„Hogyan készült? A világranglista"

Noah Lyles

Spiriev Attila vezetésével egy magyar cég kezeli a World Athletics világranglistáját. Arról, hogyan számítják a pontokat, és hogy miért fontos egy ilyen ranglista és egyáltalán mióta létezik, a Kiemelt Atlétikai Program szakmai vezetőjével beszélgettünk.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség pár évvel ezelőtt elhatározta, hogy szeretné megreformálni annak a meghatározását, hogy éppen mi alapján nevezünk valakit a világ legjobb atlétájának az egyes versenyszámokban. Ebben volt nagy segítségükre segítségükre az a világranglista rendszer, amit Dr. Spiriev Bojidar még 1979-ben kezdett kifejleszteni, és amit fia, Spiriev Attila cége a World Athletics számára nyújtott komplett statisztikai szolgáltatás keretében ma is működtet.

„Korábban azt nevezték ranglistának, amit napjainkban a nemzetközi szövetség toplistának nevez. Itt a legjobb eredmények alapján van szezonális és örökranglista is” – kezdte Spiriev Attila. „Régebben ez az úgynevezett ’seasons top list’ volt a mérvadó, ami az adott évben elért legjobb eredménye alapján rangsorolta az atlétákat. Amikor ez még javában így volt, akkor más sportágakban már mást jelentett a világranglista.”

Ez két okból is félrevezető lehetett: az egyik, mert helyenként rendeznek kétesebb körülmények között is a versenyeket. Másrészt lehet, hogy valakinek egy „kicsúszott” dobása, ugrása van, vagy „beletalált” egy jó futásba, de az nem tükrözi a tényleges tudását. Meg kellett találni azt az egyensúlyt, hogy mégis mi az, ami itt figyelendő az atlétáknál. Elmondása szerint hosszú elemzések után végül kialakult az, amit a WA honlapján a „ranking rules” menüpont alatt mindenki áttekinthet. (Stats Zone -> World Rankings -> Ranking Rules)

 „A lényeg, hogy minden pillanatban egy adott szempontrendszer alapján tényleg a világ legjobbjai legyenek a világranglista vezetői.  Egy folyamatos rendszerre van szükség, ami a leadott teljesítmények szerint folyamatosan rangsorolja az atlétákat.”

A világranglista két fő elem alapján minősíti a teljesítményt. A képlet egyszerű:

ELÉRT EREDMÉNY (eredménypontszám) + HÁNYADIK LETTÉL? (helyezéspontszám) = TELJESÍTMÉNYPONTSZÁM

Az eredménypontszám a WA aktuális pontérték-táblázata alapján kerül meghatározásra – ennek alapjait szintén még Dr. Spiriev Bojidar készítette el, és rendszerint négyévente frissül. A helyezéspontszám megállapításában természetesen nem mindegy, hogy valaki milyen versenyen lett első vagy nyolcadik – a versenyek kategorizálását a szabályzat 1.3-as pontjában lehet megtekinteni.

A T&F, azaz Track and Field kategóriába tartoznak a stadionban megrendezett számok, ez alól a többpróba a kivétel, aminek a pontozását a Combined Events fül alatt találjuk. Az országúti hosszútávfutóknak a Road Running, a gyaloglóknak a Race Walking menüpont a mérvadó.

„Úgy lesz ebből ranglista, hogy az egy bizonyos idő alatt elért, meghatározott számú legjobb teljesítménypontszám átlaga alapján pozícionáljuk a versenyzőket. A legtöbb versenyszámban az 5 legjobb eredmény átlaga lesz a ranglistapontszám. Az olyan számok, ahol nem a legjobb ötöt, hanem mondjuk csak hármat vagy kettőt veszünk figyelembe, a 2.7-es pontban találhatóak” –  5000 méteren és 3000 akadályon a három, 10 000 méteren a két legjobb teljesítmény-pontszám átlaga adja a ranglistapontszámot a pályaversenyszámok közül.

Alapesetben az általában szerda délutánonként közzétett legfrissebb világranglistába a visszamenőleg 12 hónapon belül elért eredmények számítanak bele, a kivétel az összetett versenyszámok, valamint a hosszútávfutók és gyaloglók, nekik az elmúlt 18 hónap az, ami számít. A koronavírus-járvány ezt egy minimális szinten megbonyolította, ugyanis a WA 2020. április 6. és 2020. november 30. között befagyasztotta a világranglistát. Ezért a toplistákra ugyan felkerültek az ebben a periódusban elért eredmények, de nem számítanak bele a világranglistába, és olimpiai szintként sem értékelhetők.

„Két dolgot érdemes még tudni: a 2.6-os szabály szerint világranglistát versenyszámcsoportokban (Event Groups) vezetünk. Ezekben az ún. fő versenyszámok (Main Events) a nagy szabadtéri világesemények programjában megtalálható számokban vezetünk. Viszont nem csak a főversenyszámok, hanem az ahhoz hasonló mellékversenyszámok (Similar Events) is beleszámítsanak a ranglistába. Például ha valaki fut egy 1000 métert, akkor az a 800 méterbe számít bele” – ugyanakkor Spiriev elmondta, hogy egy adott versenyszámcsoportban a teljesítménypontok meghatározott részének a főversenyszámból kell jönnie. Befolyásolhatják a mellékversenyszámok a ranglistát, de nem dominálhatják túl.

„A másik az úgynevezett Overweighting szabály. A ranglistán figyelembe vett eredmények közé az olimpia, a világbajnokság és a Diamond League döntője közül egyszerre csak az egyik számíthat bele. Ugyanakkor a legutóbbi kontinentális szabadtéri bajnokság - ami számunkra az Európa-bajnokság akkor is beleszámít a világranglistába, ha az túlmegy a 12-18 hónapon” – így lehet az, hogy a 2018-as, berlini kontinensviadal pontszámai még mindig a kalkuláció részei.

Spiriev arra is rávilágított, hogy miért is olyan fontos a World Ranking a teljes atlétikavilág számára: „Az egyes versenyekre a meghívásokat, sőt a pályabeosztások vonatkozásában is nagy szerepe van a világranglistának. A Gyulai István Memorialhoz hasonló viadalok szervezői azt szeretnék, hogy a legjobb atléták jöjjenek el a versenyükre. Ebben is nagy segítség a rendszer.”

Ami külön büszkeség lehet mindenki számára, hogy a Dr. Spiriev Bojidar által 1979-ben megálmodott rendszer 2018. január 1. óta a World Athletics hivatalos ranglistája, és ezt hétről hétre egy teljes egészében magyar csapat vezeti a WA honlapján. Szabó András projektigazgató és munkatársai évi immár több mint 12 000 versenyről közel 1 500 000 eredményt gyűjtenek be és dolgoznak fel, és ez biztosítja a világranglisták és az egyéb statisztikai szolgáltatások alapját.

Az egyes versenyszámok világranglistái IDE KATTINTVA érhetőek el!

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2021 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.