Kerekes Gréta Glasgow-ban a legjobbak közé került. A Fedettpályás Európa-bajnokság döntőjében - szoros versenyben a dobogóért - a fantasztikus 5. helyen végzett. A kontinens ötödik leggyorsabb gátasának lenni óriási teljesítmény, az egész fedett idényben remek formában versenyző debreceni kiválóság méltán lehet büszke arra, amit elért, amiért évek óta keményen dolgozik.

„Egész szezonban nagyon örültem, hogy ilyen stabilan futottam 8.10 körül. Sosem volt még ilyen szezonom. Viszont ennek ellenére minden futás után volt bennem hiányérzet. Tudtam jól, hogy még volt a futásaimban, sosem sikerült jól az első két gátam, ezért úgy éreztem, hogy ha a futás elejét jól megoldom, akkor az óra is végre nem 8.11-et fog mutatni. Az országos bajnokság előtt edzőimmel, ifj. Tomhauser Istvánnal és Kiss Dániellel beszéltünk erről, hogy semmi másra ne figyeljek, csak az első gátamra. A forma jó volt, edzéseken rendhagyóan jól mozogtam. Hittem a szavaikban és az országos bajnokságon minden összejött. Már amikor az előfutamban nagyon könnyedén futottam 8.11-et, akkor gondoltam, hogy ebből valószínű új egyéni csúcs lesz a döntőben, hiszen Kozák Lucával mindig kihozzuk egymásból a legjobbat.”

A 7-szeres magyar bajnok gátas új stábbal készült fel a szezonra. Az eredményeket és formát látva, kijelenthető, igazán jól működik a közös munka. „Iszonyatosan élvezem a munkát. Minden nap alig várom, hogy edzésre mehessek és újabb kihívásokkal nézzek szembe. Mindig vannak új feladatok, amiket még sosem csináltam, vagy korábban nem tudtam megcsinálni. Nagyon sokat ügyesedtem és ugye ez nagyon fontos egy gátasnak. Az edzőim nagyon jól együttműködnek. Odafigyelnek, hogy miben kell még javulnom, és szinte mindennap egyeztetik a hogyan továbbot. Kiss Dániel javarészt a kondiban segít, de a lelkesedése olyan nagy, hogy a szezonban már minden gátas edzésemen is ott volt. Nagyon nagy segítség, hogy nem csak egy szempár nézi a munkámat, hanem mindig 2, sőt, akár Baji Balázs is ad tanácsokat, szóval van olyan, hogy 3 szempár figyel. Nagyon örülök, hogy befogadtak és része lehetek ennek a csapatnak, mert ahogy ezt a fedettpályás szezonommal is bizonyítottam, bátran kijelenthetem, hogy megtaláltam a helyemet. Lelkileg is kiegyensúlyozott vagyok, olyan szinten bízom edzőimben, hogy ha azt mondanák nekem, hogy csináljak két cigánykereket az Eb-döntő előtt, akkor megcsinálnám. Ilyen az én életemben még sosem volt, mint említettem, boldog vagyok, hogy megleltem a helyem.”

Glasgow-ban végérvényesen letette névjegyét, azt, amiről gyerekként álmodott, sikerült megvalósítania. „Én már tavaly óta gondolkodtam azon, hogy szeretnék döntőt futni, de természetesen mindig tudtam, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Korábban nekem sosem sikerültek igazán jól a világversenyek, ezért sajnos volt egy kis negatív hang a fejemben, amit le kellett győznöm. Mivel ugye szeptemberben stábot váltottam, ezért bevallom őszintén, volt bennem az elején egy kis félsz, hogy vajon be fog-e érni a közös munkánk, de amint elérkeztünk a decemberhez és elkezdtünk komolyabban gátazni, akkor éreztem, hogy nekem ott lehet a helyem a döntőben. Úgy utaztam ki az Eb előtt, hogy ha megcsinálom azt, amit tudok, akkor az biztosan döntőt ér, viszont ehhez finomítani kellett a mentális felkészülésemet. Láttam, hogy az európai ranglista nagyon sűrű, és bármi lehet, megfordult a fejemben, hogy egy pici hiba és már akár középdöntőt se futok. Tudtam jól, hogy az összeszedetebbnél is összeszedetebbnek kell lennem. Azt, hogy 5. lettem, igazából én napokig nem is fogtam fel. Két napig nem aludtam utána, annyira boldog voltam, aztán mindig beírtam a nevemet a Google-ba, hogy biztos igaz-e, nem csak álmodom?! Egy sportoló életében nincs szebb annál, amikor egyik gyerekkori álma beteljesül. Amikor a középdöntő után vártam, hogy kiírják a nevemet, és amikor megpillantottam, hogy nagy Q-val bent vagyok a döntőben, akkor egy pillanatra elérzékenyültem és a könny is kiszökött a szememből. Sosem éltem át még ilyen sikert, nagyon hosszú és rögös út van emögött az eredmény mögött. Jártam már a gödör legalján és megmutattam, hogy onnan is fel lehet állni. Ez az 5. hely bebizonyította nekem, hogy jó úton járok, jó döntéseket hoztam és a kemény munka előbb vagy utóbb beérik kellő motiváltság mellett.”

Nem is lehet kérdés ezután, atlétánk számára melyik volt a legemlékezetesebb, mondhatni, kedvenc verseny az idényben?! „Az Európa-bajnokság! Ha visszagondolok, még mindig álomszerű. Imádtam minden percét, az előtte lévő izgulást, a bemelegítést, a várakozásokat, a futást, a legjobb része pedig az volt, amikor mindig vártam az eredményt a futamomat követően, és jó volt minden esetben hatalmas mosollyal elhagyni a versenypályát. Úgy gondolom, hogy Glasgow-ban sikerült egy szintet lépnem és ott bemutathattam egy új Grétát, aki meg tudott oldani minden szituációt. Már nem olyan vagyok, mint régen, aki megijed, ha egy Európa-bajnok fut mellette, vagy aki nem hiszi el, hogy döntőt lehet futni. Úgy gondolom, nekem több idő kellett, hogy beérjek és mentálisan felnőjek ehhez a feladathoz, de Glasgow erre megtanított és kaptam tőle cserébe egy 5. helyet.”

Egy rövid pihenő után a munka máris folytatódik, gátasunkra hamarosan dél-afrikai edzőtábor vár. „Az Eb után kaptam egy hét pihenőt, így volt időm hazautazni Debrecenbe meglátogatni a családot. Nagyon jó volt feltöltődni egy kis hazai szeretettel, viszont már újra munkába álltam. Elkezdtük a felkészülést a szabadtéri szezonra, április 1-jén három hétre elutazunk Dél-Afrikába, hogy megfelelő körülmények között tudjak készülni. Ezután itthon feltöltődünk két hetet, majd újabb három hét kemény munka vár rám Olaszországban. Május végén érkezünk onnan haza és június elején kezdem a szabadtéri idényt. Most az egész szezont kicsit elcsúsztatjuk, mert a világbajnokság csak szeptember végén lesz. Nagyon okosan kell ezt megoldanunk, de edzőimnek van elég tapasztalata, így én csak csinálom, amit mondanak. Nyáron a fő cél, hogy a világbajnoki szintet teljesítsem, ami 12.97, aztán hogy a vb-re milyen formában fogok érkezni, az legyen meglepetés mindenki számára.”