Öles lépésekkel, évente akár 1.5-2 métert is javulva juthat el a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságig a szombathelyi Rába Dániel. A 23. születésnapja felé közelítő kalapácsvető március 6-án azzal javított ugrásszerűen az ismertségén, hogy a téli dobóbajnokágon olimpiai bajnok klubtársát, Pars Krisztiánt is megelőzve lett aranyérmes. Szerénységét bizonyítva az alapozás közben született sikert mértéktartással értékeli, jövőjével kapcsolatban viszont már merész tervei is vannak a neves vasi dobóműhely ifjú titánjának.  

Kiugrana a bőréből is

„Kezd összeállni minden ahhoz, hogy az idén két métert javítsak az egyéni csúcsomon, ami jelenleg 73.85 méter – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a tavalyi országos bajnokságon bronzérmes Rába Dániel. – Ezt kellene mielőbb úgy „megtoldani”, hogy némi szerencsével, illetve a 77.5 méteres nevezési szinttől elmaradókat segítő „feltöltési” szabálynak köszönhetőn olimpiai szereplő lehessek. Nem fogom leadni a szerelésemet, ha Tokió kimarad az életemből, mert a kalapácsvetés így is úgy is még sokáig az életem nagy kihívása marad. Fiatal, a nagy vetélytársak többségénél jóval fiatalabb atlétaként természetesen kiugranék a bőrömből az örömtől, ha olimpikon lehetnék, de akkor se búslakodnék, ha ezt a dicsőséget csak 2024-ben ünnepelhetném. Az erőm már most megvan ahhoz, hogy feljebb tornásszam magamat a világranglistán, a technikámat viszont tökéletesíteni kell, és a tapasztalataim tárházára is ráférne a bővítés.” – ismerte el a fiatal dobóatléta, akinek az útját ugyanúgy Németh Zsolt és Németh László, a 12 esztendeje elhunyt, „dobópápaként” tisztelt Németh Pál fiai egyengetik, ahogy Pars Krisztiánét és a VB- és EB-bronzérmes Halász Bencéét.

Amikor Dani még csak ötödikes volt és nem az atlétikán járt az esze, megjelent az iskolájában Németh László, a mostani mestere és feltette a kérdést, hogy ki akar az osztályból kalapácsvető lenni. Jelentkezett, de a toborzásnál rossz telefonszámot adott meg, amivel csak azért nem vágta el az atlétikai pálya felé vezető útját, mert az edző ismerte az édesapját és annak az elérhetőségét.

„Ha akkor Laci bácsi nem találja fel magát, aligha lett volna belőlem kalapácsvető – folytatta a szombathelyi Dobó SE ifjú büszkesége, aki azt sem felejtette el, hogy eleinte nem fűlött a foga a kemény munkához, de az edzések kötelmeihez és szigorához sem.

„Hazajárt” Dél-Afrikába

Nevét atlétaberkekben azóta jegyzik, hogy 2017-ben bronzérmet nyert az U20-as Európa-bajnokságon.

 „A sportnak köszönhetően már 17 esztendősen eljutottam Kolumbiába, ahol nem sok magyar fordult meg. Azóta tucatnyi közeli és távoli országba jutottam el, minden utamról naplót vezetek a mobiltelefonomban. Ezért tudom, hogy a dobótársaimmal együtt tizenegyszer vehettem részt dél-afrikai edzőtáborokban. Büszke is vagyok arra, hogy ezt kiérdemeltem.”

Tisztában van azzal, hogy az a fejlődési görbe, amit megrajzolt, vagy inkább megálmodott magának, enyhén szólva is igen meredek, így tervei megvalósításához rengeteg munkára, kitartása és a sérülések elkerülésére van szüksége.

Mázsákkal a vállán
„Kint a pályán ugyan még nem, de az edzőteremben már felveszem a versenyt Pars Krisztiánnal, a csapatunk rangidősével, és folyamatosan faragom le azt a különbséget, ami az elképesztően erős Halász Bencétől választ el. Szakításban 140 kiló a legjobbam, ennél negyven kilóval többet tudok felvenni, a vállaimon több mint két mázsával guggolok, helyből távol ugrásban viszont 30 centivel elmaradok Bencétől. Egy korábbi térdsérülés miatt óvatosnak kell lennem, de úgy gondolom, hogy tökéletesre fejlesztett technikával idén, jövőre, majd 2023-ban, a budapesti VB esztendejében is tempósan haladhatok előre. Kitartással három év alatt a 80 méteres határvonal közelébe is eljuthatok. Sokat segíthet, hogy van egy jó szokásom. Még csak 12 éves kölyökatléta voltam, amikor először adtak négykilós kalapácsot a kezembe, amivel már az első versenyemen négy méterrel nagyobbat dobtam, mint az edzéseken. A tét és a kihívás azóta is csak jó hatással van rám. Felpörget és összpontosításra késztet, ezért is remélem, hogy az eddigieknél jóval nagyobb versenyeken sem fog megremegni a lábam” – mondta befejezésül Rába Dániel.     
 
Szalay Péter
SzPress Sporthírszolgálat