Szigorú Covid-protokollt tett közzé szeptember 14-én az Országos Sportegészségügyi Intézet, az intézkedés, úgy tűnik, megosztja a magyar sporttársadalmat. Van, aki üdvözli a precíz eljárást, mások szerint átjárható lesz a rendszer.

– Júniusban ajánlásként már szerepelt a honlapjukon, ám az alacsony fertőzési számok miatt nem került fókuszba az a protokoll, amellyel a koronavírus-fertőzésen áteső sportolókat segítik a visszatérésben. Szeptember tizennegyedikén ráerősítettek erre az eljárásra, ami, valljuk be, nem aratott osztatlan sikert.
– Tudjuk, hogy a szabályozásunk fogadtatása vegyes, vannak, akik nagyon erősnek, szigorúnak tartják, mások viszont nagyon is indokoltnak – kezdte a Nemzeti Sportnak adott interjúját dr. Toman József, az Országos Sportegészségügyi Intézet válogatott kereteket ellátó szolgálatának igazgatója. – Mert bár a sportolói szervezet erős, s a többségen talán tünetmentesen vonul át a vírus, az élsportban azért több kockázati tényező is akad. Éppen ezért nagyon körültekintően kell eljárni a visszatérést illetően. A magyar sport sajnos megélt már több megrázó esetet, amikor edzés közben vagy a versenypályán történt hirtelen szívmegállás. Az eljárásunkkal arra törekszünk, hogy megelőzzük ezeket az eseteket.

 – A nyár elején a válogatott birkózó Tóth Bendegúz halála kapcsán kardiológusokkal egyeztetve fogalmazta meg az első ajánlását a sportorvosi szakma. Ennek az esetnek a tanulságai formálják most a magyar sportot?
– Bendegúznak volt pozitív vírustesztje, és rövid kihagyás után visszatérve tragikus hirtelenséggel edzésen hunyt el. Nem tudjuk függetleníteni egymástól az ő pozitív teszteredményét és halálát. Mindenképpen arra törekszünk, hogy ez többet ne fordulhasson elő a magyar sportban. Éppen ezért fogalmaztuk meg ezeket a szabályokat, vagyis tünetmentesség esetén a negatív teszt után négy, tünetek esetén hat héttel adjuk ki a sportorvosi engedélyeket. A tünetet produkáló sportolók teljes kardiológiai kivizsgálás után kaphatják vissza a verseny­engedélyüket.

– A csapatsportágaknak ez igazi érvágás lehet. Hiszen vízilabdában, kézilabdában, labdarúgásban, jégkorongban bajnokságok, nemzetközi kupasorozatok futnak, s ha esetleg több éljátékost veszít el egyszerre másfél hónapra egy-egy egyesület, az összeomlást is okozhat. Ön szerint a rendszerük kijátszható?
– Igen, kijátszható.

– Hallottak már arról, hogy esetleg a szigorú szabályok miatt már nem jelentenek eseteket a klubok?
– Ilyen konkrét információval nem rendelkezünk, de hallottunk már olyanról, hogy klubvezetők úgymond megdorgáltak egy csapatorvost azért, mert minden fertőzöttet jelentett nálunk, nem csak a válogatott játékosokat. A rendszer kijátszható, hiszen nem futnak össze az adatok. Mi abban az esetben értesülünk a fertőzésről, ha a szövetségi orvosok vagy csapatorvosok leadják a neveket a Sportkórháznak. Nem vagyunk rendőrség, nem vagyunk rendfenntartók, viszont az Emmi, amely az egyesületeknek, szövetségeknek támogatást nyújtó szerv, teljes mellszélességgel mellénk állt, s nagyon fontosnak tartja az ajánlásunkat.

– Szeptember tizennegyedike óta milyen tapasztalataik vannak? Megcsappantak az esetszámok?
– Nem, éppen ellenkezőleg. Napról napra magasabb számokkal dolgozunk, ahogy általában Magyarországon, a sportéletben is emelkednek az esetszámok, de azt nem tudjuk biztosan állítani, hogy minden egyes fertőzés bekerül a rendszerünkbe. Nem állítom tényként, hogy valóban az aktív fertőzöttek számával állunk szemben. Sok sportági szakszövetség, klub, szakosztály teljes őszinteséggel és hitelességgel fordul hozzánk, a tragikus esemény elkerülése érdekében a teljes biztonságot választják. Ha a csapatsportokat nézem, valóban előfordulhat az, hogy úgymond egyszerre bukik el egy klub, de maszkviseléssel, az öltözőben a távolságtartással, online kommunikációval sok mindent meg lehet előzni. Véleményem szerint nem a hathetes kényszerpihenő ellen kell hangot adni, hanem egy lépéssel vissza kell lépni, s arra törekedni, hogy elkerülhető legyen a fertőzés.

– Az eljárás életidegen, betarthatatlan, túlzó és az olimpiai felkészülés is rámehet. Ezekre a véleményekre hogyan reagálna? Mit mondana a versenyzőknek?
– Hogy erre az eljárásra ne úgy tekintsenek, hogy elveszik a versenyzési engedélyüket, sokkal inkább úgy gondolkodjanak róla, hogy esélyt kapnak a biztonságra, hiszen komplex kardiológiai kivizsgálásra nyílik lehetőségük, nem kell aggódniuk a szívvel kapcsolatos elváltozások miatt. Mint már említettem, a szívhalál okozta tragédiák többször is megrázták Magyarországot, a sportot szerető közvéleményt, s most kicsivel közelebb tudunk kerülni ahhoz, hogy a sportolók végre megértsék annak a jelentőségét, hogy csak egészségesen érdemes visszatérni a rendes kerékvágásba. Minden az ő érdekükben történik, még ha nehéznek és életidegennek is tűnik.

– Mondhatjuk azt, hogy a koronavírus egyfajta vízválasztó is lehet? Korábban több sportoló is nyíltan vállalta, úgy nyert meg egy-egy nagy versenyt, hogy előtte lázas betegen feküdt, s lázcsillapítóval szállt csatába.
– És ezeket a sportolókat hősként ünnepelte a közvélemény, a média. Ezt a jövőben nem engedheti meg magának a sportorvosi szakma, mert a hitelessége kerülhet veszélybe.

– Arra tud pontos választ adni, hogy meddig tartja fenn a Sportkórház ezt a protokollt?
– Nem határoztunk meg fix dátumot, folyamatosan értékeljük az adatokat, és ha nem igazolódik a kardiológiai elváltozásokat illető félelmünk aránya, módosítunk rajta. De jelen helyzetben az a legfontosabb, hogy hangsúlyozzuk az egyén felelősségét. Szükségszerű, hogy a sportolói tudatosság megerősödjön, hogy versenyzőink elkerüljenek olyan helyszíneket, olyan szituációkat, amelyekben megnő a fertőzés kockázata. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy ez a téma napirendre került, és őszintén beszélhetünk róla, mert így még tudatosabban tudjuk felvenni a harcot a fertőzéssel.

forrás: nemzetisport.hu 

A Magyar Atlétikai Szövetség keretorvosának ajánlását az alábbi linken olvashatják.