A 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésének lehetőségét nagy esélynek tekinti az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Deutsch Péter, a sportvilág egyik legnagyobb eseményét előkészítő, majd lebonyolító Budapest 2023 Nonprofit Zrt vezérigazgatója, aki egyszemélyben a magyar atléták felkészülését elősegítő Kiemelt Atléta Program vezetője is.

Egyedülálló atlétikai esemény megrendezésére készül 2023-ban Magyarország, amely első alkalommal érdemelte ki, hogy szabadtéri világbajnokság házigazdája legyen. Mire vállalkoztunk, illetve mit ígértünk a nemzetközi szövetségnek, amikor megpályáztuk ezt a rangos eseményt, amely a résztvevő országok és versenyzők várható létszámát tekintve kétségkívül a világ öt legnagyobb sportrendezvénye közé tartozik?

Nagyon fontos, hogy ez a gesztus és lehetőség úgy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, mint a rendezvényt támogató magyar kormány részéről elsősorban a magyar atlétikának szól. Annak a magyar atlétikának, amely 1896-ban rendezte az első hazai bajnokságot, amely alapítója volt a nemzetközi szövetségnek, amely 10 olimpiai bajnokkal és egy világbajnokkal rendelkezik és ezek alapján az 5. legsikeresebb magyar sportág, valamint óriási hagyományokkal rendelkezik a világversenyek rendezésében. Magyarország minden fontos nemzetközi világversenyt megrendezett már az atlétikában, kivéve a szabadtéri világbajnokságot. A fedettpályás vb-n és a szabadtéri Eb-n, az utánpótlás világversenyeken szerzett szakmai tapasztalat, a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíjon évente csiszolt rutin alapján a magyar atlétika felkészült és alkalmas a világbajnokság megrendezésére.

A rendezéssel kapcsolatos megállapodások aláírása óta immár három év telt el, amely nem mindig az előre haladásról szólt, sőt, olykor olyan váratlan helyzet is kialakult, amelyet aggasztónak is lehetett tekinteni. A visszaszámlálás utolsó szakaszában, amikor kevesebb, mint 20 hónap választ el a BP2023 megnyitó ünnepségétől, kimondható, hogy az előkészületek immár zavartalanok, és mindenki számára megnyugtatóan zajlanak?

Egy világbajnokság megrendezésének lehetősége sohasem csak arról a 10 napról szól, ameddig a rendezvény tart. A vis maiortól eltekintve, mint amit például a pandémia jelentett, semmi sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy világszínvonalon valósítsuk meg az eseményt és az előkészületek ennek megfelelően, menetrend szerint, jól haladnak. Itt fontos hangsúlyozni, hogy számunkra az atlétikai világbajnokság nem cél, hanem eszköz. A cél a magyar atlétika fejlesztése és azon belül azok a szakmai programok, amelyek a vb-től függetlenül, de mégis annak apropóján indultak és zajlanak már most is igen sikeresen. Számunkra tehát a vb már elkezdődött: 2020-ban elindult a Kiemelt Atléta Program, 2021-ben pedig a Kölyökből Atléta program is, amelyek nevében is benne van, hogy az egyik az elit atlétikát, azaz a válogatottat, a másik pedig az utánpótlást célozza meg.

Az egyértelmű, hogy a covid-19 világjárvány a sportvilág szereplőit is olyan kihívás elé állította, amivel a versenyzők, az edzők, ugyanúgy a nemzeti szövetségek és versenyek házigazdái korábban soha nem találkoztak. Mennyire éreztette ez a hatását a 2023 világbajnokság előkészületeire, és volt-e úgy, hogy a sikeres lebonyolítás veszélybe került?

