A női 400 méteres gátfutásban sem az atlétikai Szuper Liga döntőjében, sem az elmúlt hétvégi csapatbajnokságon/59,34 mp  nem talált legyőzőre a 17. évében járó székesfehérvári Mátó Sára. Pedig az ARAK Akadémia versenyzője talán nem is ebben a számban, hanem hétpróbában lesz majd egyszer igazán eredményes. Edzője, Tölgyesi Előd  szerint a nehezebb utat választották, de Sárának minden adottsága megvan ahhoz, hogy ezen is biztosan menjen végig.

− Nekünk nagyon fontos, hogy a versenyzőink elé reális jövőképet tudjunk állítani. Úgy gondolom, hogy sprintszámban európai atlétának nagyon nehéz nemzetközi szinten boldogulnia. A hétpróba sem könnyű, de az inkább a mi számunk. Májusban már egész jól futott, s amikor sikerült a kvalifikációs időt teljesítenie a korosztályos kontinensviadalra, akkor kezdtünk csak igazán erre készülni. Az U20-as EB-n döntős lett, ezért folytattuk tovább a felkészülést ebben az irányban.

- Ezzel egy időre félrerakták a hétpróbát? 

− Nem, szó sincs róla. A különböző számok az ő esetében nemhogy gyengítenék, de sokkal inkább kiegészítik egymást. Azt szeretnénk, ha minél később, felnőttkorban kellene csak véglegesen döntenie. Kiemelkedően tehetséges versenyző, ideális alapképességekkel, nagyon jó testalkattal. Magasan van a súlypontja, s az utóbbi időben hozzá is erősödött a magasságához. A mezőnyből messze kiemelkedik a különböző mozgásformák gyors elsajátításában, az ugrásokban éppen olyan ügyes, mint a különböző távú futásokban. Ezért látom őt sikeresebbnek összetettebb számban, ő maga is sokrétű versenyző.

− A választásnak azonban nemcsak szakmai indokai lehetnek. A versenyző személyes döntése ugyanilyen fontos.

− Most már mindkettőt magáénak érzi, még akkor is, ha tudja, hogy a nehezebb utat választottuk. Sára fejben is nagyon erős. Szeret edzeni, sohasem hiányzik, ráadásul jó versenyzőtípus. Nem nyomja össze a tét, hanem inkább feldobja. Amennyiben a hétpróba felé mozdulunk el, nagyon hosszú és nehéz út áll előttünk, tele bizonytalansággal. Hiába tökéletes most minden, nem tudhatjuk mi lesz két-három év múlva.

− Távlati terveket nem is szőnek?

− Inkább lépcsőfokonként szeretünk haladni. Mindig az éppen aktuális teljesítményszintjéhez képest állapítjuk meg az egy évvel későbbi célokat. Csak ha jól reagál a terhelésre, akkor léphetünk tovább. Természetesen szükség van távlati célokra is, csak azokat nehezebb reálisan meghatározni. Ha semmi sem jön közbe, mindenképpen az európai elitbe kerülhet.

A mostani képességei alapján az olimpiai részvétel sem tűnik elérhetetlennek. De legkorábban úgy hét év múlva tudom elképzelni, hogy eljusson az ötkarikás játékokra. Akkor is inkább tapasztalatszerzés céljából. Huszonnyolc évesen indulhatna először kész, felnőtt versenyzőként. Addig viszont még annyi minden történhet.

− A sok bizonytalansági tényező nem veszi el a kedvüket a munkától?

− Az utánpótlás-neveléshez ez hozzá tartozik. Nagy öröm, ha valakinek sikerül felnőttként is befutnia, de az az idő is örömteli, amelyet a felnövekvő gyermekkel addig a pályán töltünk. (forrás: utanpotlassport.hu/ Gy.Szabó Csilla)