A sikert is tudni kell kezelni

Interjú Varga Lőrinccel

Az atlétikai világbajnokságok 1983 óta íródó történetében a gerelyhajító Rivasz-Tóth Norbert első magyarként jutott be a versenyszám döntőjébe Dohában, ráadásul országos csúccsal. Edzőjével, Varga Lőrinccel beszéltünk az idáig vezető útról.

Mióta dolgoznak együtt Rivasz-Tóth Norberttel?

Lassan tíz éve, kettőezer-tízben kezdtük a közös munkát. Abban az évben végeztem az egri Eszterházy Károly Főiskolán, és néhány nappal a diplomám átvétele után már munkába is álltam, mert visszahívott Törökszentmiklósra Bertán István, Norbi nevelőedzője, aki tulajdonképpen felfedezte őt, és tizennégy éves koráig irányította az edzéseit.

Akkor milyen eredményei voltak, ami alapján lehetett látni, hogy tehetséges?

Nyáron, serdülőként hatszáz grammos gerellyel dobott ötvennégy métert, decemberre ezt hatvankét méterre vittük fel, egy évvel később, 2011-ben pedig megdöntötte a serdülő országos csúcsot 72.15-ös dobással.

Mindketten törökszentmiklósiak. Milyen a kapcsolatuk?

Kifejezetten jó, szerintem elsősorban azért, mert a kettőnk között lévő kilencéves korkülönbség nem olyan sok, és ennek csak előnyei vannak. Jobban megértem a gondolkodását. Amikor tizennégy éves korában átvettem a felkészítését, ő még gyerek volt, én már felnőtt, de az elmúlt időszakban ez kilépett a szokásos edző-tanítvány kapcsolatból, és baráti is lett. Ha például segítség kell a mindennapi életben, akkor is szívesen segítünk egymásnak.

Ön szerint melyik év volt az áttörés Rivasz-Tóth Norbert karrierjében?

Miután átvettem, viszonylag korán eldőlt, hogy lehet belőle valami. Az első ilyen évnek 2012-t tartom, mikor tizenhat éves, azaz ifjúsági korú volt, és már látszott, hogy nem egy átlagos dobóatléta. Ifiként kijutott a junior világbajnokságra, ahol nála három évvel idősebbekkel, 19 évesekkel versenyzett, és jutott be a döntőbe, a selejtezőben pedig országos csúcsot dobott. A következő évben ezüstérmes lett a donecki ifjúsági világbajnokságon, és hatodik a junior Európa-bajnokságon, még mindig ifiként! A korosztályos csúcsai, amit ezeken a versenyeken dobott, egyébként ma is élnek. Aztán jött két év, mikor sérülésekkel bajlódott, bár az eredményei ekkor sem voltak rosszak, de nem tudott miattuk döntőbe jutni a 2014-es és 2015-ös junior világversenyeken, az amerikai világbajnokságon, majd a svédországi kontinensviadalon. Ezután jött a második áttörés.

Melyik évben?

2016-ban, amikor Norbi utánpótláskorú lett, és megszámlálhatatlan csúcsot dobott. Először is megdöntötte Török Krisztián kereken 74 méteres utánpótlás csúcsát, és év végéig egészen 79.47-ig tornázta fel. És ebben az évben jutott ki első felnőtt világversenyére, az amszterdami Európa-bajnokságra, ami mutatja, hogy milyen korán lépett be a felnőttek közé.

2017-ben pedig először dobott nyolcvan méter felett és kijutott a londoni világbajnokságra. Azóta mi változott?

Nagyobbak lettek az elvárások, mert már a szakma is elvárja tőle a nyolcvan méter feletti dobásokat. Ez eleinte nagy teher volt, és rá is ment a 2018-as év, amikor csak a téli dobó Európa-kupán dobott ekkorát. Utána görcsössé vált, megérezte a nyomást. De jól mondják, hogy nemcsak a kudarcokat, a sikereket is tudni kell kezelni, fel kell tudni dolgozni, ehhez pedig idő kellett.

Ezért szerepelt gyengébben a berlini Európa-bajnokságon?

Nem, oda jó formában érkezett, de a verseny előtti nap ledöntötte egy vírusos betegség, ami nagyon legyengítette, 69.94 méterig jutott a selejtezőben. Az pech volt, nem rajta múlt. 2018-at nevezhetjük a kudarcok évének is, de túl vagyunk rajta.

Idén mi volt a cél?

Szerettük volna összegyúrni a 2017-es sikeres, és a 2018-as sikertelen év tapasztalatait, stabilabb technikával és jobb erőnléttel felvértezni Norbit, és persze minél többször nyolcvan méter felett dobni. A dohai világbajnokságon elsőre 83.42-es országos csúcsot dobott a selejtezőben, ami egyébként korábban is kijöhetett volna belőle, de át kellett szakadnia egy gátnak.

A döntőben sem volt rossz, de nem tudta megismételni ezt a teljesítményt. Ennek mi volt az oka?

A fináléban volt valami probléma a lapockája körül, ami hátráltatta a dobásoknál. Neki mindig is az volt az erőssége, hogy jól tudta „magára forgatni” a gerelyt, de ott ez az említett ok miatt nem sikerült jól. De ettől függetlenül én száz százalékosan elégedett vagyok a világbajnokságon nyújtott teljesítményével. Norbi ugyan eleinte nem így volt vele, nem volt mindennel boldog, de később már ő is másképp látta.

Mit gondol, mennyi van még Rivasz-Tóth Norbertben?

2019-re még nem állt össze teljesen a mozgása, szerintem, ha technikailag úgy dobna, mint 2016-ban, akkor már meglenne a 85 méteres olimpiai szint is. A világbajnokságon például legalább egy métert benne hagyott a dobásában, ugyanis ennyivel állt meg a vonal előtt, ebből is látszik, hogy technikailag még sok lehetőség van benne. És van egy tipikus hibája is, a bal támasza kijjebb van, mint kellene, ha jobb edzéslehetőségeink lesznek, kijavítjuk. A személyes véleményem az, hogy Rivasz-Tóth Norbert is dobhat kilencven méter felett.

Jobb edzéskörülményeket említett?

A szolnoki pályát egy ideje már újítják, ami megakadt, de amikor hazaérkeztünk a világbajnokságról, jó hírek érkeztek, mert elkezdték csinálni a borítását. Úgy érzem, a világbajnokság után a város is jobban felfigyelt Norbira, és hamarosan beszélünk a klubbal is, a Szolnoki MÁV-SE-vel is, úgyhogy bizakodóak vagyunk. Mivel Norbi már valószínűleg ott lesz a tokiói olimpián, olyan helyet kell keresnünk, ahol fel tud készülni. November negyedikén kezdjük az olimpiai felkészülést, szeretném, ha addig minden elrendeződne. (Vincze Szabolcs / magyaredzo.hu)

 

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2019 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.