 éves Németh Miklós, az 1976. évi montreali olimpiai játékok gerelyhajító versenyének győztese, aki annak idején már az első dobásával eldöntötte a bajnoki cím sorsát. Két évvel ezelőtt keresett, de nem talált kedvére való egyesületet a tehetséges gyerekeinek, ezért megalapította a Németh-Gerely Atlétikai Clubot, amit családi vállalkozásnak is lehetne nevezni.

A klub elnöke a felesége, mellette Németh a szakosztályvezető, az egykori távolugró bajnok és csúcstartó Woth Klára pedig az edző. A „versenyzőgárdát” csupán hárman alkotják: Németh Miklós Fábián (14 éves), Németh Márton Pál (12) és Németh Mimi Liza (10).

A Magyar Atlétikai Szövetség nyilvántartása szerint egyelőre csak az ifjabb Németh Miklósnak vannak jegyzett eredményei, aki tavaly az újonc korosztály országos bajnokságán megnyerte a diszkoszvetést, harmadik lett kalapáccsal, és kilencedik a súlylökésben. Elindult a diákolimpia összetett versenyszámában és az országos bajnokságon négypróbában is, kis különbséggel mindkétszer bronzérmes lett.

Örömsportolás  -  „ Nagyot fordult a világ velem, ha arra gondolok, hogy nem is olyan régen még két olimpiai bajnoktársam, a cseh Jan Zelezny és a brit Tessa Sanderson, valamint az olasz női dobóválogatott felkészítésében vettem részt. Jóformán semmit se hasznosíthatok azokból a jól bevált tanácsaimból, amikkel őket láttam el, hiszen a gyermekeink még csak a sportolóvá válás útjának elejénél tartanak.

Azt szeretnénk, hogy a sport élvezet legyen a számukra, örömüket leljék a mozgásban, és legyenek büszkék magukra, ha sikerrel oldanak meg egy feladatot. Jó iskolába járnak, a sportolás mellett jól tanulnak, a nagyobbak nyelveket is beszélnek, mindehhez viszont a feleségemmel együtt erős hátországot kellett teremtenünk” – nyilatkozta Németh Miklós az SzPress Hírszolgálatnak.

A Németh-csemeték előtt nem csak az apjuk példája lebeghet, hanem a nagyapájuké is. Németh Imre 1948-ban Londonban lett olimpiai bajnok a kalapácsvetésben, majd 1952-ben bronz, világcsúcsokat is javított, visszavonulása után pedig őt nevezték ki az 1953-ban átadott Népstadion első igazgatójának.

A szülők a szponzorok is  -  „ Azt már a közös munkánk legelején tisztáztuk, hogy attól még nem lesznek olimpiai bajnokok, hogy Németh a nevük és én vagyok a dobószámokban az edzőjük. Manapság persze minden megtörténhet, de én soha nem voltam híve az ábrándok kergetésének. Egyelőre nem akarom rábírni a srácokat arra a kőkemény munkára, amiben hosszú évekig részem volt, fokozatosan haladunk előre.

Erősek és szívósak, Miklós Fábiánnak egyre jobban megy a diszkosz-, és a kalapácsvetés, és azt tapasztalom, hogy hihetetlen elvárásai vannak önmagával szemben. Márton Pál talán egy később beérő atlétapalánta, de már érzi és érti a kalapácsvetés lényegét, miközben Mimi Liza, a család kis büszkesége a futószámokban és távolugrásban fejlődhet a legtöbbet. A gyerekeket nem tartja görcsben a teljesítménykényszer, a támogatók kedvében sem kell járnunk, mert a család és a vállalkozásaink a szponzoraik.”

Vándoratléták  -  A Németh-Gerely Atlétikai miniklubnak - egyelőre - nincs saját pályára, ezért az apjuk vezetésével gyakran kelnek útra, hogy megfelelő minőségű edzéslehetőséghez juthassanak. „Sokfelé megfordultunk már. Volt úgy, hogy csak a XVI. kerületi Ikarusz stadionig, vagy a TF pályáig mentünk, de többször vendégeskedtünk már Székesfehérváron és Szombathelyen is, máskor meg ott gyakoroltak a gyerekek, ahol éppen műfüves vagy szintetikus pályát építettem a cégemmel. Budakeszin ráakadtunk egy jókora elhagyott rétre, ahol csak arra kell ügyelni, hogy edzés közben ne tévedjen valaki oda. Keressük az állandó megoldást, és meg is fogjuk találni.

Nagy boldogság lenne, ha az egyik gyerekből válogatott versenyző lenne, de ha úgy alakul az életük, hogy atlétaként már nem érzik jól magukat a bőrükben, nem fogjuk ellenezni, hogy elmenjenek kézilabdázni, teniszezni vagy éppen hokizni. Erősek, gyorsak, jó a labdaérzékük, biztos, hogy más sportágakban is feltalálják majd magukat. Az a fontos, hogy mozgásban maradjanak, és amit csinálnak, azt önszántukból tegyék” – mondta befejezésól az olimpiai bajnok gerelyhajító, aki sportszergyártóként és pályaépítőként is nevet szerzett magának.  Szalay Péter/ SzPress Sporthírszolgálat

 

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2021 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.