Egykori atlétaként olyan feladatot vesz át, melyet eddig a sportág egyik doyenje, Lengyák György látott el, akiről a tisztelet hangján beszél.

– Bárhonnan nézzük, Gyuri bácsi helyettesíthetetlen személyisége a magyar atlétikának. Amit tett, arról csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni.

– Mi változik a belépéseddel?

– Nagyobb adminisztrációs háttérrel, feldolgozható adattal rendelkező bázist szeretnék kialakítani, és nagyon bízom benne, hogy a kollégák is partnerek lesznek ebben. Lengyák György már elindította ezt a folyamatot, az én dolgom az, hogy még több technikai eszközt, lehetőséget vonjak be, és új lendületet adjak a rendszernek és valós tartalommal töltsem meg. Szeretnénk olyan oktatási rendszert kialakítani az évek során, mely mindenki számára hozzáférhető.

– Lesz ehhez megfelelő mennyiségű eszköz, tudás?

– Ennek a felmérése az elsődleges feladat. Szeretnénk megtudni, hogy kinél milyen gépek, berendezések vannak, és milyen szakmai háttér, tudás áll rendelkezésre ezek használatára. Szükség esetén workshopokat kell szerveznünk, hogy mindenki magabiztosan kezelje akár a legfejlettebb technikát, a legmodernebb eszközöket is.

– 2020 is olyan esztendő, melyben már jelentős világversenyeken mutathatja meg magát a hazai utánpótlás, de 2023-ban világbajnokság lesz Magyarországon, 2024-ben pedig olimpia Párizsban, és akkor még nem beszéltünk a következő évek korosztályos világversenyeiről. Hogy állunk?

– A Spiriev Attila és csapata által kidolgozott koncepciónak hála, sokkal több olyan utánpótláskorú atlétával rendelkezünk, akik nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat, mint amikor én voltam 17-18 éves. Nemcsak egy-egy szakágra szűkül a merítés, hanem a programoknak köszönhetően egyre szélesebbek a lehetőségeink. Ha három-négy évben gondolkodunk, akkor a mostani juniorkorosztályból jelentős számú sportoló vívhatja ki a részvétel jogát, de keresnünk kell a megoldást, hogy mi történik velük az egyetemi évek alatt. Azért kulcsfontosságú kérdés ez, mert ha ebben a korban elvesztünk tehetséges atlétákat, akkor picit felesleges – sarkítva bár, de ablakon kidobott – volt az ezt megelőző évek megfeszített munkája. Lényeges, hogy a megfelelő alapot megkapják serdülő-, ifi- és juniorkorosztályban szakmailag, erkölcsileg és versenyzési lehetőségek szempontjából, majd tudnunk kell ezt stabilizálni 20-tól 23 éves korig, és ha ez sikerül, akkor valóban be tudnak lépni a nemzetközi mezőnybe.

– Mennyire tudsz támaszkodni alacsonyabb korosztályokat érintő kölyök-, terematlétikai, Sport XXI és egyéb programokra?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jelenleg is az Észak-Magyarországi Régió Sport XXI koordinátora lehetek. Kámán Ferenc vezetésével nagyon erős alapokat kaptunk, sok feladatot tudtunk beépíteni a rendszerbe, és azt vettük észre, hogy egy évvel ezelőtt a fedettpályás versenyeken az újonc- és serdülőkorosztályt már külön kellett választani, mert annyival több gyerek indult. Ez volt az első visszajelzés, hogy megindult a mennyiségi növekedés. Ez az esztendő lesz az első mérce, hogy van-e minőségi növekedés. A Sport XXI rendkívül precízen működő rendszer, a kölyökatlétikai programot kell aktualizálnunk, de ebben a munkában nagy szerepe van az iskoláknak is

– Az első évedet kezded. Ha találkoznánk 2021 januárjában, akkor mivel lennél elégedett?

– Ha az említett oktatási program, az új eszközök, technológiák, edzésmódszerek használata és a friss adatok feltöltése zökkenőmentesen elindulna, akkor boldog lennék.