Alig tudtunk kiválasztani tízet a 2022-es belgrádi fedett pályás világbajnokság legjobb sztorijai közül. Két világrekord is megdőlt, egy világcsúcsot pedig beállítottak a szerb fővárosban a hétvégén. Azonban ennél jóval több minden történt a téli időszak legnagyobb világversenyén.

1) Yulimar Rojas – úton a 16 méter felé

A venezuelai Yulimar Rojas ott folytatta Belgrádban, ahol tavaly a tokiói olimpián abbahagyta. A hármasugró mezőnyben teljesen más szintet képviselő atléta az ötkarikás játékokon megdöntötte Inessa Kravets 1995 óta fennálló világrekordját. Akkor a „nagy elődje” 15,50 méteres eredményén 17 centimétert javított.

Azzal az ugrásával a fedett pálya után a szabadtér rekorderévé is vált. Beltéren még két évvel ezelőttről 15,40 métere volt, ezen sikerült most a világbajnokságon hatalmasat javítania. 15,74 méteres teljesítményével az olimpiai bajnoki aranyérem után a vb-cím is az övé lett. Saját bevallása szerint sincs már messze a 16 méteres álomhatártól, és mivel még mindig csak 27 esztendős, ezért simán meglehet a csodával felérő bravúr a számára.

2) Armand Duplantis továbbra is a Szergej Bubka által kikövezett úton

Ahogyan Rojas, úgy Armand Duplantis számára is a határ a csillagos ég. A svéd-amerikai fiatal amellett, hogy a lányok kedvence, már 20 éves korára a valaha volt legjobb rúdugróvá vált. Azóta eltelt két év, hogy Torunban 6,17 méteres ugrásával átvette a fedett-világcsúcsot Renaud Lavillenie-től, majd pár nappal később egy centivel megjavította azt.

Az újabb javításra az idei belgrádi nemzetközi versenyig kellett várni: két héttel ezelőtt már a 6,19 méteres WR-felirat mellett pózolhatott. Szép emlékekkel érkezett tehát a Stark Arénába a fiatal sztár, aki egy kb. háromórás verseny végén, a teljes fedett vb utolsó momentumaként 6,20 méterre írta át a legjobbját.

Arra, hogy hol lehet a határ a számára, tényleg nagyon nehéz válaszolni. Duplantis jelenleg (~170-175 cm-rel számolva) három és fél átlagos magasságú embert egymásra állítva képes lenne átugrani. Kíváncsian várjuk, hogy jövőre Budapesten a világbajnokságon még a 2020-ban Rómában felállított 6,15 méterét fogja – reményeink szerint – megjavítani, vagy már szabadtéren is magasabban lesz-e a léc.

3) Grant Holloway szárnyalása

Grant Holloway. Az ember, aki az első öt lépéséből behozhatatlan előnyre tesz szert, aztán olyan könnyedén repül át a gátak felett, hogy azt öröm nézni. Pályafutása során már 14-szer futott 7.4 másodpercen belül 60 méteres gátfutásban. Ezúttal Belgrádban nem a döntőben, hanem az elődöntőben jött ki belőle a legjobb teljesítmény.

Colin Jackson 1994-ben érte el azt a világrekordot, amivel tavalyig senki sem bírt el. Ekkor jött az amerikaiak egyénisége, aki Madridban megfutotta azt a 7.29-et, amit vasárnap beállított. Az elmúlt két télhez hasonlóan ezúttal sem kapott ki fedett pályán, így pályafutása egyik legnagyobb sikerét elérve világbajnok lett a szerb fővárosban.

Tavalyi 24 futásából csupán egyet veszített el, de az pont a legfontosabb, a tokiói olimpia döntője volt. Ebben az egyben reménykedhetnek azok a riválisai, akik a számára hazai rendezésű oregoni vb-n meg szeretnék állítani őt. Egy éve a Hayward Fielden tavaly csupán egyetlen századra volt Aries Merritt 12.80-as világcsúcsától, ami külön motiváció lehet a számára.

4) Kiderült, hogy Jakob Ingebrigtsen is csak ember

Jakob Ingebrigtsen tavaly az olimpiai döntőben óriási bravúrt bemutatva lehajrázta a topfavorit Timothy Cheruiyot-t, így 20 évesen ötkarikás aranyérmes lett. Tokióhoz képest – immáron az 1500 méter fedett pályás világrekordereként – megpróbált valami újat húzni. Végig az élen futva szerette volna megnyerni a vb-t.

