Hagyományosan erős a magyar dobóatlétika, nem meglepő, hogy a sportág történetének egyetlen világbajnoka is súlylökő. Márton Anita különleges szereplője a tokiói olimpiának, hiszen a magyar atlétika jelenének legsikeresebb versenyzőjeként ő lehetne az egyik legnagyobb éremesélyes, de közben az életének egy másik csodája, kislánya születése teljesen megváltoztatta a helyzetét. Július 31-én, azaz az olimpia közben lesz a lánya éppen fél éves, azaz Anita januárban szült és innentől kezdve minden magyar atlétika rajongó és sporttárs annak drukkolt, hogy legyen elég ideje a már korábban megszerzett olimpiai kvótával élve felkészülni a versenyzésre. „A 18 méter a cél és ha ezzel a 12-be sikerülne bekerülni az nagyon szuper lenne” - mondta Anita útban Tokió felé a várakozásairól. „Bár az idei egyetlen versenyem, az országos bajnokság nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, azóta sikerült előre lépni, ami az edzéseredményekben is megmutatkozik. Nem nagy titok, hogy 17,50, 17,60 méter körül löktem edzésen és én általában versenyen azért rá tudok tenni. Ezért is gondolom, hogy a 18 méter az egy elérhető cél. Bizakodó vagyok tehát, de az igaz, hogy elég rövid idő állt rendelkezésemre.”

Bízunk benne és szurkolunk, hogy sikerüljön elérnie a célját Márton Anitának, de közben nézzük, kikkel fog versenyezni július 30-án a selejtezőben és reményeink szerint augusztus 1-én a döntőben:  

Valerie Adams először 2004-ben jelent meg az olimpia színpadán Athénban, ahol még húszéves sem volt. Az ősi olimpiai játékok helyszínén megrendezett versenyen hetedikként végzett. Tizenhét évvel, két olimpiai arannyal és nyolc fedett pályás, illetve szabadtéri címmel később továbbra is számolni kell Adamssel, aki éremesélyesként érkezik ötödik olimpiájára.

Két riói aranyérmével és ezüstjével Adams már minden idők legsikeresebb olimpiai súlylökője, és jelenlegi formáját tekintve joggal bizakodik újabb éremben. Az elmúlt hat évben sérülésekkel kínlódó, 36 éves anyuka jól átvészelte a járvány miatti korlátozásokat és törléseket. Februárban 19,65 métert dobott, ami a legjobb eredménye 2016 óta. Júliusban idei legjobbját produkálta 19,75-tel – ebben az évben csupán négyen dobtak ekkorát.

Az egyikük Gong Lijiao, aki mindent megtett, hogy Adamset lehagyva a kétezres évek legjobb női súlylökője legyen. E tekintetben csodálatosan teljesített: olimpiai ezüstöt és bronzot szerzett 2012-ben és 2008-ban, világbajnoki címet 2017-ben és 2019-ben a 2015-ös ezüst és a két évvel korábbi bronz után. Emellett összehozott egy 17 találkozós veretlenségi sorozatot 2018 márciusa óta, és az elmúlt négy szezonból háromszor vezette a világranglistát.

Gong is élete legjobb formájában érkezik Tokióba. Idén a hét versenyéből kétszer is 20 méter fölött dobott, karrierje második legjobb dobását (20,39m) júliusban produkálta Chongqingban, ami csupán 4 centivel maradt el élete legjobbjától.

Csupán egy másik hölgynek sikerült idén húsz méter felett teljesítenie - Jessica Ramsey, aki hatalmas, 20,12-es dobásával nem csak az olimpiai szereplést biztosította, de 62 centit hozzáadott a korábbi legjobbjához, és közel egy métert az előző szabadtéri rekordjához. Tokióban kiderül, hogy a Eugene-i teljesítmény egyszeri volt-e.

Csapattársa, Raven Saunders, aki 19,96-os élete legjobb dobásával második volt az olimpiai válogatón, némileg következetesebb teljesítményt nyújtott idén. Saunders nagy nemzetközi tapasztalatokkal bír, Rióban ötödikként végzett, és most is bízhat az éremszerzésben.

A portugál Auriol Dongmo még egyenletesebben versenyzett a nemzetközi elitbe való tavalyi bekerülése óta. A 30 éves atléta 2020-ban 19,53-at dobott, majd egy veretlen fedett pályás sorozat után, ami magába foglalta a fedett pályás Európa-bajnokságot, Dongmo 19,75-re javult, ami egyértelművé teszi éremszerzési ambícióit.

Így a kevés nemzetközi megmérettetés miatt nem egyértelmű a tokiói helyzet, a mezőnyben bárki esélyes a dobogóra, aki 19 méter fölé dob.

