A Budapest 2023 program névadója: Zsivotzky Gyula

A közelmúltban indult el a Budapest 2023 Program, melynek célja, hogy a hazai rendezésű világbajnokságon minél nagyobb létszámú és minél eredményesebb magyar csapat szerepelhessen.

Az atlétikát széles körben népszerűsíteni kívánó, valamint a sportág bázisának növelését szolgáló program a magyar atlétika egyik legkiemelkedőbb alakjának, Zsivotzky Gyulának kíván tisztelegni azzal, hogy a nevét viseli. Következzen a névadó, Zsivotzky Gyula portréja.

Nélkülöző, de boldog gyermekkor

Zsivotzky Gyula Budapesten látta meg a napvilágot 1937. február 25-én, de családja csakhamar Kisbérre költözött. A II. világháború alatt ismét költözni kényszerültek, és Ászáron telepedtek le. Sok nélkülözésben volt része, majd az általános iskolai tanulmányait befejezve Tatára került, testnevelés tagozatos gimnáziumba. Bár későbbi nyilatkozatai szerint az intézmény szinte semmiben nem volt különb egy hagyományos iskolánál, egy előnye azért akadt, ugyanis itt ismerkedett meg a kalapácsvetéssel, amiben a két évvel idősebb Zlinszki Miklós volt a segítségére.

Csermák olimpiát nyer, Zsivotzky magasabb fokozatra kapcsol

A gimnáziumi évei során is szerény körülmények közt élő Zsivotzky Gyula nyarai mozgalmasan teltek. Mivel a nyári időszak arra szolgált, hogy az iskolai tanulmányaihoz szükséges pénzt előteremtse, ezért mindenféle munkát elvállalt. Segédkezett útépítésnél, de a hulladékot szállító vasúti kocsik feltöltése sem okozott neki problémát. Egyik nyári munkája miatt utazott Budapestre, ahol egy plakáton megpillantotta a Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerző Csermák József fotóját. Ez az élmény annyira meghatározó volt számára, hogy úgy döntött, a kalapácsvető nyomdokaiba szeretne lépni. Ezt követően még több időt fektetett a sportba. A Kalapácsvetés technikája című könyv segítségével próbálta elsajátítani a tökéletes mozgást, miközben egy saját kezűleg készített, vasgolyóból és acélsodronyból álló szerrel gyakorolta a dobásokat.

Kényszerű költözés, közel 20 méteres javulás

1952 őszén a tatai és a kiskunfélegyházi középiskola összevonása miatt ismét költözni kényszerült. A Kiskunfélegyházán eltöltött években jelentősen javultak eredményei, hiszen egyéni csúcsa 35 méterről 53 méterre javult. A folyamatos fejlődésének köszönhetően a kalapácsvető 1954-ben már a 12. helyet foglalta el a hazai ranglistán.

Edzővel könnyebb

A középiskola elvégzése után Budapestre került, ahol beiratkozott a Testnevelési Főiskolára, és életében először edző segítségével kezdett készülni. Hartmai Sándor munkája szinte egyből meglátszott eredményein. 1955-ben már negyedik helyet ért el a magyar bajnokságon, egy évvel később pedig a válogatott tagja lett. Ezt követően folyamatosan felfelé ívelt a karrierje. 1957-ben életében először 60 méter fölé jutott, és az Universiadén elért 3. helyével a nemzetközi mezőnyben is megmutatta tudását. 1958-ban is remek szezont produkált: az Eb-n bronzérmet szerzett és megdöntötte a magyar rekordot, amit korábban példaképe, Csermák József állított fel. Egy évvel a római olimpia előtt tovább szárnyalt: az Universiadén nem talált legyőzőre és ismét megdöntötte az országos csúcsot. Eredményeivel a világranglista 13. helyéről a negyedikre lépett elő, így jó előjelekkel várhatta élete első ötkarikás játékát.

Olimpiai debütálás, ezüsttel

Zsivotzky Gyula első olimpiai szereplésének évét is jól indította. 1960 májusában először 1 centiméterrel, majd alig 1 héttel később 2,5 méterrel döntötte meg egyéni csúcsát. Utóbbi új Európa-rekord is lett.  Rómában még tovább javítva legjobbján, 65.79 méteres dobásával ezüstérmet szerzett a szovjet Vaszilij Rugyenkov mögött.

