Nagy megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a programot, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország kormánya olyan stratégiai döntést hozott, hogy a Budapesten megrendezésre kerülő World Athletics szabadtéri atlétikai világbajnokság kapcsán – 2020 és 2023 között – külön forrást biztosít a Magyar Atlétikai Szövetség számára azért, hogy a minél nagyobb létszámú és eredményesebb magyar versenyzői szereplést elősegítse. Személyi kérdésekben az elnökség úgy döntött, hogy a programiroda szakmai vezetője Spiriev Attila, a magyar szövetség korábbi és a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj sportigazgatója lesz, míg a grémium határozata alapján, Soltész Barbara látja el az operatív vezetői feladatokat.

Mekkora összeget biztosít a kormány a munkára?

A határozat értelmében 2020-21-ben 1.195.984.000, 2022-ben 793.876.000, míg 2023-ban 765.169.000 forint áll rendelkezésre úgy, hogy a Magyar Atlétikai Szövetségen belül nemcsak szervezetileg, hanem gazdálkodás szempontjából is önállóan működik a programiroda, az előttünk álló három esztendőben.

Hogyan befolyásolja Budapest 2023 Zsivotzky Gyula Program, illetve a ráfordítható összeg a Magyar Atlétikai Szövetség normál, napi működését?

Plusz forrásról van szó, ami nem érinti a szövetség alapfeladatainak elvégzéséhez szükséges anyagi és egyéb eszközöket.

Miként zajlik a források felhasználása?

Több, fontos programelemet szeretnénk megvalósítani, melyek részben szakmai célok, részben pedig a Budapest 2023 Zsivotzky Gyula Programon keresztül a magyar atlétika fejlesztését szolgálhatják.

Melyek ezek?

Az első – és talán legfontosabb – a versenyzők felkészítése a 2023-as budapesti világbajnokságra. A második – legalább ennyire lényeges – olyan kvalifikációs versenyek szervezése melyeken elérhető a világbajnoki szint, a kvóta.

Itt megállunk a beszélgetésben, mert szükséges tisztázni, hogy 2018-ban megváltozott az olimpiára, világbajnokságra történő kijutás szabályrendszere. A nemzetközi szövetség egyrészt szinte(ke)t határoz meg, mely(ek) teljesítésével a sportoló jogot szerez az indulásra, de ezen logika alapján az atléták nagyjából fele jut ki, míg a másik ötven százalék a világranglistán elfoglalt helyezése alapján vehet részt a világversenye(ke)n. A programiroda célja, hogy a magyar sportolók számára minél magasabban rangsorolt versenyt rendezzen, melyek besorolása alapján – ilyen a Gyulai István Memorial, mely a World Athletics Continental Tour Gold széria része – a jó eredmények elérésével jelentős mennyiségű világranglistapontot szerezzenek, előkelőbb helyre kerüljenek, besorolásuk javuljon, kijutási esélyeik nőjenek.

Mi lesz a közvetlen utánpótlással?

Ez a harmadik elem. Fontos kiemelni, hogy nem utánpótlásprogramról beszélünk, de… Évtizede beszélünk már arról, hogy a legnehezebb az utánpótlás-korosztályból átlépni a felnőttbe, és ott megtartani a versenyzőket. Alapvető célunk, hogy szélesíteni tudjuk a kölyökatlétika-program által megteremtett sportolói bázist, és olyan eseményeket tudjunk szervezni, melyeken ennek a körnek az életkorát feljebb tudjuk tolni, hogy minél szélesebb bázisra tudjunk építkezni.

Mi történik a megszerzett ismeretekkel?

A negyedik elem, hogy szeretnénk olyan tudásbázist létrehozni, melynek segítségével minél pontosabban tudjuk meghatározni, hogy az adott stratégiai célokkal kapcsolatban mik az elvárásaink. Emellett nyelvtanulási, továbbképzési lehetőséget biztosítsunk azoknak az edzőknek, akiknek versenyzője bekerül, vagy bekerülhet a Budapest 2023 Zsivotzky Gyula Programba, mert fontos, hogy a tréner minél szélesebb spektrumban tudjon tájékozódni, ha a szakirodalom csak idegen nyelven érhető el.

Kihathat-e a most induló program a tokiói olimpiára, vagy a 2022-es, Eugene-ban esedékes szabadtéri világbajnokságra, esetleg 2024-re, a párizsi ötkarikás játékokra?

Bizonyára komoly hatása lesz ezeken a világversenyeken is, hiszen a legjobb atlétáink már most abban a korban vannak, hogy – ennek a programnak a hatásaival megerősítve – eredményesek lehetnek a 2023-as budapesti világbajnokság előtt is, de ezzel lehetőség nyílik közép-, de akár hosszabb távon is arra, hogy az elit kategória kiemelt támogatásával, valamint az utánpótlás-nevelés színvonalának további emelésével még eredményesebb lehessen a sportág, akár a 2025-ös világbajnokságon, vagy a 2024-es és 2026-os Európa-bajnokságon.