Magyar versenybíró Indiában

"Az adott korosztályos bajnokság egy gyereknek ugyanannyira fontos, mint egy profinak a világbajnokság"

Gruber Orsolya, az egyetlen nemzetközi minősítéssel rendelkező gyaloglóbírónk meghívást kapott egy Indiában rendezendő hagyományos nagyszabású versenyre. Erről kérdeztük.

– Mielőtt beszámolnál a versenyről, egy fontos megelőző kérdés. Milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy jó képességű, válogatott gyaloglóból nemzetközi gyaloglóbíró legyen?

– Engem már egészen korán érdekelt a versenybíráskodás. A legalján kezdtem, tizenévesen zászlóval irányítottam a futóversenyeken, rajtlistákat pipáltam, rajtszámot osztottam, ilyenek. Nagyon szerettem a versenyek légkörét, mindenütt ott voltam. Mivel jól beszéltem nyelveket és lelkes voltam, Gál Laci bácsi, az atlétikai versenybíráskodás atyja néhány társammal együtt engem is kiválasztott, és nagyobb feladatokat kezdett rám bízni. Végigjártam a versenybírói képzéseket, vizsgákat, és már huszonévesen vezető versenybíró lettem hazai versenyeken. Majd Laci bácsi bedobott a mély vízbe, és rám bízta az 1998-as budapesti Európa-bajnokság call room vezető bírói feladatát. Nagyon sokat tanultam azon a versenyen, és az azt követőeken Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Győrben, Székesfehérváron. Pár évvel később felvetődött, hogy elkezdhetném a gyalogló bíráskodást is. Sok segítséget kaptam idősebb kollégáimtól, Tölg-Molnár Lászlótól és Kovács Sándortól, akik maguk is nemzetközi gyaloglóbírók voltak korábban. Talán az is számított, hogy én magam mindig jó technikájú gyaloglónak számítottam, versenyzőként sosem állítottak ki. Sportolóként közben egyre több sérülés hátráltatott, és az életkorom alapján is már kifelé tartottam a versenyzésből, bár veteránviadalokon még ezután is szerepeltem. 2009-ben kerültem be az európai gyalogló versenybírói panelbe egyedüli magyarként, és a négyévenkénti vizsgákon sikeresen megerősítettem a helyem. Eközben továbbra is közreműködöm a hazai versenyeken, nem csak gyaloglásban. A call room vezetése állandó feladatommá vált, gyakran segítem a célbíró- és időmérőcsapatot, de szívesen próbálom ki magam bármelyik ügyességi szám brigádjában is. Sosem szégyen odaállni egy tapasztaltabb kolléga mellé, és tanulni tőle. Magyarországon fantasztikus idősebb versenybírói gárda van, a tudásuk, tapasztalatuk kincs. Számomra nincs kis verseny, mindegyiket ugyanolyan komolyan veszem, hiszen az adott korosztályos bajnokság egy gyereknek ugyanannyira fontos, mint egy profinak a világbajnokság. Az, hogy egy fiatal a pályán marad-e, megszereti-e az atlétikát, kicsit rajtunk, versenybírókon is múlik. Meg kell jegyeznem, hogy nem csak volt gyaloglókból válhat jó gyaloglóbíró, ezt több kiváló kollégám is bizonyítja. Nekem személy szerint sokat segített, hogy én magam is részese voltam, éreztem, gyakoroltam a technikát, és a több mint harminc év alatt a megszámlálhatatlanul sok edzésen és versenyen már mindenféle jó és rossz technikával találkoztam. Tizenöt évig külföldön éltem, megfigyelhettem a különböző országok edzésmódszereit és gyaloglótechnikáit. Folyamatosan követem a nemzetközi szakmai fejlesztéseket, az új trendeket, és konzultálok külföldi kollégáimmal. Versenyek és továbbképzések után gyakran éjszakába nyúló szakmai vitákat folytatunk, videókat elemzünk.

– Most pedig térjünk rá az indiai versenyre: légy szíves, részletesen tájékoztasd olvasóinkat!