Tokió előtt, élet-halál között

Az ötkarikás játékokon való bemutatkozását követően úgy tűnt, minden adott lesz egy tökéletes olimpiai ciklushoz. Az Universiadén 1961-ben és 1962-ben sem talált legyőzőre, eredményei tovább javultak. 1962-ben 68 méterig jutott, ráadásul ősszel 3 egymást követő versenyen is Európa-rekordot ért el. Ugyanebben az évben Eb-címet is ünnepelhetett, a világranglistán pedig 2. helyen állt. Ő lett az első magyar, aki 70 méteren túlra dobta a kalapácsot. 1963 szeptemberében bronzérmes lett az Universiadén, ezt követően azonban jött a „fekete leves”. A versenyzőnél alig 1 évvel az olimpia kezdete előtt bélelzáródást diagnosztizáltak. Hasnyálmirigyének kétharmada és a vakbelének egyharmada begyulladt és sokáig még az is kérdéses volt, az életét sikerül-e megmenteni. Egy háromműtétes sorozat vette kezdetét. Bár tudni lehetett, hogy Zsivotzkyra kemény hónapok várnak, a sportolónak meg sem fordult a fejében, hogy az élete a tét, inkább csak azért aggódott, mi lesz így a tokiói olimpiával. A beavatkozások következtében 102 kilogrammról 75-re fogyott, olimpiai álmát azonban nem adta fel. A műtét előtt megkérte orvosát, hogy hasfalát ne az izmoknál, hanem a lineánál (a középen húzódó összefonódott tömött kötőszövetből álló fehér vonal) nyissák fel a könnyebb regeneráció érdekében, míg a beavatkozások között speciális étrenddel, lépcsőzéssel és kirándulással próbálta visszanyerni formáját. Bár regenerációja még idős orvosát is meglepte, április 3-án még 400 méter lefutása is nehezére esett. A következő hónapokban aztán megkettőzött erővel tért vissza a dobókörbe. Júliusban megnyerte a hazai bajnokságot, az olimpiára pedig már úgy utazhatott, hogy az évi legjobbja 68 méter fölött volt.

A nézők elámultak, ő csalódott

A nehéz évkezdet után Zsivotzky a tokiói olimpia selejtezőjében csodát tett és olimpiai csúccsal kvalifikálta magát a döntőbe. A fináléban egészen a 3. körig vezetett, a 4. sorozatban viszont a szovjet Klim megdobta egyéni legjobbját, ezzel pedig megnyerte az aranyérmet. Az előzmények ismeretében mindenki örömmámorban úszott az ezüst láttán, a kalapácsvető viszont mérges volt magára, mivel úgy érezte nem sikerült a legjobban alkalmazkodnia a hirtelen jött trópusi esőhöz.

Gyertyafényes világcsúcs

Két olimpiai ezüsttel a háttal mögött még eltökéltebb lett. Elszántságának már 1965-ben meglett az eredménye. Augusztusban harmadszor is ő bizonyult a legjobbnak az Universiadén, majd alig egy hónappal később világcsúcsot ünnepelhetett. A debreceni csapatbajnokságra egy krakkói versenyről érkezett, így kissé fáradt volt a viadal előtt. Délután még a lelátó tövében ült, este pedig csodát művelt a dobókörben. A szert csaknem kidobta a stadionból, amelyen a szervezők is olyannyira meglepődtek, hogy kezdetben azt sem tudták, mitévők legyenek. A bíróknál egy 50 méteres mérőszalag volt, azzal azonban nem lehetett érvényesíteni a világcsúcsot, így a szövetség elnöke gyorsan riasztotta futó fiát, Aradi Jánost, hogy a Közúti Építő Vállalat egyik raktárából hozzon egy 100 méteres szalagot. Mire az eszköz meglett, besötétedett, így a bírók gyertyák lángjánál őrizték a nyomot. A rekord érvényes lett, Zsivotzky Gyula pedig ismét nagy reményekkel várhatta a következő olimpiai ciklust.

Felemás év után edzőváltás

1966 nem úgy sikerült számára, ahogy eltervezte. A hazai Európa-bajnokságon jócskán elmaradt szezonbeli legjobbjától, így "csak" ezüstérmet szerzett. A visszaesés részben annak volt köszönhető, hogy edzőjével eltávolodtak egymástól. Ettől kezdve tréningjeinek irányítását Csermák József vette át, a példaképpel való közös munka pedig hatékonynak bizonyult, a következő olimpiáig 19 versenyen indult el és saját világrekordját is sikerült megdöntenie. Mindeközben az éves átlaga már 71 méter fölött volt, így ismét önbizalommal telve indulhatott útnak.

