Az atlétikai stadion területét második Margit-szigetnek álmodják (Lapszemle)

A világbajnokság szervezői szerint nem egyszerűen egy stadionról beszélünk, hanem egy lepusztult terület rehabilitációjáról és egy sportág bázisáról.

Amikor Budapest megkapta a világbajnokság rendezési jogát, a magyar fél azt ígérte, hogy Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épít fel azt a sportkomplexumot, amely kiszolgálhatja a vb igényeit, hosszú távon pedig a magyar atlétika bázisaként működne. Maga a stadion a világbajnokság alatt mobil lelátókkal együtt 40 ezres lenne, utána 15 ezer fősre bontanák vissza. A tervek szerint 2022 közepére már elkészülne a sportközpont.

Ez a létesítmény már Budapest 2024-es olimpiai terveiben is szerepelt, de a kormány a pályázattól függetlenül a megvalósítandó elemek közé sorolta, és az úgynevezett Kemény Ferenc Program részéve tette.

A területre van jogerős építési engedély, de most az egész projekt lebeg. Ennek több oka van.

– Az egyik, hogy a Kúria végzése szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem.

– A másik pedig, hogy az új főpolgármester, Karácsony Gergely stadionstoppal is kampányolt. Karácsony az egyik interjújában azt mondta, hogy szerinte nincs szükség az atlétikai stadionra, csak feltételekkel tudná támogatni azt, korábban pedig azt is említette, hogy nem lesz népszavazás a stadionról. A múlt heti kormányülés után Karácsony azt nyilatkozta, hogy egy ilyen fajsúlyú beruházásnál fontos minden körülményt mérlegre tenni.

– Az sem mellékes, hogy az érintett terület, Ferencváros ellenzéki polgármestere, Baranyi Krisztina az Index élő műsorában azt mondta: „Az a stadion teljesen szükségtelen.” Szerinte egy alkalomra felépítünk egy stadiont „egy teljesen alkalmatlan" helyen, olyan pici helyen, hogy „nem tudtak mellé parkolót tervezni". Az esemény után fenn kéne tartani a stadiont, ami ráadásul olyan telken van, amelynek a panorámája páratlan Budapesten – mondta Baranyi.

Hogy Budapest támogatja-e vagy sem az atlétikai világbajnokság rendezését, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki. Azt Orbán Viktor miniszterelnök és Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos is kijelentette, hogy ők semmi olyasmit nem erőltetnek, amit a főváros nem akar.

Arról nincs hír, hogy egyáltalán elindul-e aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért, és azt sem tudni, hogy Karácsony mit dönt az ügyben, ugyanakkor a világbajnokságért máris sokan megmozdultak. A Facebookon a világbajnoki bronzérmes gátfutó, Baji Balázs indított a vb-t támogató mozgalmat, majd a hétvégén a nemzet sportolói kérték arra Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a világbajnokság megrendezéséhez, ezenkívül a Magyar Sportújságírók Szövetsége is kiállt a verseny mellett. Mindeközben Debrecen is bejelentkezett, hogy ha Budapest lemond róla, akkor átvenné a világbajnokságot.

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szerint hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert az eddig bázis nélküli sportág otthonáról és „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről" van elsősorban szó.

Az atlétikai központ építésével több mint 15 hektárnyi területet rekultiválhatunk, közel 12 hektárnyi, eddig nem megközelíthető közterület tárható fel, a zöldterület nyolchektárnyi. A stadion felső karéja a világbajnokság után mindenki számára nyitott közparkká válik, 95 fát helyeznek ki ládákban, bárki használhatja a kondieszközöket, játszótereket, futhat, sétálhat, görkorcsolyázhat, és gyönyörködhet a dunai panorámában. Ez a Duna-part a cementgyár miatt például most el sem érhető. Növeljük a zöldfelületek és a közösségi területek arányát, ez Karácsony Gergely elképzeléseivel is egybevág – mondta Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, Európa más, modern stadionjaihoz hasonlóan a közösségi közlekedést részesítik előnyben, parkolóhelyet is csak annyit terveztek a stadionhoz, amennyit a minimum szabványok megkövetelnek.