Azonban ez nem jött össze a bő egy hónapja Liévinben 3:30.60-at futó norvégnak, az utolsó kör hátsó egyenesében etióp riválisa, Samuel Tefera ritmust váltott, és mögüle kilépve megelőzte őt. Szinte pontosan ugyanúgy járt, ahogyan nyáron Cheruiyottal elbánt. Ennek a vereségnek részben az is az okai között lehetett, hogy Ingebrigtsen furcsán érezte magát. Mint utóbb kiderült, hazatérés után pozitív koronavírustesztet adott.

Az etiópok egyébként nagyon jó vb-t tudhatnak maguk mögött, mindkét nemnél megnyerték az 1500 és a 3000 métert is, így ők lettek az egyetlen nemzet, akik négy aranyérmet tudtak gyűjteni Belgrádban.

5) Hihetetlenül szoros döntők 60 méteres síkfutásban

A nagy világesemények legrövidebb sprintszámában elképesztően szoros fináléknak lehettünk szemtanúi. Amikor péntek este az első hat helyezett nyolc századmásodpercen belül ért célba úgy, hogy a 3-6. helyezettek neve mellett egyaránt 7.04 állt az eredményjelzőn, nem gondoltuk volna, hogy ezt a szombati férfiverseny fináléja überelni tudja.

Ráadásul a hölgyek döntőjében a ranglistaelsőként Belgrádba érkező Ewa Swoboda még a dobogóról is lemaradt – 4. lett –, az aranyérmes Mujinga Kambundji pedig 6.96 másodperces idejénél csak három nő futott gyorsabban a történelemben.

Egy nappal később jött a világrekorder Christian Coleman és az olimpiai bajnok Lamont Marcell Jacobs csatája, amiben a célfotó hosszas elemzése után tudták csak megállapítani, hogy melyikük nyerte kettejük első(!) párharcát. Az ezredek végül az olasz Jacobsnak kedveztek, aki 6.41-gyel minden idők negyedik leggyorsabb sprinterévé vált. Ha ez nem lenne elég, volt olyan pillanat, amikor Coleman helyett egy másik amerikai, Marvin Bracy állt az élen a döntőben, de végül szűk három századdal lemaradt tőlük.

6) Ryan Crouser meglepő veresége

A súlylökés a férfiak mezőnyében jelenleg aranykorát éli. Ebben Ryan Crousernek elévülhetetlen érdemei vannak. A Tokióban olimpiai bajnoki címét megvédő amerikai kiválóság természetesen a szerb fővárosba is favoritként érkezett meg. Aki 2021 óta a szabadtéri (23,37 m) és a fedett pályás világrekordot (22,82 m) is a magáénak tudhatja, másmilyen nívóban aligha tud egy versenyt megkezdeni, mint a legnagyobb esélyes.

Ám ezúttal a 29 esztendős legenda számára az elsőre dobott 22,44 méter sem volt elég az aranyéremhez. A nála egy évvel idősebb brazil Darlan Romani a harmadik sorozatban – szinte a semmiből – meglepte őt, és 22,53 méteres eredményével ellopta előle az aranyérmet. Az új-zélandi Tom Walsh szintén jóval 22 méter felett zárt (22,31 m), így Crouser a valaha volt egyik legszínvonalasabb súlylökőversenyt veszítette el.

7) Zsákszámra jöttek az amerikai érmek

Crouser ezüstérme csak egy volt a sok USA által megszerzett medál közül a háromnapos viadalon. Igaz, Grant Holloway mellett csupán Ajeé Wilson (női 800 méter) és Sandi Morris (rúdugrás) tudott aranyat nyerni, az összesen begyűjtött 19 érem valami egészen félelmetes a júliusi, számukra hazai rendezésű szabadtéri világbajnokság előtt szűk fél évvel.

A fedett vb 26 versenyszámból 15-ön állhatott fel a dobogóra amerikai atléta, férfi 60 m gáton és síkon, női 60 m síkon és rúdugrásban mindjárt kettő is. A 19 érem, amit gyűjtöttek, tízzel több, mint az ugyanezen a listán második Etiópia „termése”.