– Az európai panel tagjaként az Európai Atlétikai Szövetségtől kapom a versenybírói felkéréseket a korosztályos és felnőtt Európa-bajnokságra, Európa-kupára, Universiadéra, stb. Ezeken felül minden országnak, amely a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által akkreditált, hivatalos nemzetközi versenyt szervez, például a saját országos bajnoksága keretein belül, minimum három, de gyakran hét-nyolc különböző ország nemzetközi versenybíróját kell felkérnie a verseny hitelességét, a bíráskodás pártatlanságát és színvonalát biztosítandó. Ezeken a versenyeken világcsúcsot, kontinentális csúcsot, olimpiai vagy egyéb világversenyek szintjét lehet teljesíteni, ehhez természetesen a pálya hitelesítésére, és a verseny lebonyolítására is World Athletics-szakértőket hívnak. Ilyen felkérés volt az Indiai Atlétikai Szövetségé is. Indiában a gyaloglásnak nincs hagyománya, egyáltalán az atlétika sem szerepelt a sikersportágak között, érmet is csak egyet szereztek eddig világversenyen. Ott a krikett a legnépszerűbb, az egész ország nézi, műveli. Ugyanakkor nagyon sok tehetséges, jó alkatú, szívós fiatal van, sok bennük a lehetőség. Ez volt a hetedik országos bajnokságuk gyaloglásban, és a harmadik nemzetközi. Egy portugál és egy francia férfi gyaloglóbíró kollégámmal érkeztünk Nyugat-Indiába, Ranchi városába. A verseny kétnapos volt, szombaton a férfi és női húsz kilométeres, vasárnap a férfi ötven, valamint az ifjúsági fiú és leány tíz-tíz kilométeres távokat tartották meg. A helyi bírók segítették a munkánkat. A verseny rendezésénél igyekeztek minden feltételnek megfelelni, bár a szervezésben így is meglepő hiányosságokat tapasztaltunk. A rajtlistán sok versenyző csak keresztnévvel szerepelt, pedig több egyforma keresztnevű is volt köztük. A piros lap-gyűjtő gyerekek egy idő után egyszerűen eltűntek, valószínűleg megunták a feladatot. A pálya lezárását nem oldották meg, de kivezényeltek egy csapat felfegyverzett katonát, és ők botokkal kergették el az arra tévedő motorosokat. Két évvel ezelőtt még botrány volt abból, hogy a gyaloglóversenyen indulók kocogva/sétálva próbálták teljesíteni a távot. Tavaly már kiszűrték őket, és szétválasztották a mezőnyt: a valódi gyaloglók az A-kategóriában indultak, és tényleg jó technikával, szabályosan teljesítették a versenyt. Idén már igen jó színvonalú ifi leány tíz, felnőtt húsz és ötven kilométert láthattunk. Az ifjúsági fiú tíz kilométeren viszont kevés kivétellel dzsoggoltak a fiatalok, nem is tudtuk hirtelen, kire adjuk le a lapot.

A női 20 kilométeren győztes Bhawna Jat 1:29:54 órával, új országos csúccsal, olimpiai kvalifikációt jelentő idővel nyert (a korábbi legjobbja 1:38:30 volt). A második helyezett (Priyanka Goswami, 1:31:36) is közel került a szinthez (1:31:00). A férfigyőztes, Sandeep Kumar (1:21:34) is reménykedhet még, hogy az Ázsia-bajnokságon javít az idején. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyaloglóvilágnak hamarosan számolnia kell az indiaiakkal.

 

Nemzetközi bíróink már ismert beosztása 2020-ra:

Mátraházi Imre

Június 11., Oslo, Gyémánt Liga: technikai delegátus
Július 7-12., Nairobi, U20-as világbajnokság: TD

Dr. Horváth J. Krisztina

Április 2-5., EA célfotótanfolyam: résztvevő (Spanyolország)
Május 24., Stockholm, Gyémánt Liga: World Athletics TD
Augusztus 26-30., Párizs, Európa-bajnokság: European Athletics ITO
Szeptember 13., Berlin, World Continental Tour Silver: European Athletics TD
Szeptember 15., Zágráb, World Continental Tour Gold: World Athletics TD

Kerner Péter

Február 11., Lódz, Orlen Cup (Premium Indoor Meeting)
Május 30-31., Götzis, Hypo-Meeting
Július 20.-augusztus 1., Toronto, WMA szabadtéri vb

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2020 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.