Az egykori olimpikon, sokszoros válogatott sprintert, a Sportkórház közkedvelt fogorvosát 78 esztendős korában érte a halál. Rozsnyai Huba tagja volt az 1964-es tokió olimpián résztvevő magyar csapatnak. 100 méteren 10,8 másodperccel az ötödik helyen végzett a hetedik előfutamban, ezen kívűl kezdő embere volt az előfutamában negyedik helyen végző (40,32 mp) magyar 4x100-as váltónak is, valamint a végül sérülés miatt rajthoz nem álló 4x400-as váltónk nevezettjei között is szerepelt a neve. Az 1965-ös budapesti Universiade-n a Rozsnyai Huba, Rábai Gyula, Mihályfi László, Csutorás Csaba összállítású 4x100-as magyar váltó a negyedik helyen végzett, ugyanebben az évben, MAFC-os sportolóként nyert bajnoki aranyat 100 méteres síkfutásban.

A korabeli Népsport ez utóbbiról így írt:
"... de — még egyik sem volt az igazi meglepetés. Csak ezután ingott meg a papírforma és született meg az első, 100 méteren. Az ellenszél a ludas, hogy csak 10,7 mp alatt. Csutorás vagy Rozsnyai — ez volt a kérdés a férfi 100-as döntő előtt. Csutorás négyszer egymás után nyerte, de most az ötödik bajnokság nem sikerült. Hajdú után a második rajtnál kiugrott és amikor harmadszorra dördült el az ágyúhangú új rajtpisztoly, Rozsnyal és Babos villámgyorsan ellépett a bajnoktól. Rozsnyai nagyszerűen bírta a táv végét is, a lazán besurranó Rábai pedig elütötte Csutorást a második helytől. A sorrend nem volt vitás, de az időmérésen joggal bosszankodott a közönség, mert Rozsnyal és a helyezettek között feltétlenül volt egy tized különbség."

Emlékét megőrizzük.

Jenkei András