Merész célokat tűzött ki a 2023-as budapesti világbajnokságra Jankovics Dániel

Jankovics Dániel
A Budapest 2023 Programban részt vevő sportolókkal készülő interjú-sorozatunk következő alanya a márciusi fedett pályás Európa-bajnokságon döntőbe jutó, magyar bajnoki címvédő magasugrónk, Jankovics Dániel.

Milyen sportágakat űztél korábban, hogyan lettél atléta?

Mielőtt 12 éves koromban lekerültem az atlétikapályára, kiskoromban többféle sportot is kipróbáltam: karatéztam, fociztam és úsztam. Általános iskolában egy osztálytársam atletizált a KSI-ben, vele jártam le egy-két edzésre, majd annyira megkedveltem, hogy ott is maradtam.

Kipróbáltál-e más számokat az atlétikán belül? Miért a magasugrásra esett a választásod?

Az utánpótláskorú atlétáknál az edzők próbálnak sokrétű edzésmunkát összerakni. Ez alól én sem voltam kivétel. A távolugrást és a gátfutást is kipróbáltam, valamint többször indultam többpróbaversenyeken is. Serdülőben négypróbában, az ifik között nyolcpróbában is megmérettem magam, de a magasugrást már 13 éves koromban az első serdülő országos bajnokságomon, Tatabányán sikerült megnyernem, amit így nagyon megszerettem. Rá két évre gerelyhajításban is második lettem, de mégis a magasugrás volt az, ami a legközelebb állt hozzám, látványos versenyszám ez az atlétikán belül.

Hogy áll össze egy tökéletes ugrás? Kérlek ismertesd velünk a magasugrás technikáját!

Nagyon sok dologra kell odafigyelni. A nekifutást minél magasabb súlyponttal kell elvégezni, minél könnyedebb futással. Az elugrás előtti támaszlépésnél nagyon fontos a gördülékenység. Ez azt jelenti, hogy a mozdulatot a sarokról kell indítani, és végül lábujjhegyről kell elhagyni a talajt.

Jankovics Dániel Ami számomra a legnehezebb, az a felugrás utáni rész, amikor a felsőtestem elmozdul a léc felé, itt a csípőmnél megtörik egy kicsit a mozdulat, ahol egy csomó energia elvész. Ezzel egy pár centit lehetne még javítani.

Melyik volt eddig pályafutásod legjobb és legrosszabb pillanata?

A legjobb pillanat az volt, amikor márciusban a fedett pályás Eb-n a selejtezőben átugrottam a 2.21-et, amivel bekerültem a döntőbe, ez hatalmas élmény volt. A döntőben egy picit elfáradtam, picit fura volt egymás után ennyire rövid időn belül a két verseny. Az első felnőtt bajnoki címem a 2.12 méterrel nem volt egy nagy eredmény, mégis amikor valaki először lesz magyar bajnok, az mindig egy különleges érzés.

Vannak olyan versenyek, amikor fizikálisan nem érzem úgy, hogy robbanékony lennék, és fejben sem tudom elképzelni a mozgást, így az eredmény sem lesz olyan, mint amivel elégedett lennék. Ilyen volt a pár héttel ezelőtti csapatbajnokság mellett a két évvel ezelőtti is, ahol már 1.95 méteren kiestem.

Mennyire nehéz az élsportot és a tanulást összeegyeztetni? Hova jársz egyetemre?

A Testnevelési Egyetem mesterszakos hallgatója vagyok. Az elmúlt időszakban bevezetett online oktatás annyiban előnyös, hogy így az egyetemmel kapcsolatos utazásokat meg tudom spórolni. Mivel relatíve közel lakom a Lantos Mihály Sportközponthoz, így kevesebb időt kell utazással töltenem.

Az edzőim nagyon rugalmasak, mind Pogány Mihály, mind Deutsch Péter szem előtt tartják, hogy az iskola mennyire fontos a számomra, és egyelőre az élvez prioritást, nagyon rugalmasak ebben, amiért rendkívül hálás vagyok nekik. Jelenleg tökéletesen megoldható és összeegyeztethető a kettő.

Már-már visszatérő vendég vagy Lengyelországban, hiszen négy évvel ezelőtt az U23-as Eb-n is ott méretted meg magad. Mennyiben volt más az a Bydgoszcz-i verseny, mint a toruni?

Érdekes, hogy a mostani Eb-re is a Bydgoszcz-i repülőtéren át vezetett az utunk. 2017-ben még sem fizikálisan, sem mentálisan nem voltam olyan állapotban, mint most. Örültem neki, hogy részt tudok venni egy korosztályos Eb-n, de a technikai hibáim akkoriban nagyobbak voltak. Ott 2.11 métert ugrottam, amivel kiestem a selejtezőben – ha sikerrel veszem az eggyel nagyobb magasságot, akkor bejutok a döntőbe, de ez akkor még nem jött össze.

