Kovács Sándor nyugalmazott up. kapitány írása  a serdülő OB kapcsán

Örömmel töltöttek el a szombati serdűlő országos bajnokságon látott események. Régi harcosa voltam annak, hogy a sportágat „lefelé” nyitni kell. Amikor helyzetben voltam, még nem volt meg a kellő támogatás az ilyen mérvű újításhoz.

Fokozatosan lehetett bevezetni a külön junior és ifjúsági fedett pályás bajnokságot, majd a serdűlő korcsoportost és végre most az évfolyamonkénti bajnokságot.

Bátor lépés volt a megvalósítóktól, biztosan lesz az eredménye évek multán. Régóta hangoztatjuk, hogy a fiatalok megtartásának egyetlen lehetősége a versenyalkalmak biztosítása.

Biztos vagyok abban, hogy ezekkel a gyerekekkel az év folyamán sokszor fogunk találkozni, és az őszi bajnokságon is élenjárók lesznek versenyszámaikban. Az előversenyek, un. ranglista versenyek sok gyereket mozgósítottak. Ezt még tovább lehetne bővíteni az iskolák bevonásával – erről is szeretnék szólni az írás második részében.

Az utánpótlást irányító és e területen tevékenykedő szakemberekben meg van az elképzelés és bátorság a további lépések megtételére. Egyetértek Adamik Zoltánnal és az őt támogató szakemberekkel, további sikereket kívánok az e téren megkezdett munkájukhoz.

Elszalasztott lehetőség? Nemrégiben egy televíziós sportcsatornán riportot készítettek Gyulai Márton MASZ főtitkárral.

Itt részéről sok minden mellett elhangzott, hogy nagyon fontos feladata a Szövetségnek a tömegesítés, amelynek szinte egyetlen lehetséges útja a tanuló ifjúság bevonása a sportágba.

Az idei fedett pályás serdűlő bajnokság egyik nagy vívmánya az évfolyamos rendszer bevezetése. Bár találkoztam ellenzőkkel is, ez nagy előrelépés a fiatalok számára. A téli versenylehetőség megteremtése sok gyereket fog megtartani a sportágban.

Az országos bajnokság mezőnyének kialakítása miatt az ország különböző részein előversenyeket, un. ranglista versenyeket rendeztek. Itt utalnék a címre.

Végignézve a jegyzőkönyveket, ezekben szinte kizárólag már leigazolt versenyzők nevével találkoztam.

Pedig lehetőség lett volna az iskolai, még le nem igazolt gyerekek versenyeztetésére is. Nem ismerem a megrendezett versenyek kiírásait, de érzésem szerint nem tartalmazta a rendező szakosztályok részéről az iskolák meghívását a versenyekre.

Szervező munkával, kis propagandával a környező /városi/ iskolák tanulóit is mozgósítani lehetett volna - és később a jobbakat a szakosztály tagjai közé bevonni. Szinte hallom az ellenvéleményeket: testnevelő tanárok érdektelensége, gyerekek mozgatásának nehézségei stb. Nem ismerem teljességgel a valós állapotokat - így mondhatják nekem.

Valóban nem vagyok napra kész, de tudom, hogy az ország nagyon sok iskolájában foglalkoznak a sportággal és örömmel vettek volna egy téli versenyalkalmat gyerekeik részére.

Úgy érzem, kissé ölbe tett kézzel várjuk, hogy a gyerekek nagyobb létszámmal megjelenjenek a sportágban. Természetesen nem általánosítok - nincs hozzá jogom -, de valahogyan lépni kellene, és az ilyen lehetőségek, mint a ranglista versenyek,  sok gyereket hozhatnak a sportágnak. Kovács Sándor volt up.szövetségi kapitány

A témával kapcsolatos további észrevételeket is várja a masz.hu.

fotó: ML