Klubvezetők az állami támogatásról                   "A magyar sportéletben jelenleg a pénz áll a középpontban,  a sportról bizony  sajnos nagyon kevés szó esik" – jelentette ki találóan Sárközy Tamás  professzor, a Sport Házba összehívott Fórumon. A Nemzeti Sporttanács, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Sportszövetség az állami sportfinanszírozási rendszer átalakítási javaslatának előkészítésére hívta össze az olimpiai és nem olimpiai sportágak szakszövetségeinek vezetőit. Sárközy Tamás a  bevezetőben elmondta, hogy a sport tárca költségvetésében 13 milliárd forint szerepel. De ehhez mindenképpen hozzá kell számítani a más tárcák, területek, többek között az egészségügy és az oktatás költségvetésében sportra fordított összegeket is. Arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet számítani hogy a versenysportra több pénz jusson.

De az egészségügyre, az esélyegyenlőségre, a rekreációra betervezett összegek átcsoportosításával lehetőség van a támogatás összegének növelésére.

A Nemzeti Sporttanács célja – hangoztatta az előadó –, hogy a felkért gazdasági bizottság közreműködésével, - amelyet Török Ferenc olimpiai bajnok, jogász, a Wesselényi Kuratórium elnöke vezet,- rövidebb és hosszabb távú, 2010. végéig szóló finanszírozási javaslatot dolgozzon ki. Mindezt a szövetségek közreműködésével készítendő felmérés vezet be. A felmérés igazolhatja azt a kedvezőtlen  feltételezést, hogy a szakszövetségek működési kiadásaikra – egyébként  a kormányhoz, az önkormányzatokhoz más szervezetekhez hasonlóan -  rendkívül sokat költenek. Amíg külföldön a sportszervezetek működési költségei , költségvetésük alig 5  százalékát teszik ki, addig itthon ez 20  százaléknál is magasabb. 

Új, egycsatornás, átlátható, a magyar sport igényeinek megfelelő állami támogatási rendszerre van szükség – hangoztatta Sárközy Tamás, s ezzel egyébként egyetértését fejezte ki Kovács Tamás MOB sportigazgató által készített elemzéssel. (Kovács Tamás elemzése a mob.hu-n olvasható) A felmérés ennek érdekében  többek között a szövetségek teljes bevételi forrásaira (állami, tagdíj, saját bevétel, szponzorálás, médiabevétel, önkormányzati támogatás) irányul. Valamint a kiadások részletezésére (működés, nemzetközi tagdíj, sportszervezetek, közvetlen támogatása, válogatottak felkészítése, versenyeztetése, hazai versenyrendszer működtetése, hazai világversenyek rendezése) kéri a szövetségeket. . A felmérés azonban az igényekről is tájékoztatást igényel. Így a szövetségek milyen összegben ítélik meg az optimális támogatást, s mire költenék a rendelkezésre álló forrásokat.

Dénes Ferenc közgazdász, a bizottság tagja magyarázatokat fűzött a felmérésben foglalt kérdésekhez. Molnár Zoltán a MOB főtitkára pedig  a kérdésekre, javaslatokra válaszolva elsősorban arra kérte a jelenlévőket, hogy a javaslat sikere érdekében legyenek őszinték, és valós adatokat közöljenek. Értékeljék, hogy a rendszerváltás óta első alkalommal kísérlik meg  felmérni  a sport igényeit, ami minden tekintetben előremutató, pozitív tény. Végső soron az állam szándékaira  is választ adhat majd. Az egyhangú határozattal elfogadott Sportstratégia végrehajtása ugyanis érthetően késik, hiszen a határoztat sem forrást,sem időpontot nem jelölt meg és így természetes, hogy a kitűzött,  elismerésre méltó célok megvalósítása érdekében vajmi kevés történt. 

115 millió forint állami támogatás a sportegyesületeknek               Nevetségesnek, ugyanakkor elkeserítőnek tartják a klubvezetők az idei esztendő szakmai és működési támogatásának mértékét; az állam - Gyenesei István sportot felügyelő önkormányzati miniszter jóváhagyása nyomán - ötvenkét egyesületnek összesen 115 millió forintot utal át - írta a csütörtöki Népszabadság.A Sportegyesületek Országos Szövetsége internetes oldalán közzétett adatok szerint a legjobban a Budapesti Honvéd SE jár, amely tizenhárommilliót kasszíroz a központi forrásból. Molnár Imre, a Honvéd ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: "pántlikázva" érkezik a pénz, vagyis előzetesen meghatározzák, hogy azt mire lehet felhasználni. Az összeg harminc százaléka "mehet" fizetésre, a többiből finanszírozhatnak edzőtáborozást, utazást, doppingellenőrzést, vásárolhatnak sporteszközt és - ruházatot, továbbá csökkenthetik az irodaköltségeket. Az elöljáró elmondása szerint ez a tizenhárommillió forint az éves működési költség öt százaléka.

A rangsorban tizedik BVSC ügyvezető elnöke, Szentpáli Gábor a  lap érdeklődésére példaként említette: a vasutas klub uszodájának  tíznapi gázszámlája - a téli mínuszok idején - hozzávetőleg  hatmillió forint volt. „Ehhez képest ki-ki értékelje belátása  szerint, vajon mire elegendő az egy teljes esztendőre folyósított 3  400 000 forint..." Hozzátette: "Sokatmondó az is, hogy az állam  által folyósított összeg a létesítményfenntartást is tartalmazó  büdzsénk egyetlen százalékát teszi ki."  Az egyesületi részletes elosztás megnézhető a SOSZ honlapján.

Forrás: mob.hu