Jelen tudásunk alapján nincs veszélyben a világbajnokság megrendezése, sőt, bízunk benne, hogy 2023-ban már a turizmus is fellendülőben lesz és éppen ez a verseny lesz az egyik fő vonzereje Magyarországnak a sport iránt érdeklődő turisták számára. Abból a szempontból nyilvánvalóan egyedi a helyzet, hogy a tokiói olimpia halasztása miatt az oregoni atlétikai világbajnokság is csúszik egy évet és 2021 helyett 2022-ben lesz. Szerencsénkre ez is előnnyé válhat, mert a világversenyek eme sűrű sorozatával olyan lendületbe kerül a világ atlétikája, ami kifejezetten jól hat a színvonalra.

Egy olyan súlyú sporteseménynek a sikere, amilyen a budapesti atlétikai vb, számtalan dolgon múlik, de az összetevők közül talán a három legfontosabb a megfelelő létesítmények biztosítása, a szervező csapat teljesítményének minősége, nem utolsósorban pedig az, hogy megtelnek-e a lelátók, és nem csak esti, hanem a délelőtt versenyek alatt is. Képes lesz venni ezt a magas akadályt Magyarország, a Szervező Bizottság és annak partnerei?

Doha és Oregon, azaz Katar és az USA után tér vissza az atlétikai vb Európába és ráadásul egy olyan régióba, Közép-Kelet Európába, ahol még sosem rendeztek világbajnokságot. Nem akarom elkiabálni a dolgot, de meg lennék lepve, ha nem fogyna el minden jegy a vb összes versenyére.

Mint az SZB operatív vezetője, mit lát a legnagyobb kihívásnak az előkészületek utolsó húsz hónapjában?

Számomra az a legfontosabb, hogy összefogjunk mindannyian, akiknek fontos a sport, az atlétika, Magyarország és Budapest hírneve a világban, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből a páratlan lehetőségből. Magyarország történetének legnagyobb sporteseményéről van szó, amely már most több mint száz, a verseny évében több ezer, a verseny napjaiban pedig – beleértve a szállítókat, szállásadókat, vendéglátókat, éttermeket, kereskedőket, a repülőteret, stb. – több tízezer embernek jelent majd munkát. Akkor lesz teljes a siker, ha a döntéseket meghozó szakmai és politikai vezetőktől kezdve a nemzetközi és hazai szakszövetségen át az atlétákon és a közönségen keresztül egészen a közreműködőkig és a közönség, a sportolók kiszolgálásában részt vevő szolgáltatókig mindenki megtalálja benne a maga örömét és sikerét.

A siker három leginkább meghatározó feltételéről már szó esett, de a vb magyar mérlegének az is a része lesz, hogy a hazai pályán induló atléták milyen eredménnyel szerepelnek, és képesek lesznek-e tűzbe hozni a közönséget?

Mindenféleképpen, hiszen a magyar atléták ott lesznek egy olyan mezőnyben, ami a világ csúcsát jelenti. Nem lehet jobb példát mondani, mint hogy ez olyan, mintha a futball válogatott lenne kint a vb-n, vagy lennének magyar versenyzők a Forma 1-ben. Több mint 200 ország versenyzői jönnek majd Budapestre és a dobogós helyeken minden valószínűség szerint körülbelül 100 ország atlétái osztozhatnak. Csoda lesz látni a legjobb magyar atlétákat ebben a fantasztikus színvonalú versenyben! Az atlétikának óriási mezőnye van, és ez a globális csata ott tart, hogy már kijutni is óriási érdem a világversenyekre, döntőbe jutni felér egy nemzetközi sikerrel, a dobogóra felállni pedig szenzáció. Megvannak a magyar válogatottnak is azok a tehetségei, akik biztosan kijutnak a vb-re és esélyesek a döntőre, tehát óriási élményben lesz részük a szurkolóknak a budapesti világbajnokságon, mert lesz kinek drukkolni és fantasztikusan izgalmas pillanatokan élünk majd át.

