A kijutási szintjüknél sokkal jobb, 17. és 20 helyen ért be a párás hőségben megrendezett 50 kilométeres gyaloglásban az olimpián Helebrandt Máté és Venyercsán Bence. Az idejük 3:57:53 és 3:59:05, azaz mindketten 4 órán belül végeztek. A versenyről mindent elmond, amit a beérkezés után az M4 Sport riporjában hallhattunk tőlük:

"Sikerült kiadnom magamból mindent, egy másodpercel sem tudtam volna jobbat menni." - mondta Máté, aki elégedett az eredményével, de nem 100 százalékban: "36 kilométernél jött egy holtpont, aztán az utolsó 12-13 kilométer iszonyú kemény volt, azt nem kívánom senkinek. Az egy örökkévalóság volt. Az vitt előre, hogy tudtam hogy a családom és a barátaim otthon szurkolnak nekem, és persze láttam az ellefeleimet, láttam, hogy Tóth Matej (a címvédő) ott megy előttem 20-30 méterre, ez hatalmas erőt adott nekem, így sikerült az első húszba beverekednem magam. A helyezésem lehetett volna sokkal jobb is, de nem vagyok csalódott, mert ilyen melegben, ilyen időt menni szerintem hatalmas dolog. Főleg úgy, hogy két éve Katarban (a dohai vb-n) hasonló meleg volt és akkor nem sikerült befejeznem a versenyt. Ez a meleg, párás idő nekem egyálalán nem kedvez, de a felkészülésem nagyon jól sikerült, az edzőmmel nagyon kemény munkát végeztünk az utóbbi egy évben és ennek meg is lett az eredménye, aminek nagyon örülök."
Máté azt is mondta, hogy a végén már csak az vitte előre, hogy tudta, a családja, a barátai és a támogatói együtt nézik hajnalig a versenyt és őket nem hagyhatja cserben. Meg akarta hálálni azt a segítséget amit a pályafutása során kapott a támogatóitól, az egyesületétől, a városától, a Magyar Atlétikai Szövetségtől.

"Volt már pár nagyon nagyon kemény versenyem, de itt a vége olyan kemény volt, hogy azt tényleg nem kívánom senkinek. Ez egy örökkévalóság volt. Mindkét combom görcsölt, iszonyú sokat izzadtam, annyit, amennyit már nem tudtam visszapótolni sem izotóniás itallal, sem energia géllel. Mindent kiadtam magamból itt a végén, semmire nem volt már erőm."

Venyercsán Bence is boldogan nyilatkozott azután, hogy sikerült huszadikként célba érnie ebben a kemény versenyben: "A nyári 50 kilométer az egy külön műfaj. Maga az 50 km önmagában is elég kemény és nyáron ez hatványozottan igaz. Próbáltam okosan versenyezni, jól beoszani az erőmet, ez nagyjából sikerült, a holtpontom 42 és 46 km között volt valahol, de ez benne van a pakliban. Arra koncentráltam, hogy a saját versenyemet csináljam, és hogy legyen bennem még a végére is. Sokáig egy német sráccal mentem, nagyon jól csináltuk, már féltávtól előztük az embereket, ha jól emlékszem, akkor engen nem is nagyon előzött meg senki, csak én előztem. Nagyon más volt, mint otthon, sokkal párásabb, sokkal nehezebb a levegő, itt ha süt a nap, akkor nagyon erősen süt, emiatt a hőérzet is sokkal melegebb. 3-4 fokkal melegebbet érzünk, de szerencsére sok árnyék volt a pályán. Nagyon köszönöm a sok szurkolást!"

Dr. Urbán Ákos a meghatódottságig boldog volt, a könnyeivel küszködve nyilatkozott a verseny után és mindjárt fel is hívta a figyelmet arra, hogy a két magyar versenyző a 42. és az 52. helyen kvalifikálta magát az olimpia 60 fős mezőnyébe. "Én úgy gondoltam, hogy ha ennél előkelőbb helyen végeznek, akkor mindent megtettek. És azt nem is kell mondanom, hogy mennyivel előkelőbb helyen végeztek. Időeredményben is nagyon elégedett vagyok, a 4 órás határt teljesítették, ami a gyaloglásban mindig is egy mérföldkő volt. Bár az egyéni csúcsuktól teljesen érthetően elmaradtak, de hogyha megnézzük az eredménylistákat, héroszok végeztek mögöttük, tehát olyan versenyzőket győztek le, akiknek klasszisokkal jobb eredményük volt korábban. Mindannyian láttuk, hogy itt olyan körülmények voltak, amire egyszerűen nem lehetett felkészülni."

Azt, hogy mennyire borult a papírforma és milyen különleges versenyt idéztek elő ezek a nem mindennapi körülmények, jelzi, hogy a riói győztes szlovák Matej Tóth 14. lett, míg egy olyan lengyel atléta, Dawid Tomala tudott győzni, akinek ez volt élete első nagy nemzetközi sikere. Az eredménye: 3:50:08.