- 10 hónapja vagy a MASZ utánpótlás referense. Ebben az időszakban lezajlott a fedett pályás szezon, ám március közepétől megállt a világ, nem voltak versenyek, nem is látszódott, hogy mikor indulhat újra a versenyzés. Hogy láttad, miként alakult ez az időszak, hogyan tudták az edzők, versenyzők megoldani a felkészülésüket a karantén kezdetétől?

- A kezdeti lámpaláz után, amit a fedett pályás szezon alatt megnövekedett felelősség tudata okozott, nagy reményekkel vártam a szabadtéri idényt, főként annak fényében, hogy a téli időszakban milyen kiváló eredmények születtek. A vírushelyzet elérte hazánkat, olyan új napirendet hozva, ami nem csak nekem, mint kezdő referensnek volt új, hanem minden elődömnek egyaránt. Sokat beszélgettünk a kollégákkal, a szakreferensekkel és arra jutottunk, hogy a versenyzők és a környezetünkben dolgozók lelki épségével fogunk először foglalkozni a karantén kezdeti időszakában, majd ezzel párhuzamosan kezdünk el dolgozni a munkakörülmények helyreállításán. Így az első lépés a minél rendszeresebb kapcsolattartás felállítása volt, mind a versenyzőkkel, mind pedig az edző kollégákkal, ami alapesetben működik a hétköznapi edzéseken, illetve a hétvégi versenyeken való találkozás és a telefonos kapcsolattartás által, azonban itt most kapóra jött a digitális világ minden vívmánya. A munkakörülmények biztosítása kapcsán az volt a döntő, hogy a települési önkormányzat vagy az egyesület engedélyezi-e a pályahasználatot? Ha igen: kiknek? Emiatt is kiadásra került egy bő korosztályos válogatott keret, hogy a legjobbaknak ne ezen múljon az edzésre járás lehetősége. Május közepétől kezdve lehetett látni, hogy júliusi kezdettel elindulhat a szezon. Attól kezdve már azon volt a hangsúly, hogy miként lehet megvalósítani az érdemi felkészülést.

- Júliusban a Honvéd Kupával és az Összetett Bajnoksággal kezdődött el a bajnoki szezon, de már előtte is több felkészülési versenyen bizonyíthattak az utánpótláskorú atléták. Kezdjük az ifjúságiak eddigi szezonjának értékelésével, amely korosztály egyéni bajnoksága Debrecenben került megrendezésre, két héttel a felnőtt bajnokság után, ahol sok U18-as atléta is elindult. Hogyan értékeled az eddigi szezonban látottakat?

- Ahogyan az ifjúsági országos bajnokság megnyitójában említettem: a korosztály versenyzői, az edzők és a szülők egyaránt példamutatóan álltak hozzá a nehezített felkészüléshez. Ez a verseny eredményein is látszik, hiszen rettentően sok egyéni csúcs született a bajnokságon. Szinte alig volt olyan szám, ahol aktuálisan ne egyéni csúcs teljesítésére lett volna szükség a dobogóra kerüléshez. Ez a korosztály volt a legtermékenyebb egyúttal az országos csúcsok megdöntésének, felállításának tekintetében is. Az elmaradó, elhalasztott világversenyek közül az U18 Európa-Bajnokságra rendelkeztünk volna a legtöbb kvótával: a jelenlegi állás szerint 45-tel. Ennek alapján nyugodtan mondhatom, hogy a versenyzők, edzők és szülők kimagasló teljesítményt nyújtottak a felkészülés és a rövid szezon során egyaránt.

- Korban felfelé haladva a juniorok következnek, akiknek a világbajnoki küzdelmeit halasztották el. Látod-e itt is a kimagasló hozzáállást, annak ellenére, hogy nekik az érettségivel is meg kellett küzdeniük adott esetben?

- Az U18 EB-vel szembe állítva, egy U20-as világbajnokságról való lemaradás sokkal nagyobb törést okozhat a sportolói karrierben. Ugyanakkor azt látom, hogy a juniorok közül, akikre eddig is lehetett számítani, hozták az erős eredményeiket, ők csakugyan példamutatóan álltak hozzá a felkészüléshez a korlátozások alatt is. Sajnos itt azt tapasztaltam, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb új versenyző érte el azt a szintet, ahol a már meglévő jó atlétáink dolgoznak. Az elért világbajnoki szinteket tekintve itt sem lehet okunk panaszra, hiszen a szezon végére 21 junior korú versenyző teljesítette a nevezési szintet. Sajnos vannak még olyan számok, ahol nem igazán sikerül elérni a világversenyek szintjeit, de a kilátásaink nem mondhatók rossznak ezekben sem.

