„A gondolkodásmódon kell változtatni!”

Gyimes Zsolt a Magyar Atlétikai Szövetség új távfutó szakági referense.

A szakember Csoma Ferencet váltja ebben a pozícióban 2020. február 1-jétől. Beszélgetésünket is Feri bácsival kezdjük, aki hasonló helyzetben volt jó néhány évvel ezelőtt. Amikor ő kezdte a munkát, akkor a következőket nyilatkozta honlapunknak:

„A tehetségek megmaradásának elősegítése foglalkoztat…A korosztályos sikerek után elmaradnak a felnőtt korban várt kiemelkedő eredmények. Ez a talentumok túlfuttatása, az életkornak nem megfelelő terhelésekkel való felkészítése, az edzői ismeretek folyamatos emelésének mérsékelt igénye, ebből fakadóan az edzői tudásátadás hiányának tudható be.”

– Mit szólsz ehhez?

– Döbbenetes, amit mondasz, mert én is egészen pontosan így látom a helyzetet. Úgy érzem, hogy nagyon sok a fiatal távfutó sztárunk, talán ezekből jóval kevesebb is elég lenne. 16-18 éves korban remek eredményeket érnek el, majd 20 éves korukban nem, hogy nem fejlődnek, hanem a többségük már nem is atléta. Ennek nem szabadna így történnie! – kezdte a Gyimes Zsolt, majd így folytatta – Mélységesen egyetértek Feri bá’-val, mert ez a rossz életkorban elvégzett speciális munka következménye. A túlzásba vitt savas résztávos munkával négy-öt évet lehet végig csinálni. A hatszor 200-ak, a tízszer 400-ak és az ennél is szörnyűbb dolgok kivégzik a 16-17 éves gyerekeket. Ennek következtében 21-22 évesen – pont akkor, amikor biológiailag, mentálisan a legjobb korba kerülnének – elkezdenek lefelé menni, megsérülnek, megműtik őket, csalódottak lesznek, és abba is hagyják a futást a sikertelenség miatt.

– Még egy gondolatot idézek a már citált interjúból, mely így szól: „Szeretném elfogadtatni az elvet, hogy az utánpótlás felkészítésében is a felnőttkori eredményesség az elsődleges cél.”

Baji Balázs– Zseniális gondolat. Így van. Sokat tűnődőm azon, hogy miként lehetne az utánpótlással foglalkozó edzőket érdekeltté tenni abban, hogy ne a már említett munkát végezzék, hanem hosszabb távban gondolkodjanak. Mindenki akkor akar csúcseredményt elérni a tanítványával, amikor éppen ő az edzője. Nem gondol azzal, hogy a fiatalnak – aki valószínűleg – pár év múlva elkerül tőle – mondjuk Budapestre veszik fel egyetemre – felnőtt korában, más edzőnél nem lesz esélye az eredményességre, mert kiég és/vagy abbahagyja.

– Abban persze lehet igazság, hogy ha valaki kineveli a tehetséget, aki eljut felnőtt Európa-, világbajnokságra, az jogosan panaszolja, hogy az ő nevét „be sem mondják”.

– Ezen kell változtatni! A sikeres felnőttek nevelőedzőihez kell visszanyúlni. Mondjuk anyagilag dotálni azokat a mestereket, akik lehetővé tették, hogy a srácból, lányból sikeres felnőtt atléta válhatott. Világos, hogy Baji Balázs sikereit közvetlenül ifj. Tomhauser Istvánnak köszönheti, de egyszer valaki, aki ragyogó szakember volt, észre kellett vegye, hogy ebben a fiúban benne van a lehetőség, és pályára állította, ezt a jól formálható srácot.

– Hogy kezelik ezt az eredményességi időeltolódás problémát külföldön?

– Mielőtt elvállaltam ezt a feladatot, alaposan körülnéztem, hogy történetileg hogy néz ki a magyar távfutás. Összevetettem az európai adatokkal, hogy ki, hány éves korban éri el a csúcsait. Míg Európában 24-25 évesen futnak kimagasló időket, addig Magyarországon 21-22 éves korukban. Döbbenetes, és azt jelzi, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Igaza van Csoma Ferinek abban, hogy először az utánpótlással foglalkozó edzőkkel kell leülni.

