Győrben, az Olimpiai Sportparkban megkezdődött U18 Európa bajnokságon  már az első napon kiváló hangulatot teremtettek az atléták és az Őket lelkesítő szurkolók. A magyar csapat délelőtti továbbjutói mellé a délután rajthoz állt 18 versenyzőből nyolc jutott be versenyszáma döntőjébe és a hétpróbában jeleskedő indulónk is jól folytatta a nap első felében megkezdetteket.

A 100 méterek elődöntőiből hellyel lépett a fináléba Illovszky Dominik/ 10,80 -0,7w és Takács Boglárka/ 11,90 mp. Egyéni csúccsal kvalifikálta magát a magasugrás döntőjébe Hódossy-Takács Sámuel/ 204 cm. Egy elhúzódó selejtezőből lépett tovább a távolugró Endrész Klaudia/ 588 cm -1,0w  és fel-feltámadó szélben vívta ki a döntőben szereplés jogát a hármasugró Fejes Karsa/ 14,62 +2,2w

 A dobószakágból Péringer Márk  is készülhet döntőre/ diszkosz 1,5 – 52,61 m. 1500 méteren a taktikusan futó Apáti Bence   megnyerte előfutamát/4:00,62 p – és szintén okos versenyzés után döntőzhet 2000 akadályon Urbán Zita/ 5:53,99 p. A hétpróbázó Szűcs Szabina  a hatodik helyről várja a folytatást és belátható távolságban van a még jobb helyezés is/ négy szám után: 3246 pont.

Rögtön döntőt  rendeztek a fiúk 3000 méterén, amelyben Zsetnyai Ákos a 15. helyen végzett/ 9:01,56 p. A verseny második napja pénteken 10,00 illetve 16,00 órakor kezdődik. (ml)  Az U18 EB sajtócsapat megszólaltatott több magyar atlétát is:

Illovszky Dominik, 100 m:  „Nem sikerült jól. Sok volt nekem a mai. A végére kicsit elfáradtam, de a lényeg, hogy megvan a döntő.”

Péringer Márk, diszkosz: „Remélhetőleg hasonlóan tudok teljesíteni a döntőben. Pár napja részlegesen elszakadt a bokaszalagom, csak bízni tudok abban, hogy nem hátráltat. Mindenképpen bíztató, hogy ekkorát tudtam dobni sérülten is. Jó lenne holnap egy egyéni csúcsot elérni, de az esélyeim hasonlóak, mint ma voltak.

Urbán Zita, 2000 akadály: „Nagyon harcos elődöntő volt, soha nem futottam még így akadályon. Elképesztő volt 15 emberrel futni. A végén szinte csak a kettes pályán mentem és még rúgtam egy akadályt is, ami nem jellemző rám. Nehéz volt, de szerintem kihoztam belőle a maximumot. A döntőben szeretnék egy egyéni csúcsot futni. Ha ez összejön, akkor még a dobogó is benne van. Szeretném megköszönni a kilátogatók támogatását, mert elképesztő volt a szurkolás.”

Szűcs Szabina, hétpróba 4. szám után: „Az első két számmal elégedett vagyok, hiszen gáton egyéni csúcsot futottam és a magasugrásban is megdöntöttem az egyéni legjobbamat. Ezzel szemben a súlylökéssel nem vagyok megbékélve: nagyon elrontottam, messze elmaradtam a csúcsomtól. A 200 viszont újra feldobott, mert ismét egyéni csúccsal büszkélkedhetek. Holnap ugyanilyen sikeresen szeretném folytatni a versenyzést: Egyéni- és idei rekordokkal.”

Török Gergely, magas:  „Többet vártam magamtól. Nem értem el, amit szerettem volna: Meg akartam ugrani az egyéni csúcsomat, ami sajnos nem sikerült; valószínű a hátam miatt, ami fáj és hátráltat. De jó hír, hogy lesz még idén verseny.”

Zsetnyai Ákos, 3000 méter: „A rajt előtt nagyon izgultam, ami érthető, mert ez az első nagy nemzetközi versenyem. Meglepődtem, hogy nagyon könnyen kezdtünk, aztán hirtelen ért egy erősebb ritmusváltás, amit nehezen bírtam. Alig tudtam tartani a lépést ezzel az erős mezőnnyel. A lényeg, hogy mindent megtettem és megpróbáltam a siker érdekében. A legvégére kipurcantam, beszúrt az oldalam. A tempót igyekeztem tartani, majd hajrázni. Amikor beértem nagyon rosszul éreztem magam. Szerencsére a verseny közben Anikó néni idegeskedett helyettem.”

Gebauer Maja, rúdugrás:  „A verseny elején nagyon bíztatónak tűnt az ugrásom, de sajnos többször bezavart a szél, ami nagyon megnehezítette a dolgom. Nem beszélve az izgalomról, ami rátett még egy lapáttal a komplikációkra. Kijelentem: Csalódott vagyok, mert azt gondoltam többre leszek képes. Mindennek ellenére jókedvűen térek haza, hiszen elképesztő hangulat uralkodik itt Győrben.“

Répássy Hanna, 800 m: “Elég erős a mezőny, az biztos. Mindent beleadtam; meglátjuk, hogy mire lesz majd elég. Ma elég nagy volt a dulakodás, de szinte fel sem tűnt, mert itthon versenyezhetek.”

Szőke Kiss Anna, 2000 akadály:  „Mehetett volna jobban is: Teljesen bezsibbadtam a harmadik körben, nagyon nehéz volt folytatni a versenyt, de a közönség bekiabált a célba. Sajnos a céljaimat nem sikerült megvalósítani, de optimista vagyok: legközelebb biztos vagyok benne, hogy sikerül.  Legjobban azt sajnálom, hogy a szüleim nem tudtak eljönni szurkolni.” ( fotók az írásban: Eurooean Athletics via Getty Images)