- A 23 év alattiak, akik közül többen már a nemzetközi felnőtt élmezőnyben teljesítenek, bizonnyal másképp élték meg ezt az időszakot. Sokan tanulnak a felsőoktatásban, ez is meghatározza a sporttal való kapcsolatukat. Mit gondolsz az idei MEFOB-ról, illetőleg a korosztályban sportolók helyzetéről?

- Az U23-as korosztályhoz, lényegében úgy kell hozzáállni, mint akik már elhagyták a szülői házat, ugyanakkor még mindig jól esik a „vasárnapi ebéd” otthon. Határozott irányt kell mutatni nekik, meg kell erősíteni őket abban, hogy a szakágukban, ami mellett végül letették a voksukat, nem csak az U18 és az U20 korosztályok legjobbjai közé tartozhattak, hanem a felnőtt elitbe is beléphetnek. A 2021-es bergeni U23-as Európa-bajnokság lesz az egyik ilyen lehetőségük, ahol a feltörekvő fiatalok letehetik a névjegyüket. Az atlétikai MEFOB kapcsán azt tartom a legfontosabbnak, hogy minden nehezítő körülmény ellenére meg lehetett tartani a 2019/2020-as tanév versenyét. Kevés ilyen sportág van, amelyik meg tudta rendezni az egyetemi-főiskolai országos bajnokságát. Igaz, hogy szűkített, egy napos programmal, de lezajlott. Az atlétika arra is képes volt, hogy minden korosztályának megrendezze az egyéni bajnokságát, az újoncok és serdülők szeptember 18-20. között megrendezendő bajnokságával bezárólag.

- Rövid, de termékeny szezon vége felé járunk, ahol a pályaatlétika lassan az átmeneti időszakba hajlik, az utcai futás, a gyaloglás még tovább kitart, sőt a mezei futás pedig még csak ezután kezdődik. A termékenység az országos csúcsokra vonatkozik, hiszen a korosztályos versenyzők nevéhez fűződik az idei év csúcsainak nagy része. Hogyan látod ezeket a rekordokat?

- Az utánpótlás-nevelés egyik legfontosabb szempontja, hogy miként menedzseljük a versenyzőket addig, hogy felnőtt versenyzőkké váljanak. Ennek egyik eleme, hogy minden kimagasló eredményt – a földhöz minél közelebb maradva – a helyén kell kezelni. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy nem az ifjúsági korosztályban dől el az, hogy kiből lesz később nemzetközileg eredményes atléta. Ettől függetlenül születtek olyan kimagasló eredmények a 2020-as évben az ifjúsági korosztályban, amik megérdemlik, hogy név szerint említésre kerüljenek. Ebben az évben a lányok – pontosabban a WA jelölése szerint most már nők – teljesítettek jobban a csúcsok tekintetében. Tóth Anna, a Miskolci Sportiskola futója, háromszor döntötte meg 100 méteres gátfutásban az U18 csúcsot a felnőtt gátfutás magasságán. Kövér Fanni, a VEDAC gerelyhajítója, az U18 korúak között a korosztályos szerrel és a felnőtt szerrel is nagyobbat dobott, mint az ő korában eddig bárki. Szenzációs teljesítményt mutatott az egész nyári szezonban, és személy szerint nagyon remélem, hogy majd a junior és a felnőtt korosztályban is hasonló színvonalú eredményekre lesz képes Varga Gréta Barbara, aki 1500 méteren, 3000 méteren, 2000 és 3000 méter akadályon, valamint 5000 méteren is korosztályos csúcsot ért el, néhány távon többször is. Az SVSE versenyzője mindent megmutatott abból, hogy mire lehet képes az ember az atlétikában, ha a tehetség és az akaraterő találkoznak, illetve, ha mindez komoly elhivatottsággal, elszántsággal vegyül. Férfi 300 méteren született meg minden idők legjobb magyar eredménye ebben a korosztályban, amikor Nadj Levente László 33.82 másodperces idővel ért célba, majd ezután egy igen hangzatos 48 másodpercen belüli 400 méteres eredményt ért el, amit legutóbb ebben a korosztályban Deák-Nagy Marcell tudott felmutatni. A Szuper Liga Döntő előtti órákban rendezett 4x100 méteres váltófutó versenyben az Iberhardt Bence - Szép Marcell - Polyák Zoltán - Klinkó Barnabás alkotta csapat 41.64 másodperces U18 csúcsot futott, ami jó előjel a 2021-es U20 atlétikai világbajnokságra is.

