Lewis-Francis reményei Helsinkiben/  Időrend  -  TV közvetítések az EB-ről  -   NEVEZÉSEK !

Az Európa-bajnokságok mindig különleges helyet foglalnak el a brit sprinter, Mark Lewis-Francis  szívében.

Ő volt az a szigetországi kiválóság, aki 2004-ben az athéni ötkarikás játékokon az olimpiai, és világbajok Maurice Greene-t az utolsó métereken befogva és legyőzve megnyerte Nagy-Britanniának 4x100m-en a nemzet első olimpiai aranyát váltóban.

Egyéniben legnagyobb sikerét hat évre az említett váltó-győzelem után, 2010-ben a barcelonai EB-n érte el, amikor is a 100m fináléjában meglepetésre 2. lett a francia Christophe Lemaitre   mögött.

A brit atlétikai válogatott Portugáliában edzőtáborozott, és a szövetségi kapitányt, Charles van Commenee-t olyannyira meggyőzte Lewis-Francis hozzáállása és erőfeszítései,  hogy életében harmadjára, egyéniben indulhat a finn fővárosban a június 27-július 1. között megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon. Mark Lewis-Francis hatalmas tálentumként robbant be 2000-ben, szempillantás alatt ő lett a britek ragyogó csillaga.

A sydney-i olimpiai évében a sprinter az ötkarikás játékokon való indulás helyett a Junior Világbajnokságon történő részvételt választotta, a rá következő esztendőben, 2001-ben Ő lett a 100 m bajnoka a Junior Európa-bajnokságon, majd az edmontoni VB-n a negyeddöntőben 9.97-et repesztett, ami új junior világrekord lett volna akkoriban, de az erősebb szélérték miatt nem került ratifikálásra az időeredmény.

Természetesen az eset nyomot hagyott a brit atlétika világában, de afelől senkinek nem volt kétsége: csak idő kérdése, hogy a fiatal tehetség végérvényesen berobbanjon a köztudatba és kijöjjenek azok az eredmények, amelyekre valóban képes. A hozzáértők biztosra vették, fog még 10 mp alatt futni. Nos, nem tette.

Ugyan a brit 4x100-as váltóval ezután is sorra halmozta a sikereket, 2006-ban a göteborgi EB-n ismét aranyat nyertek, 2005-ben és 2007-ben a helsinki és osakai VB-n egyaránt bronz éremmel tértek haza, egyéni karrierjét tekintve nem tudott kiteljesedni, számtalanszor sérülések hátráltatták.

2010-ben a barcelonai kontinensbajnokságon, ahogy Ő fogalmazott, „minden idők legnagyobb” visszatérését abszolválta: az akkor 27 esztendős, az egykori olimpiai bajnok  Linford Christie  által trenírozott Lewis-Francis a csoda francia Lemaitre mögött másodikként suhant át a 100m célvonalán.

„- Szerencsés vesztesként érdemeltem ki, hogy a 100 m fináléjában rajthoz állhassak, ugyanis azok közül, akik nem jutottak tovább az elődöntőből, nekem volt a legjobb időm. Igazi szerencsés csillagként aposztrofálhatom magam, 2010. az én évem, én vagyok a világon a legboldogabb ember. Linford inspirációja példakép számomra, már egészen gyerekkoromtól kezdve. Az, hogy ő az edzőm, óriási megtiszteltetés, a létező összes módon motivált és segített.”

2008 katasztrofális esztendő volt Lewis-Francis számára, ki kellett hagynia a teljes szezont, sérülések hátráltatták, rengeteget küszködött az Achilles-ével, és, hogy a bajokat még tetézze az élet, a brit szövetségtől elvesztette a támogatását is.

„- Minden probléma és szerencsétlenség után úgy vélem, minden idők legnagyobb visszatérését produkáltam!”- nyilatkozta a katalán fővárosban két esztendeje.  „- Ez egy új kezdet, Mark Lewis-Francis megújult. Remélem, a teljesítményemmel választ tudtam adni a kritikusaimnak.”

A brit sprinter jó ideje készül az idei finnországi kontinensviadalra, amelyen ismételten a váltó húzóembere lehet, sok fog múlni a teljesítményén. A szigetország 4x100-as váltója a verseny favoritja.

„- Nagyon várom már Helsinkit!”- jelentette ki az Oslo-i Samsung Gyémánt Liga estéjén a 29 esztendős atléta. „- A csapat számára nagyszerű lehetőség, hogy igen komoly és nehéz ellenfelekkel küzdhessen. A londoni Olimpia előtt nem lesz sok lehetősége a váltónak, hogy versenyezzen, így abszolút evidens, az év legnagyobb atlétikai eseményén már összehangolt csapatként kell teljesítenünk.”

Az EB kiváló színteret biztosít a britek kevésbé tapasztalt atlétáinak, hogy megtudják, milyen is egy ilyen eseményen részt venni és versenyezni.

„- Egy EB-n, VB-n. vagy éppen Olimpián rajthoz állni teljesen más, mint egyéb viadalokon. Semmihez sem fogható. Itt előfordulhat, hogy sokat kell várakoznod valami miatt, ez az idegeidet is próbára teszi, ha nem vagy hozzászokva. Ezért is előnyös, ha valakinek személyesen van lehetősége ezt megtapasztalni és átélni – különösen azért, mert közeleg a hazai rendezésű Olimpia!”

A barcelonai ezüstérmet követően a sprinter a Brit Nemzetközösségi Játékokon az indiai Delhi-ben szintén egy ezüstszínű medállal gazdagodott, és nagyon bízik benne, hogy az idei EB is hasonlóan jól alakul számára, és a brit csapat számára is.

A közelmúltban a 18 éves ifjú brit sprinter Adam Gemili a világ legnagyobb meglepetésére az olimpiai A-szint alatt futott, így hasonló helyzetbe került mint annak idején Lewis-Francis: vagy az Olimpia, vagy a Junior Világbajnokság?! Ennek kapcsán természetesen a sajtó a brit sztárnak szegezte a kérdést: vajon nem bánta-e meg a több mint tíz esztendeje hozott döntését a sydney-i olimpia kihagyása okán?

„- Meg vagyok győződve, hogy a lehető legjobb döntést hoztam akkor. Ugyan a rákövetkező időszakban, egyéniben nem remekeltem, de 2004-ben Görögországban aranyat nyertem a váltóval. Akkoriban olyan ikonikus alakjai voltak a sprintnek, mint például Maurice Greene, aki új szintre emelte a 100m-es síkfutást.”

„- De amikor megkaptam a váltóbotot az athéni fináléban befutóemberként, és Maurice-szel kellett versenyeznem azt mondtam magamnak, hogy a többiek miatt muszáj legyőznöm, a többiekért (Darren Campbell, Jason Gardener, Marlon Devonish) is.”

A naptárban tehát Helsinki következik. Vajon a briteknek és Lewis-Francisnek ismét lesz oka örülni? Hamarosan kiderül. (EA alapján Daka Tímea)  

EB Időrend     .    Nevezések/ ffi     .    Nevezések/ női      .    TV közvetítések az EB-ről