,,Egy edző érzi, ha több van a tanítványában"

Beszélgetés Szabó Dezsővel

A többpróbázó Krizsán Xénia és a távolugró Nguyen Anasztázia is remekül kezdte az idei szabadtéri szezont, aminek okairól, a következő lépcsőfokról és az elmúlt évek változásairól edzőjüket, Szabó Dezsőt kérdezte a magyaredzo.hu. Vincze Szabolcs interjúja:

Melyik tanítványával volt a svédországi Gävlében, az U23-as Európa-bajnokságon?

A rúdugró Klekner Hangával, aki első éves U23-as, és egyébként Géczi Gergő tanítványa Debrecenben, de Budapestre költözött a tanulmányai miatt, így került hozzám. A korosztályos kontinensviadalon szerettem volna, ha döntőbe jut, ami végül nem sikerült, de Hanga még nem olyan stabil versenyző, és nem is volt jó a széljárás a nyitott, kis stadionban.

Két tanítványa, a távolugró Nguyen Anasztázia és a 6619 ponttal országos csúcsot döntő többpróbázó, Krizsán Xénia nagyon jól kezdték a szabadtéri szezont. Várt már tőlük egy ilyen kiugró eredményt?

Xéni esetében már 2017. július elsején kiszámoltam, hogyan jöhetne össze a 6600 pont hétpróbában, és nem is kellett volna hozzá feltétlenül egyéni csúcsokat döntenie az egyes versenyszámokban. Szóval igen, benne volt egy ilyen siker, bár országos csúcsra azért én sem számítottam, azt a dohai világbajnokságra időzítettem volna, ha rajtam múlik. Most kérdés, tudjuk-e tartani szeptember végéig ezt a magas szintet.

És Nguyen Anasztázia, aki már csak két centire van a világbajnoki szinttől?

Naszti futógyorsasága a sprintermúltja miatt megvan ahhoz, hogy nagyot ugorjon, de mivel még csak két éve álltunk át a távolugrásra, jobban rá kell éreznie a mozgásra, és több tapasztalatra van szüksége. Akkor lesz ideális a helyzet, ha ő maga is pontosan érzi, mit csinál, és azt érzi, amit én kívülről látok, mert akkor vagyunk tökéletes szinkronban egymással.

Mennyire volt nehéz átállni vele a síkfutásról a távolugrásra?

Ez egy folyamat, amihez sok türelem kellett és kell. Az idei az első szezon, amikor már a távolra edzünk, idén már több szökdelést mertem vele elvégeztetni, ami mindig kényes kérdés, mert nemcsak fizikailag nehéz, de az izmokon kívül az ízületeket is nagyon igénybe veszi. Egy edző érzi, ha több van a tanítványában, és azt is látja, hogy nem tökéletes, és van még hová fejlődni. De ez a jó benne, hiszen ha tökéletes lenne, akkor vakarhatnánk a fejünket, hogyan tovább. A tökéletesből nem lehet továbblépni.

Ön nem volt bizonytalan a váltásnál? Új versenyszám, új módszerek, új edzés…

Kicsit az voltam, de főleg magammal szemben, hogy vajon meg tudom-e majd tanítani neki, amit kell? A mozgást ugyanis minél fiatalabban kell megtanítani a sportolóknak, tizenkét éves korban pedig a gyerekek könnyen tanulnak. Naszti már kész versenyző volt, mikor váltottunk, és lényegesen nehezebb megtanítani egy mozgást, ha valami már berögzült.

Min kellett változtatnia?

Alapvetően az elugráson. Naszti régen is elindult időnként távolugrásban, de szinte csak beleesett a homokba, ezért fel kellett építenünk a mozdulatot. Ez mostanra tíz-tizenkét lépésből már jól megy, sőt, időnként sikerült tizennyolcból is, ha jók a körülmények, de az a cél, hogy mindig menjen. Ez már nemcsak fizikai, hanem pszichikai kérdés is.

Mikor érezte először, hogy két éve jó döntést hoztak a tanítványával?

Női távolugrásban a hat méter ötven centit tartom fontos választóvonalnak, és mikor Naszti februárban, a linzi fedett pályás versenyen 651-et ugrott, és ezzel teljesítette a fedett pályás Európa-bajnoki szintet, akkor éreztem először, hogy elindult valami.

A hétpróbázó Krizsán Xénia az évek alatt világklasszis lett, idén egy hónapon belül kétszer, Götzisben és Talence-ben is szenzációs eredményre volt képes. Mi az a plusz, amiért most már képes rá?

Először is Xéni érett versenyző lett, már a nagy versenyeken sem félénk, tudja, mi a dolga és azt végre is hajtja. Több önbizalma van, magával foglalkozik, nem a körülményekkel. Másrészt végre sikerült végigcsinálnunk egy olyan komplett felkészülést edzőtáborokkal, amikor nem volt sem beteg, sem sérült. Harmadrészt én is változtattam kicsit a felkészülés metodikáján, máshonnan közelítettük meg a munkát, de nekem is kísérleteznem kell, mert nem lehet mindig ugyanazt elvégezni. Akkor benne van, hogy az eredmény is ugyanaz lesz.

Mely versenyszámokban van a legtöbb fejlődési lehetőség?

A két ugrószámban, a magasban és a távolban, amit egyébként már évek óta látunk, de még mindig várat magára a kiugró eredmény.

Országos csúcs, több mint 6600 pont. Mi a következő lépés Xéninek?

Most már nem annyira pontban, mint inkább helyezésekben gondolkodom, elsősorban a dohai világbajnokságon és a tokiói olimpián, mert azok vannak előttünk, és mindkettőre teljesítette a kijutási szintet. Mindkét világversenyen az első hat hely valamelyikével lennék elégedett, ami Xéni esetében már abszolút reális, de ehhez minden versenyszámban egyéni csúcs közelében kellene teljesítenie. Nem lesz könnyű, mert nemcsak Xéni, hanem a mezőny is fejlődik, és jönnek fel a fiatalok. De ott a tudat benne is, hogy most már 6600 pontos hétpróbázó, így nemcsak az enyém, hanem a magával szembeni elvárás is nőtt.

Valószínűleg Nguyen Anasztázia is kint lesz a világbajnokságon. Tőle mit vár?

Egy döntőbe jutásnak örülnék, amihez 660 centinél nagyobb ugrás kell. Ez nem cél, de három szép selejtezős ugrással sikerülhet. Egy világbajnoki döntő ráadásul sok világranglista-ponttal is jár, ami sokat számíthat, ugyanis nem titok, szeretném, ha Naszti kijutna távolugrásban a tokiói olimpiára is.

 

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2019 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.