- Sűrű évnek ígérkezik a 2021-es, hiszen megrendezik mind a három eddig érintett korosztály Európa-bajnokságát, illetve az U20 világbajnokságot is. Hogyan alakulhat ezek fényében a legjobbak felkészülése?

- Elcsépeltnek hangzik ugyan, de fontos a pozitív hozzáállás. A „Jajj, de sok versenyünk lesz, hogy oldjuk meg?” - attitűddel nem lehet operálni. Igen, ez egy nehéz feladatnak ígérkezik, de megfelelő koordinációval, a kapacitásokkal való helyes gazdálkodással sikerre vihető a jövő év. A leginkább kiélezett helyzetben a junior korosztály van, ahol minden edző kollégámnak ki kell számolnia, hogy azoknál az élatlétáknál, ahol az U20 EB mellett az U20 VB is szóba kerül, miként egyeztethető össze a két fő verseny egy évadban. Rövid távon bizonnyal megoldható, de kérdés, hogy vajon ennek milyenek a hosszútávú hatásai? A junior Eb kapcsán megvan az a lehetőségünk, hogy nagy létszámú csapattal álljunk ki, a junior VB-nél pedig az a lehetőségünk áll fenn, hogy legjobbjaink a világ élmezőnyében méressék meg magukat. Valóban sűrű lesz a nyár, júliusban Tallinban U20, szintén júliusban Bergenben U23 EB, majd pedig augusztusban lesz az U20 VB Nairobiban, és a nyár végén az U18 EB Rietiben. A nemzetközi szövetségek ennek fényében a Besztercebányára tervezett EYOF-ot 2022-re, a dakari Ifjúsági Olimpiai Játékokat 2026-ra halasztották el. Amondó vagyok, hogy ha a 2021-es év teljes egészében megtartható lesz, akkor örülnünk kell neki, azonban a junior korosztályban határozott támpontokat kell megállapítani arra vonatkozólag, hogy azok számára, akik világbajnoki szinttel rendelkeznek, szükséges-e a két világversenyen való részvétel, avagy valamelyiket előnyben kell részesíteni.

- Hétvégén a Serdülő és Újonc Atlétikai Bajnokságot rendezik meg Tatabányán, amely két korosztály versenyzői lényegében március óta nem álltak rajthoz. Hogyan alakult e korcsoportok felkészülése?

- A serdülő-újonc korosztályban úgy vélem, nem volt szabad azt megcsinálni, hogy márciustól őszig folyamatosan készüljenek a gyerekek a most hétvégi országos bajnokságra. Bizonyos vagyok benne, hogy minden kolléga elküldte pihenni a serdülő és újonc versenyzőit, hogy regenerálódjanak, nőjenek, erősödjenek. Ideális esetben június vége felé hívták vissza őket, egy 8-10 hetes felkészülési időszakra, mert akkor már lehetett látni az országos bajnokság biztos pontját, a célt. A felkészülés kapcsán meglepett, hogy másfél héttel az OB előtt megrendezett két serdülő versenyre viszonylag kevesen álltak rajthoz. Igaz, ezek hétközi versenyek voltak, az iskolaidő pedig erősen hátráltatta a részvételt. Az ottani versenyzői létszámok elmaradtak a várttól, de az OB nevezési listája alapján már most kijelenthető, hogy az idei évben is e két korosztály összevont bajnoksága lesz a legsűrűbb időrendű, legnépesebb verseny. Félkészülés szempontjából az újonc és a serdülő korosztályban van a legfontosabb szerepe az eredményesség és sikeresség tekintetében az érzelmi-lelki stabilitásnak. Ők még nem edzettek sokat, a legtöbbek még a hozott fizikális képességeikből dolgoznak. Ha valaki stabil, akkor nagy eredmények születhetnek. Az országos bajnokságon érezhetjük majd, hogy a megváltozott világrend miként befolyásolta a fiatal versenyzők hozzáállását, magabiztosságát. Kicsit első bálozó lesz mindenki.

Magyarország Serüldő és Újonc Atlétikai Bajnoksága szeptember 18-án pénteken kezdődik az újonc fiúk kalapácsvető és az újonc lányok 80 méteres gátfutó versenyével Tatabányán, a Grosics Gyula Stadionban. A bajnokságra közel másfélezer nevezés érkezett, a verseny három napon keresztül zajlik majd, szigorú higiéniás szabályok betartásával.

Fotó: Farkas Zsolt

Kovács Soma