Március 21-én 120 éves a Magyar Atlétikai Szövetség! 1897-ben ezen a napon gyűltek össze a Magyar Athletikai Club kaszinó helyiségében az egyre erősödő sportág mindazon szimpatizánsai, akik a Magyar Athletikai Szövetség alakuló közgyűlésén a szervezetet megalapították.

„….Nekünk áthatva kell lenni, azon magas eszmétől, hogy magyar ifjúságunk testi épsége, ereje, tehát a nemzet nagysága, jövő hatalma a magyar társadalom kezébe van letéve, s hogy a magyar testfejlesztés életképes irányát mi képviseljük… - olvasható a „Magyar sport eszméiért hevülő társegyleteket”  szövetkezésére felszólító felhívásukban.

 Az elfogadott szabályok szerint hét egyesület vett részt a szavazáson: Fővárosi Vívó Club, Magyar Athletikai Club, Magyar Úszó Egyesület, Pécsi Athletikai Club, Torontáli Athletikai Club, Vasvármegyei Sportegylet és a Wesselényi Vívó Club. A szövetség ellátta a birkózás, az úszás, a vívás, a vízilabda és a súlyemelés szervezeti irányítását is, valamint célul tűzte ki további szakosztályok létrehozását. Utóbbi vállalását – csakúgy, mint az egységes versenyszabályok kialakítását, a csúcsok hitelesítését, nyilvántartását – fő feladatának tekintette. 

Az egész világra tekintve a MASZ megalakulása előtt mindössze hét – Új-Zéland, Egyesült Államok,  Belgium, Kanada, Dél-Afrika, Svédország és Norvégia szövetsége jött már létre.
A szövetség sok versenyszámból álló bajnokságokat 1903-tól rendezett, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a vidék atlétikájának megszervezésére. 1913-ban már 127 versenyt rendeztek, s 100 fölé emelkedett az egyesületek száma. 1911-től bevezették a versenyzők igazolását, az egyesületi tagok létszáma hamarosan 4000 fölé emelkedett.

Magyarország, 16 társszövetséggel egyetemben ott volt, amikor 1912. július 17-én, a stockholmi olimpia atlétikai versenyei után megalapították a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetséget. 1932-ben magyar javaslatra megalakult az Európa Bizottság, majd az Európai Atlétikai Szövetség. A MASZ a sportág  nemzetközi megerősödésében játszott vezető szerepét erősíti az a tény is, hogy magyar kezdeményezésre jöttek létre az atlétikai Európa bajnokságok.

Az első kiemelkedő kontinensviadal szervezői a Magyar Atlétikai Szövetség szakemberei voltak. Elsősorban Stankovits Szilárd elnök (aki már a MASZ megalakuláskor a szövetség titkára volt, 1919-től pedig elnöke a szervezetnek), és munkatársai, Misángyi Ottó, Moldoványi István, és Sándor Alfonz szakszerű előkészítő munkája érdemel elismerést

A hazai és nemzetközi sportéletben már az első újkori olimpiáktól kezdve meghatározó szerepet betöltő sportág 2012-ig tíz olimpia bajnokkal:

Bauer Rudolf /diszkosz,1900 – Csák Ibolya/magas,1936 – Németh Imre/kalapács,1948  - Gyarmati Olga /távol,1948 – Csermák József /kalapács,1952 – Zsivotzky Gyula /kalapács,1968 – Németh Angéla /gerely,1968 - Németh Miklós/gerely,1976 – Kiss Balázs/kalapács,1996 – Pars Krisztián/kalapács,2012

világbajnoki dobogósokkal; húsznál több Európa bajnokkal; világ- és Európa rekorderekkel; nagy versenyek győzteseivel járult hozzá a magyar sport elismerést kiváltó sikereihez. Fennállása óta a Magyar Atlétikai Szövetség mindig kettős feladatott látott el. A hazai bajnoki rendszer működtetése és a legjobbak világversenyekre való felkészítése mellett a szövetség fontos küldetésének tekintette az ország fiatalságának rendszeres, szervezett versenyeztetését; a mozgás igényének, örömének megismertetését.

A napjainkban is olimpiai szinten eredményes sportág aktív részese a hazai és nemzetközi versenyrendszernek; 120 éves története során mind a versenypályán, mind a sportág nemzetközi szintű vezető testületeiben meghatározó súllyal volt és van jelen.

A Magyar Atlétikai Szövetség az év során méltó megemlékezést tervez a jubileum kapcsán.

Az évforduló dátumának érdekes egybe esése, hogy ezen a napon született a magyar atlétika sokszoros bajnok, válogatott vágtázója és kiemelkedő sportdiplomatája, Gyulai István; az olimpiai bajnok Kiss Balázs és az EB helyezett Kürtösi Zsolt. (forrás: 100 év atlétika, sportszertár.com)