– Sokszor olvasom – az atlétikával foglalkozó – internetes felületeken, sőt alkalmanként televíziós közvetítésekben is elhangzik, hogy genetikai oka lehet, hogy mi magyarok nem tartozunk a távfutás világelitjéhez.

– Bocsánat a kifejezésért, de ez marhaság, minden alapot nélkülöz. Csak néhány példát mondok: a lengyelek iszonyatosan jók közép- és hosszútávfutásban. Hasonló a helyzet a csehekkel, szlovákokkal, szlovénekkel, litvánokkal. Norvég csodafutók vannak. Ne mondja nekem senki, hogy Oslóban a fiatalok alkalmasabbak a futásra, mint Budapesten! Tény, hogy hazánkban tradíciói inkább a dobószámoknak vannak, de hitem szerint az edzők felkészültsége teszi a nemzetet valamilyen számban sikeressé. Tovább kell képeznünk a futóedzőket!

– Veled mi a helyzet?

– 15 éve edzősködöm, és – Kazi Tomit leszámítva – én is keresem az utat, hogy miképpen lehetne nemzetközileg is elismert középtávfutót képezni a magyar merítésből. Nincs követendő út, amit be lehetne mutatni a magyar trénereknek.

Kazi Tamás– Van szerepe az anyagiaknak? Meg tud élni valaki abból, hogy gyorsan fut?

Kazi Tamás nem azért állt meg 800-on 1:45.37-nél, mert nem volt rá több pénz. Káldy Zoli nem azért tud 28:01.88-at 10.000 méteren, mert még kellett volna neki pénz, de azt mondák neki: Bocs Zoli! Ennyi van, és nem több. Amint valaki nemzetközi szintű eredményt ér el távfutásban, megnyílnak számára az anyagi források. Az 1:44-es 800-as jól keres, ahogy a 3:37-es 1500-as is. Nem a pénz a rákfenéje ennek a problémának.

– A tokiói olimpia még nem a te ügyed, de 2024 Párizs már az lehet. Lesz ott magyar távfutó?

– Csak az edzőiken múlik. Ha tudnék hatni rájuk akkor azt mondanám nekik, hogy türelem. Kollégák! Áldozzatok be néhány középiskolás trófeát, U18-as magyar- vagy Európa-bajnokságot a sikeres felnőtt karrier érdekében! Nem szabad abban gondolkodni, hogy jövőre U20-as Eb, vagy junior vb, vagy tudom is én milyen korosztályos világverseny lesz, és azt megnyerheti a tanítványa, mert a jövőt kockáztatjuk. Ezen el kell gondolkodni!

– Ez azonban szembe megy a sportolók célkitűzéseivel, hiszen ők minél előbb bajnokok szeretnének lenni.

– A 16-17 éves gyerekekkel már lehet értelmes érvek mentén kommunikálni. Meg lehet értetni velük, hogy hosszabb távon kifizetődő, ha türelmesek. Az edzők irányítják a felkészülést, és véleményem szerint ők gondolkodnak U18-as, U20-as címekben, nem a tanítványok. Ha a mester – mondjuk – azt mondja a gyereknek, hogy 2024-ben Párizsban lesz az olimpia, vagy 2023-ban Budapesten lesz a világbajnokság, és mekkora dolog lenne, ha a szüleid, barátaid előtt – 24 évesen – futnál egyéni csúcsot, nyerhetnél érmet, akkor ezen a tanítvány is elgondolkodna, és átkerülhetnénk abba a gondolkodásmódba, ami eredményre vezet.

-----

Gyimes Zsolt egyeztetést tart a szakág általános helyzetéről, a közeli- és távolabbi jövő feladatairól.
Helyszín: Magyar Sport Háza, 4. emeleti ovális tárgyaló
Időpont: 2020. február 15. 13:00 (tervezett időtartam 60-70 perc)
A szakági egyeztetésen történő részvétel nyílt, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük részvételi szándékukat a gyim@tf.hu e-mail címre küldött levélben legyenek szívesek jelezni!
Jelentkezési határidő 2020. február 12., szerda 12:00.

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2020 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.