A toruni atlétikapálya nagyon tetszett márciusban. Mondo típusú pályán eddig csupán négyszer versenyeztem, ami a nekifutásomban nagyot segített. Ez egy gyorsabb pálya, mint a hagyományos rekortán, ami mondjuk Bydgoszczban van.

A Fedettpályás Magyar Bajnokságon közel jártál, hogy megdöntsd a fedett pályás magyar csúcsot. Milyen érzés volt, hogy pont edződ, Deutsch Péter rekordját üldözted?

Péternek 2.27 méter az egyéni csúcsa, ami jelenleg is fedett pályás magyar csúcs, én pedig az utolsó, amire próbálkoztam, az a 2.26 méter volt. Mivel előtte a 2.22 métert és 2.24 métert is csak harmadikra vittem át, ezért mire odaértem arra a magasságra, már nagyon elfáradtam. A két kísérletem közül a második már egy elfogadható ugrás volt, de nem véletlen, hogy csak kétszer próbáltam meg egy fárasztó sorozat végén.

Jankovics Dániel Már a 2.22 méteres új egyéni csúcsnak is örültem, majd, amikor a szpíker bemondta, hogy ezzel lehet esélyem a fedett pályás Eb-re, az erőt adott a folytatáshoz. Edzőim is biztattak, hogy 2.24-re is rá tudok menni, és végül sikerült is kihozniuk belőlem a legjobb eredményem. Jól sikerült a fedett pályás szezon.

Sikerült elindulni egy olyan úton, aminek köszönhetően javult a technikám. Az edzőim a legkisebb hibát is észreveszik és azonnal próbáljuk kijavítani.

Milyen célokkal vágtál neki a szabadtéri idénynek? Ott tartasz így június elején, ahol kell?

Reméljük, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét. Nálam az edzés és a verseny között mindig nagy különbség van, inkább versenyző típusnak tartom magam. Ha edzésen 100 százalékot nyújtok, akkor versenyen a 120 százalék is megy. A versenytársakkal tudjuk egymást húzni, ami a hangulattal együtt ki is szokta belőlem hozni a jó eredményt.

Megpróbálok még keményebben edzeni és bízom benne, hogy egy értékelhető eredményt tudok majd elérni. Június 5-én Tatabányán már szeretnék egy nagyobbat ugrani. A pálya teljesen új, eddig mindenki nagyon dicséri. Remélem, hogy kedvezni fog nekem is, és az időjárás is jó lesz már végre.

A júniusi Magyar Bajnokság a célversenyem, a legfontosabb az lesz, hogy ott megvédjem a bajnoki címem. Ha ezen túl leszek, akkor bízom benne, hogy a Gyulai István Memorialon is rajthoz állhatok majd.

Mit gondolsz, milyen hatása lehet a 2023-as budapesti világbajnokságnak a sportág hazai népszerűségére? Mik lesznek a céljaid a világbajnokságon?

Mindenképp egy nagyszerű lehetőség a magyar atlétikának és számomra is. Azzal, hogy egy vb-t egy adott sportágban valaki megrendez, azáltal könnyebben válhat népszerűvé. Bízom benne, hogy ez az atlétikával sem lesz másképp, ahogyan abban is reménykedem, hogy nem lesz már pandémia, és így hazai közönség előtt tudunk majd versenyezni.

Ha valakit nagyon érdekel ez a sportág, akkor az több számot is meg fog nézni, mert lehet, hogy egy világbajnokságon olyan dolgokat lát, amiket addig nem. Nagyon sok versenyszám van, amit nem mindenki tud annyira értékelni, pozitív hatással lesz a sportág népszerűségére, és sokan kezdenek majd atletizálni, mert ez minden sportágnak az alapja. Erőfejlesztés, állóképesség és mozgáskoordináció, ettől ilyen szép és sokoldalú ez a sportág.

Régebben nem volt rá lehetőségem, hogy több hetet edzőtáborozzak külföldön, most erre is lehetőségem nyílt, jó feltételek mellett. Mindenben segítenek nekünk a jó eredmény elérése érdekében. Szeretnék döntőbe jutni 2023-ban, egy világbajnokságon döntőben szerepelni nagy dolog lenne. Ez elég sok befektetett munkát igényel, és bízom benne, hogy addig az egyéni csúcsom is tovább fog javulni.

Az interjút készítette: Szendrei Zoltán

Back to Top

Közösségi oldalaink:




© 2021 Magyar Atlétikai Szövetség.
Minden jog fenntartva.