Amit a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF)  hétévtizedes szívós munkával megtett az erősen a férfiak felé billenő versenyprogram kiegyensúlyozásával, azt most a sportág kormányzási szintjein is igyekszik megvalósítani. A határidő 2027, és Sebastian Coe, a szervezet brit elnöke azt reméli, hogy addigra ugyanannyi nő lesz, mint férfi az IAAF döntéshozó testületében, a Tanácsban, miközben a reformok a kontinentális és talán még a nemzeti szövetségekben is lezajlanak. A magyar tagszövetség – fenntartásokkal – kész az újításokra.

24:9-ről 24:24  -  A Nemzetközi Atlétikai Szövetség 1948 óta folyamatosan és eredményesen azon dolgozik, hogy teljes egyensúly alakuljon ki a sportág férfi és női „oldala” között. Hetven évvel ezelőtt már az is áttörésnek számított, hogy a női 200 méteres síkfutást, a távolugrást és a súlylökést is felvették a londoni olimpiai játékok versenyprogramjába, amely még ezek után is „sántított”, hiszen amíg a férfi atléták 24 számban versenghettek, a nők csupán kilencben. Harminchat évvel később újabb tabut döntöttek le, és ennek köszönhetően a hölgyatléták a 3000 méteren, a maratoni távon és a 400 méteres gátfutásban is színre léphettek a Los Angeles-i ötkarikás versenyeken, miközben az ötpróba helyét a hétpróba foglalta el.

Legutóbb Rióban a női atlétika már majdnem tükörképe volt a férfiak versenyprogramjának, hiszen előbbiek csak az 50 kilométeres gyaloglásban nem mérhették össze az erejüket. A nemzetközi szövetség tavaly az utolsó akadályt is eltávolította, így a női gyaloglók a londoni világbajnokságon már a félszáz kilométeres „kegyetlen” hosszú távon is összemérhették az erejüket. Így lett a 24:9-ből 24:24!

Itt tart az atlétavilág 2018-ban, de az IAAF döntéshozói úgy gondolják, hogy a két nem egyenjogúsításának folyamata csak akkor teljesedhet ki, ha a nők a sportág kormányzásában is meghatározó szerepet tölthetnek be. Egészen addig, amíg a pályán kívül, azaz az irányításban és a szervezésben is teljes egyenlőség alakul ki a két nem között.

Egy helyen, egyszerre, azonos díjazással  -  „Azon kevés sportág egyike vagyunk, ahol a világversenyeken a férfi és a női atléták ugyanazon a pályán és ugyanabban az időben versenghetnek, mostanra a két versenyprogram is tökéletes egyensúlyba került, ahogy a legeredményesebb sportolóink pénzdíjazása is – hangsúlyozta stílszerűen a Nők Napján Sebastian Coe, akinek a támogatói mellett kritikusai is vannak. - Még előbbre akkor juthatunk, ha a jövőben a sportág irányításának és a szervezésének minden területén és szintjén kiegyenlítődnek a szereposztásban tapasztalható különbségek.” 

Az IAAF Tanácsának jelenleg hat női tagja van, ami 30 százaléknál alacsonyabb reprezentációt jelent. Coe azt szeretné, hogy 2023-ig újabb négy nő csatlakozzon a testülethez, 2027-ben pedig a 26 sportdiplomatát számláló vezérkarban eggyel se legyen több a férfi, mint a nő.

A MASZ nyitott az újításokra  -  „Nyitottak vagyunk, és ha majd eljön az idő, a feladatot megoldhatónak is tartjuk, de az elnökséget csak megfontolt lépésekkel lehet átalakítani és nem sebbel-lobbal – nyilatkozta Gyulai Miklós, a MASZ elnöke az SzPress Hírszolgálatnak - Egykor a szövetség alapszabályában az volt olvasható, hogy az elnökségben egy hölgynek mindenképpen ott kell lennie. Ezzel nem értettünk egyet, így az új elnökség már nem szabott határt a női képviseletnek.

Jelenleg Szabóné Molnár Krisztina, az egykori 11-szeres rúdugró bajnok és csúcstartó, valamint Oroszi Zsuzsanna  a héttagú elnökségünk tagja, utóbbiról tudni kell, hogy 2013-ban ő érdemelte ki az Európai Atlétikai Szövetség által alapított az „Év Női Vezetője” díjat. A kapu tehát nyitva áll, de az elnökség létszámának és összetételének bármiféle megváltoztatásról csak a sportág „Parlamentje”, a közgyűlés dönthet” – hangsúlyozta Gyulai Miklós.  Szalay Péter  / SzPress Sporthírszolgálat