A belorusz Aliona Dubitskaja mindössze négyszer versenyzett ebben a szabadtéri szezonban, de sikerült 19,65 méterre javulnia. A jamaicai Danniel Thomas-Dodd, a 2019-es világbajnokság ezüstérmese és a korábbi pánamerikai játékok bajnoka idei legjobbjával, 19,26 méterrel érkezik Tokióba. Fanny Roos június közepén 19,34 m-re javította a svéd rekordot, ami idén a harmadik kísérlete volt, hogy 19 fölé dobjon, míg Gong csapattársa, Song Jiayuan 19,32 m-re javult.

Férfi súlylökés

Amikor legutóbb találkoztak egy bajnokságon, Ryan Crouser, Joe Kovacs és Tom Walsh a történelem leglátványosabb súlylökő versenyét mutatták be.

Ez majdnem két évvel ezelőtt történt, a dohai atlétikai világbajnokságon, ahol Kovacs végül 22,91 méteres egyéni legjobb dobással győzött egy olyan viadalon, amely Oscar-díjhoz méltó drámát produkált egy felejthetetlen csavarral.

Walsh az első fordulóban 22,90 m-es dobással állította be a mércét, amellyel a negyedik helyet szerezte meg a világranglistán. Öt fordulón keresztül vezetett, és úgy tűnt, hogy a kezében van a cím, az utolsó forduló azonban mindent megváltoztatott. Kovacs felrobbantotta a mezőnyt, és egy óriási egyéni legjobb lökéssel, 22,91 méterrel a negyedik helyről az élre ugrott. Aztán Crouser is majdnem felzárkózott, Walsh korábbi eredményét behozva 22.90 m-re lökte a 7 kilós súlyt. Kovacs egy centivel nyert, Couser elvette Walshtól az ezüstérmet, és mindhárman bedobták magukat minden idők öt legjobb súlylökője közé.

Doha után nehéz volt elképzelni, hogy ez a három szereplős rivalizálás ne folytatódna a tokiói olimpián, amire akkor még csupán kilenc hónapot kellett várni. A Covid-19 járvány azonban megváltoztatta az események menetét. Doha három erős embere azóta csupán egyszer csapott össze egymással, májusban Arizonában. Crouser faképnél hagyta ellenfeleit, és fedett pályás, valamint szabadtéri világrekordjaival egyaránt magasabb szintre lépett az idei esztendőben.

Az oregoni Portland-ben, dobó dinasztiába született 28 éves óriás sikere töretlen a dohai szűkös veresége óta, húsz egymást követő versenyen senki nem tudta megszorongatni. 2020-ban elérte Kovacs szabadtéri egyéni legjobbját 22,91 méterrel. Idén januárban pedig 22,82 méteres fedett pályás világrekordjával demonstrálta erejét, majd májusban 23 méterrel lökéssel indította a szabadtéri szezont. Több mint harminc éve nem dobtak ekkorát.  

Ez azonban csak a kezdet volt, hiszen a júniusi amerikai olimpiai válogatón egy elképesztő világrekorddal, 23,37-tel a tokiói ötkarikás játékok egyértelmű esélyesévé vált. Persze a mezőnyt tekintve az eredmény nem garantált.

Kovacs, aki 2015-ben és 2019-ben világbajnok volt, a riói olimpián pedig Crouser mögött ezüstérmes lett, már többször bizonyította helytállását a nagy versenyeken, ráadásul jelenleg közel van legjobb formájához (idén 22,72m).

Az új-zélandi Walsh, a 2017-es világbajnok a szezon elején azzal küzdött, hogy az edzésen elért számait versenyeredményekké konvertálja egy év kihagyás után. Most azonban úgy fest, hogy kezd magára találni: a székesfehérvári Gyulai István Memorialon 2019 óta először dobott 22 méter fölé (22,22).

Az érmekért azonban nem csupán ők hárman állnak sorba. Idén a lengyel Michal Haratyk is 22 méter fölé dobott (22,17m), és nem szabad megfeledkezni Doha peches negyedik helyezettjéről, a brazil Darlan Romaniról sem. Payton Otterdahl teszi teljessé az amerikai csapatot, aki 21,92 méteres egyéni legjobbjával harmadikként végzett az olimpiai válogatón.  

Az új-zélandi csapatban Walsh-hoz csatlakozik a többszörös korosztályos bajnok Jacko Gill, aki idén három alkalommal verte meg Walsh-t, és 21,55 méterrel megdobta egyéni legjobbját. Armin Sinancevic is kiváló formában van, 21,88 méteres szerb rekordjával harmadik lett a dohai Wanda Diamond League találkozón, két héttel később Firenzében pedig 21,60 méterrel a második.

Forrás: worldathletics.com

Fotó: Derencsényi István