A 2023-as vb hazánk történetének legjelentősebb sporteseménye lesz

Interjú Deutsch Péterrel, a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezési munkáinak előkészítéséről

Alig egy hónap telt el a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntése óta, mely szerint  Budapesten rendezik 2023-ban a világbajnokságot. A történelmi bejelentést örömmel fogadta a sport világa, miután idén októberben (!) Dohában, illetve 2021-ben az amerikai Eugene-ben is olyan házigazdák látják vendégül a világ atlétáit, akik csekély tapasztalattal, illetve sportszakmai múlttal rendelkeznek. Magyarország viszont az elmúlt 30 évben minden korosztályos, utcai, mezei, fedett és szabadtéri világ- és Európa-bajnokságot megrendezett már, kivéve egyet. A legnagyobbat. A döntést megelőző időszakról és a jövőről kérdeztük a pályázati bizottságot vezető Deutsch Pétert, akit a MASZ elnöksége megerősített küldetésében, és immár az elnyert pályázat után a világbajnokság szervezési munkáinak vezetésére hatalmazta fel.

Miért pont ránk esett a választás?

Mindenekelött ezúton is szeretném megköszönni az Elnökség és azt hiszem az egész atlétatársadalom bizalmát a felkérés, feladat kapcsán, mely óriási megtiszteltetés és talán az elmúlt évek munkájának elismerése is számomra. 

A Magyar Atlétika kivételes múlttal rendelkezik és az IAAF tanácsában ezzel mindenki tisztában van. 1912-ben alapítói voltunk Stockholmban a Nemzetközi Szövetségnek és 1934-ben a budapesti Gundel étteremben indult útjára az IAAF Európai Bizottsága dr. Sztankovits Szilárd vezetésével. Ebből lett később az Európai Atlétikai Szövetség. Mindezen túl évtizedeken keresztül megmutattuk a világnak, hogy a legmagasabb szinten rendezünk Európa- és világbajnokságokat, az egynapos versenyekről már nem is beszélve.

Az IAAF-nek egy megbízható partnerre volt szüksége, akinél nem merülhet fel a kétség, hogy képesek-e megcsinálni, amit vállaltak. Ezt nekünk sikerült bizonyítanunk mind a szervezés, mind a szükséges létesítmények terén.  

Mik a legfontosabb feladatok 2019-ben?

A Nemzetközi Szövetséggel kötött szerződés szigorú határidőket és feladatokat ír elő, pontosan szabályozza meddig, minek kell megvalósulnia. Ezeken túl nagyon sokat segít az IAAF a korábbi világbajnokságokon szerzett szervezési tapasztalatával, melyek alapján elkezdheti munkáját a szervezőbizottság. Fontos már most szétválasztani a területeket, így például a létesítmények fejlesztése és a verseny szervezése két külön feladatkör, ahogy például a költségvetés tervezése és a nemzetközi kapcsolattartás is. Azzal mindig is tisztában voltunk, hogy ez lesz Magyarország történetének legjelentősebb sporteseménye. Ennek megfelelő felelősséggel kell a szervezést is végeznünk.

Miben lehet a budapesti vb más, mint az előző 18 kiadás?

Ilyenkor szeretik rendre azt nyilatkozni az aktuális verseny szervezői, hogy „minden idők legjobb világbajnoksága” de a kérdés, hogy mégis miben? Mi máshonnan közelítenénk meg egy kicsit. Már az IAAF-nél is azzal lobbiztunk, hogy három fő célcsoportra, területre fogunk fókuszálni a szervezés terén. Ha ezek a célcsoportok elégedettek a világbajnoksággal, akkor mi is sikeresnek ítélhetjük majd. Ezek a sportolók, a szurkolók és a szponzorok, partnerek.

Ahhoz, hogy a sportolók és a szurkolók elégedettek legyenek, szeretnénk bevonni őket, és a lehető legnagyobb mértékben megpróbálni beépíteni észrevételeiket a rendszerbe. Terveink között szerepel sportolói és védnöki testület  létrehozása, ahol jelenleg is aktív és korábbiakban kiváló eredményket elért atléták, sportvezetők tehetnek hozzá, majd érezhetik magukénak a ’23-as világbajnokságot. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Gál Laci bácsi személyében szerencsére még van olyan kollégánk, aki már az 1966-os budapesti Európa-bajnokságon is ott volt és azóta minden hazai rendezésű világversenyt belülről látott. Ezekre a tapasztalatokra is szeretnénk építeni!

A partnerek kielégítése pedig egy legalább ennyire fontos feladat, elvégre a világ egyik legjelentősebb eseményéről a földkerekség minden sarkában hírt fognak adni. Ilyen lehetőség pedig nem sűrűn kínálkozik!

Az IAAF szerződésben foglalt elvárásain túl melyik területeket kell leginkább fejleszteni a következő bő négy év során? 

Egy világbajnokság sikeres megszervezése messze túlmutat azon, amit a szerződésben vállal a pályázó. Hatalmas háttérmunkára van szükség, ami a hazai atlétika szinte minden szeletét érinti. A sportág általános marketing értékének növelésétől kezdve, a versenybírói gárda folyamatos képzésén át, a sikeres magyar szereplésig számtalan terület van, ami a világbajnokság „farvizén” kell, hogy figyelmet kapjon. Ráadásul ezek mind olyan feladatok, melyekre, ha kétszer ennyi időnk lenne, az sem lenne elég, mivel mindig lehet tovább javítani és fejleszteni a pillanatnyi állapotot.

Pont negyed évszázaddal a nagy sikerű 1998-as Európa-bajnokság után rendezhetünk világbajnokságot. Milyen hozadéka lehet a vb-nek a hazai atlétikai életre nézve?

Ez a 25 év, ami el fog telni az Európa-bajnokság és a világbajnokság hazai rendezése között pont egy generációt jelent. Ez komoly felelősség, hiszen egy egész generáció számára kell olyat prezentálnunk, ami utána évtizedeken keresztül kiszolgálja az igényeket és biztosítja a sportág sikeres fennmaradását. A létesítményfejlesztés már önmagában is olyan hozadékot jelent, amire nagyon régóta szükség lett volna. Egy új, a kor követelményeinek megfelelő otthon épül a sportág számára, edzésre és versenyzésre egyaránt alkalmas szabadtéri és fedett pályával, önálló dobó központtal. Azonban ezt élettel is meg kell tölteni. Edzőtáborok, programok kellenek, edzők és versenyzők, akik majd használni fogják. A következő négy és fél év munkájától is függ, hogy a 2023-at követő években mennyire lesz sikeres a sportág. Ehhez pedig mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk!
 

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2019 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.