Szalma László az 1984-es Los Angelesi olimpia előtt joggal érezte úgy, hogy képes lehet a távolugrás 813 centiméteres országos csúcsának megjavítására, amelyet négy évvel korában a moszkvai nyári játékok negyedik helyezettjeként ő állított fel.

Huszonhét esztendősen, ereje teljében, két fedettpályás Európa-bajnoki győzelemmel a háta mögött második olimpiáján akár a dobogó második vagy harmadik fokát is megpályázhatta volna Szalma László, ahová távollétében a 824 centiméterrel ezüstérmes ausztrál Gary Honey, illetve azonos eredménnyel az olasz Giovanni Evangelisti állhatott fel. Egészen pontosan a kényszerű távollétében, mert Szalma ugyanúgy a mihaszna bojkott áldozata lett, mint vele együtt száz és száz sportoló, akiknek az életük kihívásának aligha nevezhető „olimpiapótló” Barátság Versenyekkel kellett beérniük. A bejelentés letaglózta, közel állt ahhoz, hogy hátat fordítson az atlétikának.

Mindez harminchét esztendővel ezelőtt történt, de az idő múlása sem űzte ki Szalma Lászlóból a keserűséget, noha az óta sok sikernek örvendezhetett. Legutóbb például annak, hogy a versenyzői közül a távolugró Ekler Luca paralimpiai bajnok lett Tokióban, ráadásul a fogyatékkal élők mezőnyében világcsúcsot javítva.

Nem mázlija volt

„Azóta sem tudom kiverni a fejemből, hogy 1984 beleseett abba a négy esztendőbe, amikor a legjobbnak éreztem magamat, kiegyensúlyozottnak és ezért magabiztosnak is – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a nemrégiben a 64. életévét betöltő Szalma László, a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke.

"Vigaszt és bosszúságot ugyanúgy jelentett a számomra, hogy egy évvel az elkeserítő bojkott után valósítottam meg azt, aminek Los Angelesben kellett volna bekövetkeznie. Az országos csúcsot 8.30-ra javítottam, ami a világranglistán a negyedik helyre juttatott. Szó sem lehetett arról, hogy azon a júliusi napon mázlim lett volna, mert később 8.29-et, 8.28-at és 8.26-ot is ugrottam, sőt, volt egyszer úgy is, hogy három centivel beléptem, amikor a hajszálpontos műszer 8.45-öt mért nekem. Kis szerencsével tehát az országos csúcsom 8.42 is lehetne, noha az is igaz, hogy még a 830-amat sem tudták megdönteni 36 esztendő leforgása alatt.”

Tizennégy esztendősen lett úttörő olimpiai bajnok, ha az atlétikában eltöltött éveit innen számolja, kereken fél évszázada él és tevékenykedik választott sportága bűvkörében. Első edzője Paulinyi Jenő testnevelő tanár volt, tőle vette át a váltóbotot Schulek Ágoston, a MASZ korábbi elnöke, akit aztán a nemrégiben a 92. születésnapjához érkezett olimpiai bronzérmes vágtázó Zarándi László követett. Több-kevesebb része mindhármuknak volt abban, hogy a tehetséggel jól felszerelkezett Szalma László hat érmet, két aranyat, három ezüstöt és egy bronzot is begyűjtött a neki mindig is kedves fedettpályás Európa-bajnokságokon, három – ami lehetett volna négy is… – olimpiai játékok résztvevője lehetett,1981-ben az Universiadén pedig aranyérmet vehetett át.

Tanítványainak sikere a jutalma

„Az igazat megvallva se edző, se tanár nem akartam lenni, inkább szabadultam volna az atlétikától, mint hogy a kötelék megerősítésére szánom el magamat, amikor Zarándi Laci bácsi 62 esztendősen a TF tanáraként nagyhirtelen nyugdíjba ment, és közölte velem, hogy márpedig én fogom átvenni a munkáját. Így rendelkezett, és én azon vettem észre magamat, hogy a mesterem székében ülök, az ő diákjait és versenyzőit oktatom. Mindez 1993-ban történt, az óta járom az utamat, és most már azt is kimondhatom, hogy rendületlenül szeretem azt, amit csinálok, a tanítványaim sikere az én jutalmam. ”

Befejezésül szót ejtett Ekler Lucáról is, aki 11 évesen agyvérzést kapott, amelynek következtében lebénult a bal oldala. Az orvosa akkor elhamarkodva azt mondta, hogy soha nem sportolhat már, de a fizioterápiai kezeléseknek és a szorgalmas gyógytornának köszönhetően az állapota javulni kezdett, és később már sportágat is választhatott magának. Első atlétaedzője Halmosiné Séfer Rozália volt, a második Lengyák György, Szalmával pedig azóta dolgozik, hogy felvették a Testnevelési Egyetemre, amelynek elvégzése után most a szakedzői diploma megszerzésére készül.

„Luca ugyan fogyatékkal élő sportoló, mert a bal keze nem jött rendbe, de az ép atléták versenyein is gyakran áll rajthoz. Öröm vele dolgozni, azt is elfogadja, hogy az edzéseken semmilyen engedményt nem kap, mert mindig ügyesen feltalálja magát, a szorgalma pedig példás. A tokiói 563 centiméteres világcsúcsa és győzelme egy álom megvalósulását jelentette, de ő nem éri be ezzel, máris új célokat jelöl ki maga előtt, én pedig megígértem, hogy 2024-ig mindenképpen a segítőtársa leszek”

– hangsúlyozta Szalma László, akiről sokan tudják, hogy atlétapályafutásának vége után „átnyergelt” a golfra, sikeres versenyző lett és újabban már órákat is ad a fejlődni kívánóknak.

Szalay Péter

SzPress Hírszolgálat