A MASZ elnöke, Gyulai Miklós szerint is zöldberuházásról van szó.

Nem fog lakat kerülni a létesítményre, azt szeretnénk látni, hogy itt zajlik az élet. Akár egy második Margit-sziget lehetne.

Magyarország rendezett már atlétikai Európa-bajnokságot, legutóbb 1998-ban. Akkor a Népstadion volt a helyszín, ott még 2011-ben is volt nagy atlétikai verseny, a Gyulai Memorial, de az új Puskás Aréna már teljesen a futballra fókuszál, nincs futókör sem. A Gyulai István Memorial már korábban, a Puskás lerombolása és újjáépítése előtt Székesfehérvárra költözött, de világversenyt ott sem lehet rendezni.

Magyarországon egyetlen olyan atlétikai pálya sincs, amelyiket stadionnak lehetne hívni. Egy sincs, amelynek a célegyenesen kívül lenne lelátója. Hogy tud egy sportág úgy létezni, hogy nincs otthona? – mondta Gyulai Márton, aki megjegyezte, hogy az atlétika itthon az ötödik legeredményesebb sportág, 174 olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmet szereztek atlétáink.

Fontos megjegyezni, az atlétikai központnak lesz vb-je, és nem a vb-nek atlétikai stadionja. Ez a centrum biztosíthatja a legjobbaknak a nemzetközi szintű felkészülést, de az általános sportágfejlesztést is szolgálná, az utánpótlás- és a szabadidő-sportolók, civilek is megtalálják a helyüket – mondta Gyulai Miklós.

A vb-stadion mellett, a Kvassay-zsiliptől délre edzőpályák épülnek, de egészségügyi és prevenciós központ, konditermek is kiegészítik a létesítményt a tervek szerint.

A világbajnokság fontos katalizátor, több helyről hallom, hogy mondják sportolók, hogy talán én leszek a magyar atlétika első világbajnoka. A vb az egész sportágat előreviheti, nemcsak az atlétákat, hanem a szakemberképzést is motiválhatja. A vb-vel meg tudnánk mutatni, hová lehet eljutni, és olyan motiváció, amivel megtartjuk vagy növeljük a versenyzői létszámokat – mutatott rá a MASZ-elnök, hogy a vb-nek milyen hatásai lehetnek.

Az atlétikai világbajnokság az olimpia és a futball-világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportesemény, friss adatok szerint az idei világbajnokságot csak tévén több mint egymilliárdan követték. Gyulai Mártonék a két évvel ezelőtti londoni vb gazdasági elemzéseit is ismerik. Azt nem állítják, hogy mindez egy az egyben adaptálható, de jól jelzi, hogy mit tud a termék. A londoni világbajnokság gazdasági hatása 60 milliárd forintra tehető, és a tíznapos esemény reklámértéke olyan volt, mintha 53 milliárd forintot elköltöttek volna célzott reklámra.

Hogy a mérleg másik oldalán mi áll majd, azt egyelőre nem tudni. A kormány korábban 31,5 milliárd forintot különített el csak a rendezésre a hvg.hu információi szerint, a létesítmény tervezése pedig 4,7 milliárdba került, a várható építési költségekről pedig eddig nem jelentek meg számok.

Vagyis még nem tudjuk, és nem is árulták el eddig az illetékesek, hogy hány milliárdba kerülne összesen a világbajnokság rendezése stadionépítéssel és területrendezéssel, illetve szervezéssel együtt.

Az viszont biztos, hogy az esetleges visszalépés is károkat okozna, a nemzetközi szövetségnek is több tízmilliárdos kártérítést kellene visszafizetni, a presztízsveszteség pedig még nehezebben forintosítható.

(Forrás: index.hu)

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2019 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.