Kicsit szürreális volt ez így. Nézők nem voltak – csak műnézők papírtáblákon, ahogy idehaza is láthattuk például  Fradi-meccseken –, versenyzők sem túl sokan, és hogy tetézzük, olyan résztvevők is akadtak, akik jelen sem voltak a verseny helyszínén. Hát ez volt az Impossible Games, a Lehetetlen Játékok, az oslói Gyémánt Liga-verseny idei kiadása.

Lett világcsúcs, lett Európa-csúcs. Már ha nevezhetjük így a nem hivatalos versenyszámokban elért rekordokat – mert azért ez veszélyes terep: ha ráállnak a versenyszervezők, hogy elszakadnak az atlétika azon versenyszámaitól, amelyekben olimpiai és világbajnokokat hirdetnek, nehezen megállítható folyamatot indítanak el. Ha ugyanis a legjobb 400 gátassal 300 méteres gátfutásban futtatunk minden eddiginél jobb eredményt, futtathatunk vele 250 vagy 450 méteren is, a kevésbé kerek számokról, vagyis távokról már nem is beszélve…

Na de ne vitassuk el Karsten Warholmtól, hogy megdöntötte a 300 méteres gátfutás eddigi legjobb eredményét: a norvég versenyző 33.78 másodperc alatt teljesítette ezt a távot, kereken hét tizeddel hamarabb célba érve, mint a brit Chris Rawlinson, az eddigi rekorder. A szintén norvég – mekkora tapsot kaptak volna, ha vannak, ha lehetnek nézők… – Jakob Ingebrigtsen pedig 2000 méteres síkfutásban futott Európa-csúcsot. Mármint nem hivatalosat, hisz nem hivatalos versenyszámról van szó, és a rekorddöntésnek hozzánk, magyarokhoz is van köze, mert az előző Budapesten született.

Ott futotta a brit Steve Cram 35 esztendeje. Akkor 4:51.39-et mutatott az óra, most 4:50.01-et.

És ezzel a norvégokat segítette győzelemhez az egyik olyan versenyszámban, amelyben Oslótól távol tartózkodó atléták is részt vettek, mivel a 2000 méternek öt kenyai is nekiveselkedett Nairobiban – és meglepetésre sokkal lassabban futott. Az ottani győztes Timothy Cheruiyot 5:03.05-ös ideje 13 másodperccel gyengébb a norvégiai első helyezetténél, de a második és a harmadik helyezett is Európában futott jobban, így aztán nem volt nehéz kiszámolni, hogy a norvégok, illetve Ingebrigtsenék nyerték a kenyaiak elleni rendhagyó csapatversenyt. Méghozzá fölényesen.

Született még egy norvég kontinensrekord: 25 000 méteres síkfutásban Sondre Moen Nordstad révén, aki 1:12.46.5-tel jelentősen jobb időt ért el, mint az eddigi legjobb európai eredmény, amely 1:13.57.6 volt, és Stephane Franke tartotta több mint 21 esztendeje. 2000 méter, 25 000 méter, 300 méteres gátfutás. ezeken a rendhagyó távokon sikerült tehát maradandót alkotni. A kevés „rendes” versenyszám közül a legnagyobb érdeklődés a rúdugrást övezte, ahol az új világcsúcstartó, Armand Duplantis 586-tal felülmúlta a saját kertjében 581-ig jutó előző csúcstartót, Renaud Lavillenie-t.