Az európai atlétika jelentős napként tartja számon január hetedikét !
Hetvenöt évvel ezelőtt ekkor tartotta első ülését a budapesti Gundel étteremben az Európa bizottság, az Európai Atlétikai Szövetség elődje.
A testület elnökének a MASZ akkori első emberét Stankovits Szilárdot választották, aki már 1926-ban javasolta a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, hogy az olimpiák közötti páros években rendezzenek Európa bajnokságokat.
Különféle akadályok miatt hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az IAAF keretén belül külön Európa bizottság alakuljon, de Stankovits hat évi kitartó sportdiplomáciai munkával végül elérte, hogy a nemzetközi szövetség 1932-ben hozzájárult az EB kiírásához is.
A bizottság szervezeti szabályzatát valamint az első Európa bajnokság lebonyolítási rendjét,  időrendjét, a selejtező szinteket a MASZ dolgozta ki ! A magyar javaslatra elindult kontinens bajnokságok első állomása még abban az évben Torino  volt, ahol a rendezésben vezető szerepet kapott magyar szakértőkkel együtt jól szerepeltek atlétáink is.

 Két első hellyel az aranyérmesek rangsorában a negyedik helyen végzett a csapat. Az Európa bajnokságon Szabó Miklós (800 m/1:52,0) és Kovács József (110 gát/14,8) győzött és több értékes helyezést is szereztek versenyzőink.
Ekkor még csak a férfiak versenyeztek, a hölgyek a következő bécsi EB-n léphettek először salakra. A torinói műsoron 22 versenyszám szerepelt és összesen 23 ország atlétái léptek a küzdőtérre, köztük olimpiai bajnokok, helyezettek, világcsúcstartók.
Forrás: dr.Istenes Vilmos / Az atlétikai EB-k története  -  fotók: 100 év atlétika