A MASZ évzáró díjkiosztó gáláján Varga Donát, a Szombathelyi Dobó SE - Németh Pál Dobóakadémia versenyzője az Év Junior Férfi Atlétája  elismerésben részesült.  A tamperei U20 VB hetedik helyezett kalapácsvetőjét kérdezte a honlap az idei évről. az eredmények hátteréről.

- Mi volt az év elején meghatározott terv, milyen volt a felkészülési időszak?

- Edzőimmel úgy gondoltuk, hogy a következő évre elég erős mezőny gyűlhet össze a Világbajnokságra, ami azt jelenti, hogy ha dobogós helyezésben gondolkodunk ahhoz a 77-78 métert kell megcéloznom.  Nagyon jól kezdődött a felkészülési időszak, próbáltam ez idő  alatt nem lesérülni mert ilyenkor egy hét kihagyás is nagyon sokat számít. Kicsit nehézkesen ment a súlyemelés, mert új technikát tanultam és megmondom őszintén nem ment könnyen, de mindig úgy álltam hozzá, hogy megcsinálom, sikerülni fog, nincs akadály.

A januári edzőtábor alatt a dobásaim fejlődésnek indultak, technikailag kezdtem összeállni és ez a márciusi Téli Dobóbajnokságon is meglátszott, mert egyéni csúcsot dobtam. Ez adott lendületet, hogy jó úton járok, jó munkát végzek és tovább csináljam 100%-osan ezt a folyamatot. A következő dél-afrikai edzőtábor is a lehető legjobban alakult. Fizikálisan is kezdtem megindulni felfelé és ez meglátszódott a dobásaimban is. Egyre nagyobbakat teljesítettem. Az edzőtábor után következő versenyeim nagyon jól sikerültek. A Savaria Kupán sajátszerrel, (6kg) 74,69-et, felnőtt szerrel, (7,26) kereken 67 métert dobtam. Ez számunkra azt jelezte, hogy a felkészülési időszak sikeres volt.

- Hogyan valósultak meg az elképzelések?

- Ezt az évet úgy értékeljük edzőimmel együtt, hogy lehetett volna jobb is, ha nem jön közbe egy sérülés. Sajnos a junior világbajnokság előtt két héttel egy sprint közben a jobb combhajlító izmom megsérült, ami miatt egy hét kényszerpihenő következett. De ennek ellenére pozitívan álltunk a helyzethez, és megpróbáltuk belőle kihozni a legjobbat. Ehhez nagy segítséget nyújtott kiváló masszőröm, Venczel Milán, aki mindent megtett, hogy a világversenyen jól tudjak szerepelni, egyáltalán versenyképes legyek.

Az idei évemmel nem vagyok teljesen megelégedve, sem amit a Világbajnokságon értem el, sem pedig az idei legjobb eredményemmel. De edzőim a világbajnoki döntő után meg voltak velem elégedve, mivel a sérülésem ellenére sikerült jól teljesítenem. Sajnos ezzel a sérüléssel a Világbajnokság után is sokáig küzdöttem. Még hosszú ideig nem tudtam teljes értékű munkát végezni. 

-  A 2018-as év legemlékezetesebb versenye?

- Idén a Junior VB volt számomra a legemlékezetesebb, nagyon jó volt a verseny rendezése, és a biztosan teljesített selejtező után már nagyon vártam a döntőt. Tudtam, hogy nagyon erős mezőny lesz, de minden tőlem telhetőt próbáltam magamból kihozni. Korábban már említettem, hogy nem vagyok a teljesítményemmel megelégedve, de ettől függetlenül ez a verseny nagyon jó tanuló pénz volt számomra. Tudom miben kell sokkal többet fejlődnöm, hogy jobb eredményt érjek el.

- A kezdetek?

- 2011-ben nyáron kezdtem el a kalapácsvetést. Németh László, Laci bácsi járta a szombathelyi általános iskolákat a tanév vége felé. Miután megnézte a testnevelés órámat, oda hívott magához, hogy nem próbálnám-e ki ezt a sportágat. Előtte kipróbáltam már egy-két sportágat, de nem volt ennyire szimpatikus, mint a kalapácsvetés. Első edzésem nagyon jól sikerült. Emlékszem, Laci bácsi mondta, hogy nagyon jól csinálom, reméli, hogy fogok járni minél több edzésre. Idővel az edzéseken már tanultam forogni, ami eleinte nagyon nehezen ment.

Kicsit talán el is bizonytalanodtam, hogy ez mégsem az én sportom, de Németh Zsolt, Maca tartotta bennem a lelket, hogy mindenki így kezdte, legyek kitartó és akkor biztos menni fog. Kitartóan csináltam az edzéseket, próbáltam elsajátítani a helyes technikát. Edzőim ezt látva meggyőztek, ha így folytatom tovább az edzéseket, akkor jövőre jó eredményeket érhetek el a korosztályomban. Ezek után évről évre komolyabban edzettem. Kiegészítő versenyszámként a diszkoszvetést választottuk, amivel egy idő után ugyanannyit kezdtünk el foglalkozni, mint a kalapácsvetéssel Felmerült, hogy diszkoszvető leszek, de végül maradtunk a kalapácsvetésnél.

- További tervek, 2019 ?

- Már javában készülünk a 2019-es esztendőre. Jövőre Borasban (SWE) a Junior Európa Bajnokság lesz a fő versenyem, ahol nagyon szeretnék dobogóra állni. Nem rég kezdtük el az alapozást, most főleg az erőfejlesztésen, a termi edzéseken van a hangsúly. Eddig minden rendben halad, a hónap vége felé lesz felmérés dobásokból, súlyemelésből, szökdelésekből. Kiderül majd, hogy jelenleg hol tartunk a felkészülésben. Remélem sérülés mentesen tudom végig csinálni a felkészülési időszakot.

Januárban lesz egy edzőtáborunk Afrikában, amit nagyon várok és szeretnék jobbnál jobb eredményekkel hazajönni és majd a Téli Dobóbajnokságokon ezeket hazai körülmények között is elérni. Nyilván majd az Európa Bajnokságon szeretnék nagyon jó formában lenni. Szeretnék ismét világversenyen egyéni csúcsot dobni, és minél magabiztosabb lenni, éremmel hazatérni erről a versenyről. Ez a cél lebeg a szemem előtt. Jövőre a felnőtt kalapáccsal jó lenne elérni minél előbb a 70 métert, és innen még feljebb tornázni magam olyan 71-72 méterig. (vd/ml)