A lakosságnak csak hét százaléka sportol rendszeresen              

Sárközy Tamás a Nemzeti Sport Tanács elnöke a sportújságírók tápiószentmártoni tanácskozásán tartott előadása során többek között  kijelentette: 

legalább három esztendőn át nyújtandó évi százmilliárd forintos állami támogatás  kellene ahhoz, hogy a magyar sport sebei begyógyuljanak és egészségesen működhessen.

A professzor véleménye szerint  nem irreális az elképzelés, a szükséges  háromszáz milliárd részben az oktatási és az egészségügyi tárcától történő pénzátcsoportosítással lenne biztosítható.

A hazai sportirányítás különböző szervezeti-intézményi szintjei között közvetítő, véleményező – egyeztető - javaslattevő szerepet betöltő sporttanács elnöke  annak az alapos  szakmai vizsgálatnak a megállapítását idézte,  amelyet a tanács gazdasági albizottsága dr. Török Ferenc vezetésével, a szakszövetségek közreműködésével folytatott le. 

Az is bizonyságot nyert, hogy a nemzeti sportstratégia megállapításával szemben – amely szerint „sportoló nemzet vagyunk” –  a teljes lakosságnak valójában csupán a hét százaléka sportol rendszeresen, miközben ez a szám Nyugat-Európában harminc százalék. Ráadásul a magyar fiatalok körében az arány még kisebb, s folyamatosan romlik.

A vizsgálat további megállapítása szerint Magyarországon a költségvetés egészéből 0,2 százalékot kitevő állami sporttámogatásnak hetven százaléka jut a verseny-, a minőségi sportra, s harminc a szabadidősportra.

A 0,2 százalék nem rosszabb, mint az Európai Unió egészében, de míg Nyugat-Európában a GDP két százalékát fordítják sportra, addig Magyarországon csak 0,7 százalékát. Sárközy Tamás a magyar sport erőteljes alulfinanszírozottságáról beszélt,

Az állami támogatásból a minőségi sportokra jutó pénzek kétharmadát amúgy hat-hét sportág, az úgynevezett olimpiai sikersportágak viszik el, csakhogy a tömegérdeklődés nem ezek felé fordul.

Nem kevésbé meghökkentő, hogy Magyarországon a sportbeli személyi juttatások aránya kirívóan magas, mintegy kétmilliárdra rúg a durván 15 milliárd forintos sportköltségvetésben. Nyugat-Európában a kluboknál négy-öt százaléknyi a működési költség, itthon ez az arány mintegy húsz százalék a sportbüdzsében.

(Forrás: mob.hu/MTI)