Úgy, mint a vb előkészületeink vezetője, de úgy is, mint a magyar versenyzők felkészülésének és versenyeztetésének gerincét képező KAP program vezetője mennyire lehet optimista a vb általános sikerével, illetve a magyar atléták szereplésével kapcsolatban?

Óriási lendületben van az atlétika és azon belül kifejezetten sikeres Európa. A tokiói olimpián a sportok királynője megőrizte kitüntetett szerepét, hiszen a legsikeresebb sportág az atlétika volt, részben olyan európai világsztároknak köszönhetően, mint Mondo Duplantis svéd rúdugró, a norvég Jakob Ingebrigtsen és Karsten Warholm futók, a holland Sifan Hassan, aki két aranyérmet is nyert futóként Tokióban, vagy a magasugró Gianmarco Tamberi. Sőt, még a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnoki címét is sikerült elhozni Európába az olasz Lamont Marcell Jacobsnak köszönhetően. Hatalmas csatákra számíthatunk részükről és a világ minden tájáról érkező kihívóik részéről, amelybe a magyar atlétáknak is lesz beleszólásuk. Ott dörömbölnek fiataljaink a felnőtt mezőny ajtaján, Farkas Petra és Palkovits István például aranyérmes lett az U23-as Európa-bajnokságon, az U20-as vb-n pedig bronzérmes volt Szűcs Szabina és Tóth Anna is. Azzal pedig, hogy Krizsán Xénia megnyerte a legendás Götzis-i nemzetközi többpróba viadalt, elmondhatjuk, hogy felnőtt világsikernek is örülhettünk 2021-ben.

A tokiói olimpián a magyar csapat tagjainak csak egy része felelt meg a várakozásnak. Javítási lehetőség jövőre bőven akad. Melyik az világverseny, ahol a magyar atlétika legjobbjai javíthatnak a bizonyítványon, sőt annak is jelét adhatják, hogy 2023-ban sok örömöt okoznak az értük szurkolóknak?

2021 a pandémia hullámán részben a magyar atléták egészségéről is szólt, a legjobb magyar kalapácsvető, Halász Bence térdműtéte már nem volt tovább halasztható, Márton Anita világbajnok súlylökőnk pedig kismama lett, így mindkettejük éve az újrakezdésről szólt. Azzal, hogy ők 2022-ben már remélhetőleg egész évben teljes értékű munkát végezhetnek és hozzájuk csatlakoznak olyan kiemelkedő versenyzők, mint például Kozák Luca vagy Szűcs Valdó gátfutók, biztos vagyok abban, hogy lesz kinek és miért szurkolnunk a 2022-es világversenyeken. Fedettpályás és szabadtéri vb is lesz 2022-ben, de számunkra az év csúcsversenye egyértelműen az augusztusi müncheni szabadtéri Európa-bajnokság, amely időben és térben a leginkább modellezi a rá egy évre kezdődő hazai világbajnokságot. Ez lesz tehát az a verseny, ahol a legtöbbet tudják majd kihozni magukból.

Lehet azt remélni, hogy a budapesti atlétikai világbajnokságnak köszönhetőn ismét Budapest lesz a „világ közepe”, a tévéközvetítéseknek köszönhetően többszázmillió háztatásba jutnak el az esemény képei?

Biztosan állíthatjuk, hogy 2023. augusztus 19-től 10 napon át Budapest lesz a világ közepe. Egymilliárd ember kapcsolódik be az atlétikai világbajnokság közvetítéseibe, amely az olimpiai játékok és a futball világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportrendezvény a világon, amelyet minden országban élőben sugároznak. Természetes, hogy a világ összes sport- és hírcsatornája ezzel foglalkozik majd és a közösségi médiát is uralja majd az esemény, részben annak a több tízezer szurkolónak köszönhetően, akik a világ minden tájáról érkeznek majd hozzánk és viszik hírét a vb izgalmai mellett Magyarország és Budapest szépségeinek.

Szalay Péter

SzPress Hírszolgálat