Tízszer Klimnek sem sikerülhet

1968-ban úgy érkezett Mexikóvárosba, hogy Klimm előtte kilencből kilenc versenyen megverte, őt azonban ez nem zavarta meg. A döntő hasonlóan kezdődött, mint a négy évvel azelőtti. A magyar versenyző kezdett jobban, majd a negyedik sorozatban Klimm nagyobbat dobott. Ezúttal azonban máshogy alakult a forgatókönyv, hiszen tankönyvekbe illő technikával lendült neki, majd kalapácsát úgy röpítette a levegőbe, hogy az szinte nem akart becsapódni. Az igazi izgalmak azonban csak ekkor következtek, hiszen az eredményjelző éppen akkor romlott el, amikor Zsivotzky eredményét akarták kiírni. Mivel ez volt az első olimpia, amit már a televíziók is közvetítettek, rengetegen kaptak a fejükhöz a hihetetlen izgalmaknak köszönhetően. Az éveknek tűnő másodpercek aztán lassan véget értek, az eredményjelző pedig 73,76 métert mutatott, tehát túldobta Klimet. Hátradőlni azonban még nem lehetett, hiszen a szovjetnek még volt egy lehetősége. Ekkora már nem sikerült javítania, így Zsivotzky Gyula sokéves munkája végleg beérett az olimpiai bajnoki címmel.

Zárszóként pontszerzés

Bár 1968-ra mindent elért, amit sportoló elérhet, bizonyítási vágya nem csökkent és nekivágott egy újabb 4 éves ciklusnak. 1969-ben két kisebb versenyt is megnyert és ismét tagja lett az Európa-válogatottnak. A kontinensbajnokság ugyanakkor nem az ő versenye volt, csak a 4. helyet sikerült megszereznie. Két évvel később a 11. helyen végzett az Európa-bajnokságon, de ezt követően többször is 72 méter fölé jutott. Bár a müncheni olimpia évében többször is sikerült ezt megismételnie, a játékokon 71,38-at dobott és ezzel az ötödik helyet szerezte meg. Egy évvel később már csak a hazai versenyeken lépett pályára és inkább a tanulmányait helyezte előtérbe. 1973-ban szerzett diplomát a Testnevelési Főiskolán.

A dobókörön túl

Zsivotzky Gyula a pályafutását követően sem szakadt el a sporttól. 1976-ban a Magyar Atlétikai Szövetség egyik albizottságának, majd egy hosszabb kitérő után, 1988-ban a MOB tagja lett. 1990-ben az UTE elnökségi tagjának választották, 1991 és 1993 között pedig az egyesület elnökhelyettese volt. 1994-től a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagjaként is tevékenykedett, két évvel később pedig alelnöknek is megválasztották. 1995-től a Magyar Atlétikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Mező Ferenc közalapítvány kuratóriumi tagja, 2004-től elnöke volt, ahol kiemelt feladatának tartotta a nehéz helyzetbe került sportolók megsegítését. 2005-ben a MOB elnökségi tagja lett. MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője volt.

Családban marad

Bár számos feladatot látott el a magyar sportéletben, sok figyelmet szentelt családjának is. Miközben nagyobbik fia, Gyula labdarúgókarrierjét igazgatta, maradt ideje arra, hogy edzőként segítse kisebbik gyermekét, Attilát, aki tízpróbázóként, 2005-ben világbajnoki bronzérmet szerzett.

Az utolsó csata

Zsivotzky Gyula 2007-ben vívta élete legnagyobb csatáját. Nem sokkal a 70. születésnapja után rákkal diagnosztizálták. Hónapokig kitartóan küzdött a gyilkos kórral, 2007. szeptember 29-én azonban szervezete feladta a harcot.

Emléknap, emlékverseny, kisbolygó

Az évszázad magyar atlétájának választott sportoló emléke 13 évvel halála után is elevenen él. Emléknap keretében minden évben az ország több pontján megemlékeznek a sportolóról, és egy hazai verseny is viseli a nevét. További érdekesség, 2017-ben Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán bejelentette, hogy a 2006. augusztusában általuk felfedezett kisbolygót az olimpiai bajnok kalapácsvetőről nevezik el.

Zsivotzky Gyula (1937-2007)

Eredményei:

- Olimpiai bajnok (1968, Mexikóváros)

- Olimpiai ezüstérmes (1960, Róma; 1964, Tokió)

- Európa-bajnok (1962, Belgrád)

- Eb-ezüstérmes (1966, Budapest)

- Eb-bronzérmes (1958, Stockholm)

-  Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)

- négyszeres Európa-csúcstartó

- kétszeres világcsúcstartó
 

Közéleti tevékenységei:

- Az UTE elnökhelyettese (1991-93)

- A Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke (1999-2007)

- A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja (2005)

- A Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke (2004)
 

Díjai, elismerései: 
- Az év magyar sportolója (1965, 1968)

- A Halhatatlanok Klubjának tagja (1995)

- Az évszázad magyar atlétája (1999)

- Magyar Örökség-díj (2000)

- A Nemzet Sportolója (2004)

- IAAF 20. század száz legjobb atlétájának egyike

- Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2020 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.