Alig több mint egy hónappal kislánya világrajövetele után Márton Anita elővigyázatosan megtervezett gyógytornával, egyre hosszabb babakocsis sétákkal és egy kis hasizom megmozgatással készíti fel magát arra a napra, amikor már a súlyzókat is emelni fogja és kezdetben még súlygolyó nélkül a dobótechnikája „felélesztésébe” is belekezdhet. Azt olimpiai bronzérmes, világbajnoki második helyezett, fedettpályán pedig VB győztes súlylökőnő az edzőjével együtt már meg is tervezte a Tokióba vezető utat, amelynek mérföldköves állomása a június végi debreceni országos bajnokság lehet. 

„A hangsúly természetesen az óvatosságon és a fokozatosságon van. Mielőtt bármilyen gyakorlatba is belekezdek, átgondolom, hogy miből mennyit végezhetek el, milyen lehet az erőkifejtés maximuma. Már az ez első ellipszis tréner „edzésemen” is túl vagyok, négy kilométerig jutottam, persze a terhelés legalsó fokozatára kapcsolva. Babakocsit tolva ellátogattam az atlétikai pályára, ez volt az eddigi leghosszabb közös útunk Lucával, ahová áprilistól várhatóan gyakran fog eljutni” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Márton Anita, a magyar atlétika első világbajnoka pénteken este, miután végignézte a lengyelországi fedettpályás Európa-bajnokság női súlylökő döntőjét.

„Nagy meglepetés nem született Torunban, továbbra is az a helyzet, hogy az európai ellenfelek között jelenleg nincs egyetlen olyan dobó sem, aki az eredményével magasan kiemelkedne a többiek közül. Az viszont szembetűnő, hogy egyre sűrűbb a mezőny, emelkedik az olimpián az első hatba pályázók száma. Számomra bíztatást jelent, hogy a legjobbak közül az ezüstérmes német Christina Schwanitz és a pénteken este a fedettpályás EB-n győzelmet ünneplő portugál Auriol Dongmo is azok után tért vissza sikerrel a pályára, hogy kisgyermeket hozott a világra. Ha minden jól megy, hamarosan én is csatlakozhatok hozzájuk. Áprilistól, még mindig a fokozatosságra ügyelve következhetnek a komolyabb edzések, dobásokra viszont várhatóan csak később vállalkozhatok. Visszatérésemet a június 26-27-i debreceni országos bajnokságra tervezem. Akkor és néhány felhozó verseny után fog kiderülni, hogy miben reménykedhetek az olimpián”

Eperjesi László, Anita edzője szerint az idei fedettpályás EB női súlylökő döntőjének színvonala elmaradt a korábbiaktól, annak ellenére is, hogy mindhárom érmes 19 méter fölé jutott.

„Anita kétszer nyert „téli” Európa-bajnokságot, egyszer 19 és fél méternél is jobb eredménnyel, egyszer pedig majdnem ennyivel. Én is úgy látom viszont, hogy egyre több a kihívó, olyan fiatalok is feltűntek, akikről eddig alig tudtunk valamit. Ki kell emelnem a svéd Fanny Roos teljesítményét, aki sorra dönti az országos rekordokat, de ennél is több van még benne. Meglepetés volt a számomra, hogy Torunban meglehetősen magasra állították a mércét a női súlylökés selejtezőjében, legkevesebb 18.34 méter kellett a tovább jutáshoz. Ennyivel szerintem az olimpián is az első 12 közé lehet jutni” – mondta Eperjesi László az Szpressnek, megerősítve Márton Anitának, a tokiói olimpiai szerepléssel kapcsolatos szavait.

„Most csak az európai ellenfeleket láttuk Torunban, közülük se mindenkit, és akkor ott vannak még az új-zélandi, a kínai, a jamaikai és az amerikai vetélytársak, a „sötét lovakról”, meglepetésre készülő fiatalokról nem is beszélve. Nagy kihívás előtt állunk, de úgy gondolom, hogy az „elcsúsztatott” felkészülési tervünket megvalósítva Anita újra ott lehet a világ legjobbjai között” – hangsúlyozta az olimpiai bronzérmes mestere.

Szalay Péter
SzPress Sporthírszolgálat