Az EB-bronzérmes Krizsán Xénia edzője nem csak a célról, hanem a „tokiói álomról” is nyilatkozott - Szabó Dezső a 15 éve eltávozott Gyulai Istvánról is megemlékezett

Az elmúlt hétvégi lengyelországi fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon az ötpróbában bronzérmet nyert Krizsán Xénia mestere szerint tanítványa eséllyel pályázhat a tokiói olimpián a legjobb nyolc közé, de ha minden jól megy, ott lehet az éremért versengők társaságában. Két lábbal a földön maradva a szakember a dobogós helyezést inkább álomszerűnek gondolja. 

„A tavalyi esztendő kuszasága és az elmaradt versenyek okozta keserűség rávilágított arra, hogy versenyzőnek és edzőnek is meg kell tanulnia bizonytalanságban élni, csak előre tekinteni, és nem az adott és megváltoztathatatlan helyzet gondjain rágódni" – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Szabó Dezső, aki immár nyolcadik éve irányítja a junior VB ezüstérmes és U23-as Európa-bajnok Xénia edzéseit. 

A fiatal szakemberről, a 90-es évek sikeres versenyzőjéről tudni kell, hogy tízpróbázóként negyedik lett a barcelonai olimpián, két Európa-bajnokságon pedig csak egy-egy ellenfele tudta megelőzni. 

„Azzal bíztattuk tavaly egymást, hogy 2021 nincs is olyan messze, akkor majd újra begyújthatjuk a motorokat, aztán pedig sebességbe is kapcsolhatunk. Novemberben kezdtük el a felkészülést, bevallom, bennem végig ott volt a drukk amiatt, hogy egy újabb sérülés keresztülhúzhatja a számításainkat. Ha megtörténik a legrosszabb, két hónap leállás után egy többpróbázónak vissza kell bandukolnia a rajtvonalhoz, és szinte mindent elölről kezdenie. Szerencsére ezt megúsztuk, bár az is igaz, hogy most az EB-n egyszer rezgett a léc.”

Szabó Dezső szerint nagy segítséget jelent Xénia számára, hogy Nemes Rita személyében immár másfél éve edzőtársa is van. A Diósgyőrből érkezett atléta kilencévi kihagyás után tért vissza a pályára és most újra a legjobbak közé tartozik. Xénia és Rita együtt veszik az akadályokat az edzéseken, a pályán viszont már ellenfélként tekintenek egymásra. 

„Nem csak a versenyzőknek, hanem az edzőknek is jól jön, ha olykor nem csupán a saját kútfből merítenek – folytatta Szabó Dezső. – Én annak idején a nagytapasztalatú Bakai Józseftől „örököltem meg” Xéniát, aki a váltás után is sokat segített a súlylökő és a gerelyhajító edzéseken. Nem szégyen, sokkal inkább dicsőség a számomra, hogy néha a debreceni Suba Lászlót, a rekorder Kozák Luca edzőjét kérem meg arra, nézzen rá Xénia gátfutó mozgására, de így vagyok a korábbi magyar bajnok gerelyhajító edzőtársammal, a velem együtt az MTK-ban dolgozó Magyari Zoltánnal is. Ha valamiben nem vagyok biztos, először Deutsch Péterhez fordulok, a magasugrás fedettpályás csúcstartójához, aki mindig tudja a megoldást. Bármikor hívom Eperjesi Lászlót, az olimpiai bronzérmes Márton Anita mesterét, a súlylökés ”tanára” szívesen osztja meg velem a tudását. Ez a sport egyik igen szép oldala, amiről ritkán esik szó.”

A beszélgetés végén Szabó Dezső említést tett Gyulai Istvánról, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 15 esztendeje elhunyt főtitkáráról, aki idén március 11-én lett volna 77 esztendős.

„Gyulai Istvánra, amíg közöttünk volt, minden magyar atléta és edző felnézett. Csodáltuk a felfelé ívelő sportdiplomáciai pályafutását, élmény volt hallgatni a tévében a szakszerű és szenvedélyes hangú közvetítéseit. Nagy ember volt, nagytudású és szerény, aki akkor is megőrizte a közvetlenségét és a mértéktartását, amikor már mindenki tudta az atlétika világában, hogy nélküle a világszövetség két egymást követő elnöke is nehezen boldogult volna. Boldog és büszke lehet ott fent az égben, hogy emléke és életműve előtt egy évről-évre rangosabb nemzetközi verseny tiszteleg, a Gyulai István Memorial Magyar Atlétikai Nagydíj.” – hangsúlyozta befejezésül Szabó Dezső.  
  
Szalay Péter
SzPress Sporthírszolgálat