Újabb egyéni csúcsjavításra készült, ehelyett hatalmasat bukott és kificamodott a válla a berlini Olimpiai Stadionban megrendezett hagyományos nemzetközi versenyen Tóth Lili Annának, így számára a 3000 méteres akadályfutás 450 méter megtétele után be is fejeződött.

A baj akkor következett be, amikor először érkezett a vizesárokhoz, amin éppen túljutni igyekezett, ám egy mögötte futó ellenfele a szögescipőjével hátulról a lábába taposott, kibillentette az egyensúlyából, amitől az olimpiai 18. helyezett magyar atléta a földre zuhant. Mindez olyan váratlanul érte, hogy még tompítani se nagyon tudott, aminek egy újabb fájdalmas vállficam lett a következménye. Egy újabb, mert idén már volt egy ilyen versenybalesete a luzerni atlétikai versenyeken, de akkor nem a bal, hanem a jobb válla bánta, amit ügyesen és bátran hamarjában maga tett a helyére.

„Még nem sikerült megnéznem a verseny videófelvételét, de az a gyanúm, hogy egy kenyai atlétanő szögese talált el, ami már önmagában is fájdalmat okozott, de nem akkorát, mint a vállficamom. Azonnal jöttek a mentősök, a szomszédos fizioterápiai központba szállítottak, ott pedig közölték, hogy a kiugrott vállamat csak úgy tudják a helyére tenni, ha előtte elaltatnak. Mi mást tehettem volna, mint hogy beleegyeztem, és már el is „aludtam”."

"Felajánlották, hogy kórházban is megvizsgálnak, amire azt mondtam, hogy azt majd inkább Budapesten, ezért a vérző lábam ellátása és egy, a sérült vállamat rögzítő kötés elhelyezése után el is engedtek. Ahhoz képest, hogy mit éltem át, végig aludtam az éjszakát, és hétfőn már haza is repültem. Kedden felkeresem Dr. Berkes István professzor úrat, ő vesz majd kezelésbe, és állapítja meg, hogy milyen további ellátásra szorulok” - nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a balszerencsés atlétanő.

A 23. születésnapjához szeptember 17-én érkező honvédes sportolót az bosszantja a legjobban, hogy ezúttal elkerülhetetlen és kivédhetetlen sérülést szenvedett, pont akkor, amikor az idei évadját egy 9 és fél percnél is jobb futással, idei hatodik egyéni csúcsjavításával szerette volna lezárni.

"Nagyon „egyben voltam”, és úgy éreztem, hogy az ISTAF verseny különleges kihívása és az erős ellenfelek a legjobb eredményem megjavítására sarkallnak. Ahogy Tokióban is, amikor 10 másodpercnél is többet tudtam lefaragni a saját legjobbamból. Amikor a luzerni versenyen buktam és kiugrott a jobb vállam, magamat hibáztattam, most viszont úgy jártam, mint az az autós, akibe hátulról belehajtanak, és még fel is borítják."

"Remélem, hogy Berkes professzor nem állapít meg valami nagyobb bajt, és hamarosan újra edzésbe állhatok. A rosszban most csak az a viszonylag jó, hogy ez a sportbaleset, ami sajnos mindig benne van a kalapban az akadályfutó versenyeken, nem az olimpia előtt, vagy Tokióban következett be, mert akkor nagyon szomorú lettem volna. Úgy tűnik, hogy számomra az atlétika nem éppen egy tükörsima pálya, de mindig is szívós, a bajokat és a holtpontokat leküzdeni képes sportoló voltam, és ez most is így lesz” –mondta befejezésül Tóth Lili Anna, az ELTE mesterképzőt végző egyetemi hallgatója, akit nemrégiben jegyzett el atlétatársa, az UTE színeiben versenyző Vindics Balázs.

Szalay Péter

SzPress Hírszolgálat