Új erőre kapott a hazai gyerekatlétaprogram, a statisztikák máris ígéretesek. A MASZ sportigazgatója szerint „kis Mozartokra” is találhatnak.

A pályakezdő fiatal edzők még sihederek voltak 2009-ben, amikor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (akkoriban még IAAF) arra buzdította a tagszövetségeit, hogy ne csak a jelenükkel foglalkozzanak, hanem a jövőjükre gondolva fektessenek még több energiát a tehetségek felkutatásába. A Magyar Atlétikai Szövetség „vette az adást”, és a nem csekély kormányzati támogatás birtokában késlekedés nélkül hozzá is látott a projekt országos hálózatának kiépítéséhez. A Kölyökből Atléta Program (KAP) egy holtponton átlendülve idén már hasított, amit az is bizonyít, hogy az atletizálni kezdő 6-10 évesek száma 30 százalékkal növekedett. A KAP tehát már ad is…

Szerethető sportszerek, találékony magyarok

„Egyike voltam azoknak, akik a nemzetközi szövetség Kids’ Athletics fejlesztési programjának lelkes híveként az elsők között vehettek részt a koordinátorok oktatásában. Az alapképzés ma is hasznos tudást és útmutatást jelent a számunkra. Közös célunk az volt, hogy az ország minden olyan iskolájában, ahol 6-12 éves gyerekek tanulnak, partnerekre találjunk és azokban legalább egy-egy olyan szakemberre – az esetek többségében testnevelőtanárra –, akiknek a szervező és oktató munkájára támaszkodhatunk. Minden iskolába eljutottak azok a futó-, ugró és dobómozgást megszerettető, a képzést elősegítő eszközcsomagok, amelyeket a gyerekekre, az életkori sajátosságaikat figyelembe véve terveztek meg. Csak szeretni lehetett a szivacsból készített gátakat és gerelyeket, a jól megragadható füleslabdákat és diszkoszokat, de mi magyarok voltunk olyan találékonyak, hogy ezt a hasznos eszköztárt a saját „találmányaikkal” egészítettük ki” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a Bonyhádon élő Scheidler Géza, aki az egyik magyarországi úttörője volt a gyerekatlétikát felkaroló fejlesztési programnak, majd vezetője a KAP projektnek.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség két évvel a sportvilág egyik, ha nem a legnagyobb fejlesztési programjának elindítása után arról számolt be, hogy tagországai közül már 134 alkalmazza a javasolt kiválasztási és felkészítési módszereit, és ezzel rövid idő alatt 13 milliónál is több gyereket sikerülni elérni és beoltani az atlétika szeretetével. A fejlődés üteme a későbbiekben sem lassult, pontosabban addig, amíg más fontos feladatok megoldása nem kötötte le a nemzetközi, hasonlóképpen a magyar szövetség figyelmét, illetve nem osztotta meg a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat.

„Az okok ismertek. A nemzetközi szövetségnek túlságosan sokat kellett foglalkoznia a nagyágyúkat is érintő doppingesetekkel, a hiányolt holléti nyilatkozatokkal, a vissza-visszaköszönő orosz ügyekkel, ahogy az olimpiai előkészületekkel is. Emiatt szorult átmenetileg háttérbe a Kids’ Athletics program gondozása– folytatta Scheidler Géza. – Nálunk Magyarországon inkább az nehezítette a feladatok megoldását, hogy az iskolákat közvetlenül nem szólíthattuk meg, amit csak a közelükben működő egyesületeken keresztül tehettünk meg, az ellentétes érdekek miatt pedig több településen is akadályokba ütköztünk. Aztán következett 2019, amikor a szövetségüknek azt kellett eldöntenie, hogy melyik ujját harapja meg. Nem volt könnyű eldönteni, hogy a kiemelt egyesületek és a válogatott atléták növekvő igényeinek kielégítése mellett mekkora összeg szolgálhatja a költségvetésből a gyerekatlétikával kapcsolatos feladatok teljesítését, mivel újabb források nem nyíltak meg. Utóbbi volt a vesztes, ezért - ahogy mondani szoktam, – szunnyadó állapotba került az atlétapalánták projektje. Még szerencse, hogy tavaly fordult a kocka és a programunk újra sínre került.”

Duplantis és a kis Mozartok

A MASZ 46 esztendős sportigazgatója nem tréfálkozott, amikor kijelentette, hogy a hazai szövetség most azért ”vezet” egyben a nemzetközi előtt, mert a gyerekprogramja már tavaly új erőre kapott, a World Athletics viszont csak néhány nappal ezelőtt nyilvánította ki, hogy a kölyökatlétikával kapcsolatos feladataira ismét nagy súlyt kíván helyezni.

„A jövőt meghatározó programunknak nem csupán a neve, a marketingje, hanem a tartalma is megújult. A cél továbbra is az, hogy a 6-12 éves korosztályba tartozó gyerekek közül minél többel ismertessük meg az atlétika szépségét, semmit se siettetve vagy az akadályokat túl magasra állítva. Nem koraérett „kisatlétákat” szeretnénk felnevelni, hanem sikerélményeket adva kellő türelemmel foglalkozni velük. Tagadhatatlan, hogy az olimpiai bajnok és Gyémántliga győztes svéd Armand Duplantis már öt esztendősen rudat vett a kezébe és ugrással is próbálkozott, számunkra viszont a lépcsőzetesség és a türelem a mérvadó, hogy a tehetségek ép és egészséges sportolóként érjék el felnőttkorukat, azaz a teljesítőképességük csúcspontját. Ezzel együtt mi is különleges sikerként könyvelhetjük el, ha a felmérőkön az atlétika „kis Mozartjaira” akadunk, akikből egyszer a sportág nagysága lehet. Ugyanakkor nem vagyunk féltékenyek, ha az atlétikai mozgásokkal megismerkedő, mindent élvezettel kipróbáló gyerekek később más sportágat választanak maguknak. Ez még mindig jobb, mintha lusta és tunya kölykök életét élnék. Igazat adok azoknak, aki úgy vélekednek, hogy a futballstadionba vezető út is rendre az atlétikai pályától indul el, ám számunkra még is az a legfontosabb, hogy a „mi kölykeinkből” az atlétikát nem csak művelő, hanem a sportágukat szerető atléták legyenek.”- hangsúlyozta befejezésül Scheidler Géza, akit a tokiói olimpia után neveztek ki a MASZ sportigazgatójának.

Szalay Péter
SzPress Hírszolgálat