8) Új királynője van a női 400 méternek

A legnagyobb sztárparádé talán női 400 méteren volt. A megannyi csillag közül is kiemelkedett Shaunae Miller-Uibo, aki az előfutamban és az elődöntőben még nem mutatta meg valódi erejét, csak „kocogva” vette a „bemelegítő” köröket. Aztán a fináléban már nem adott esélyt senkinek, és 50.31-et futva megnyerte a vb-t.

A bahamainak a 2016-os és a 2021-es olimpiai bajnoki címe után immáron fedett világbajnokságról is van aranyérme. Tekintve, hogy még csak 27 éves, ezért simán benne van, hogy ő lesz a 400 méter első háromszoros ötkarikás aranyérmese.

Az ezüstérmet az egyértelműen közönségkedvenc holland, Femke Bol szerezte meg, akinek biztató a síkformája a nyári gátfutószezon előtt. Ha így folytatja, akkor idén is ott lehet a két amerikai, Sydney McLaughlin és Dalilah Muhammad nyomában, akik ellen azonban még így sem tennénk sok pénzt a vb számukra kedvezőbbnek tűnő helyszíne miatt.

Stephenie Ann McPherson tavaly – sok listán szereplő másik klasszis mellett – Gyulai István Memorialt is nyert. Ezúttal a 400 méter egyéni bronzérme után a jamaicai váltót elképesztő utolsó leggel segítette aranyéremhez. Szintén nagyot hajrázott a 4x400 méteres váltóban Justyna Swiety-Ersetic, aki nem először vezette dobogóra a stabilitása alapján egyértelműen váltó-nagyhatalommá váló Lengyelországot.

9) Hazai aranyérem kb. 12-13 ezer szerb szurkoló szeme láttára

A háromnapos fedett vb-n egyértelműen az utolsó napon voltak a legtöbben a belgrádi Stark Arénában. Ez nem véletlen, hiszen számos fiatal magyar atlétát és sportági rajongót vonzott a szerb fővárosba az a tény, hogy egy napon láthatják versenyezni Duplantist, Ingebrigtsent, Hollowayt és Rojast, illetve Szeles Bálintnak és Nguyen Anasztáziának is drukkolhattak.

A szerbek számára a legjobban várt versenyszám egyértelműen a női távolugrás volt, ahol Ivana Vuleta Spanovic személyében egy győzelemre esélyes indulójuk is volt. A 31 éves sportoló hatalmas erőt merített a közönség buzdításából, és már a második kísérletére elért 6,89 méterével is megnyerte volna az aranyérmet.

Azonban a negyedik körben 7,06 méterre repült, amivel egyedül ugrotta át a „bűvös” hétméteres álomhatárt. Amikor a szerb zászlóval a kezében a győzelmi tiszteletkörét megtette a 200 méteres pályán, akkor az egész aréna olyan hatalmas hangorkánban tört ki, mintha a Crvena Zvezda és a Partizan Belgrád játszott volna egymás ellen.

10) Az ukrán ugróiskola megtörhetetlen

A hazájukban zajló orosz-ukrán háború sem törte meg azt a hat atlétát, akik úgy döntöttek/dönthettek, hogy útra kelnek és Belgrádban próbálnak meg minél jobb eredményt elérni Ukrajna számára. Yaroslava Mahuchikh 1,92 méteren váratlan hibát mutatott be, de talpra tudott állni és a maga javára tudta fordítani a magasugrást.

A 2,02 métert elsőre és egyedüliként vitte át, amivel a tavalyi fedett Eb után a vb-t is megnyerte beltéren. Nem sokkal korábban a háború miatt el kellett menekülnie szülővárosából és egy pincében volt kénytelen bujkálni, most pedig élete egyik legnagyobb sikerével vitt színt az ukránok nehéz hétköznapjaiba.

Ráadásul nem ő volt az egyetlen ukrán, aki érmet nyert Belgrádban! Maryna Bekh-Romanchukot eddig világklasszis távolugróként ismerhettük meg, aki ezúttal hármasugrásban is bizonyította képességeit. Utolsóra elért 14,74 méteres ugrásának köszönhetően ezüstéremmel debütált ebben a számban – pár órával később távolban pedig a 6. helyen zárt.

Megannyi fantasztikus sztori már a téli időszak legnagyobb versenyén, és a szezon érdemi része csak nemsokára kezdődik!

Szendrei Zoltán