Beszélgetés az olimpiai szintet elért Csere Gáspárral/ Maraton

Az idény tervezésekor- A 2016-os olimpián való részvétel gondolata a tavaly októberi maratoni debütálásomig szinte fel sem merült bennem, edzőmmel, Szabó Imrével sem beszéltünk róla. Mivel életem első maratonija a körülményekhez képest kimondottan jól sikerült /2;22:34h, ezért már kezdett kialakulni bennünk egy olyan jövőkép, amiben az olimpiai is szerepelt.

A tervezgetést, felkészülést azért még nem siettük el, a cél elsősorban az volt, hogy stabilan jól fussak a 42,2 km-es távon.

Aztán idén áprilisban, Hamburgban folytatódott a maratoni szereplésem, ezúttal a 2;20 alatti időt tűztük ki.

A kísérlet olyan jól sikerült/2;17:38 h, hogy reális közelségbe kerültem a 2;17-es szinthez, ennél fogva pedig a felkészülés középpontjába is az olimpia került. A szintteljesítést őszre terveztük, de fel voltunk készülve arra is, hogy esetleg majd tavasszal kell újra próbálkozni.

A felkészülésről, az idei versenyekről- A téli alapozás egészen jól alakult, így a tavaszi szezon során egy eredményes versenysorozatot tudtam véghezvinni. A Hamburg Marathon mellett a Berlin Félmaratonon is egyéni csúcsot futottam/1;04:55 h. Ez a lendület egészen Dél-Koreáig „elröpített”, ugyanis bekerültem a magyar Universiade csapatba. Gwangjuban 10. helyezést értem el a félmaratoni távon.

A nyári időszak további részében a pályaversenyeket kénytelen voltam kihagyni, hiszen a Berlin Maraton viszonylag korai időpontja miatt hamar neki kellett kezdeni a maratoni felkészülésnek. Sajnos az augusztusi időjárás némileg hátráltatta a felkészülésemet, ezért egy sérülés is becsúszott.

Ennek ellenére a Félmaraton OB-n ismét megszereztem a második helyezést, és a maratonra is sikerült rendbe jönni/2;16:30 h, bár egy kis formahanyatlást azért éreztem a berlini futásom közben.

Mit jelent az olimpiai részvétel- Az olimpián való részvétel - sok más sportolóhoz hasonlóan - számomra is egy kiskori álom megvalósulását jelenti. A sydney-i olimpia kifejezetten nagy hatással volt rám, így ezt követően egyértelművé is vált, hogy komolyan szeretnék versenyszerűen sportolni.

Ennek ellenére maga az olimpia sokáig távolinak tűnt, ezért nem is ragaszkodtam görcsösen ilyen szintű tervekhez. Aztán ahogy sikerült előrelépegetni az eredményességben, úgy rajzolódott ki az olimpiai cél.

Rióra egyfajta bónuszként tekintek, mert edzőmmel alapvetően a későbbi évekre vonatkozóan tűztünk ki igazán komoly terveket. A szintteljesítés már önmagában siker, de azért amennyire lehet, szeretnénk úgy felkészülni, hogy felvehessem a versenyt a mezőnnyel.

Az olimpiáig hátra levő idő feladatai - Késő ősszel kezdjük az alapozást, télen pedig már a kora tavaszi versenyekre fogok készülni. Remélhetőleg edzőtáborozásra is sor fog majd kerülni. Tavasszal már valószínűleg nem fogok maratont futni, hanem a félmaratoni távra fogok ráerősíteni. Ha lehetővé válik, akkor szeretnék az Európa-bajnokságon is indulni, félmaratoni távon. Ez nagyjából hat héttel az Olimpia előtt lenne, ami kimondottan egy jó variációnak tűnik.

Az eddigi pályafutásról- Hét éves koromban kezdtem el rendszeresen futni, majd 10 évesen kerültem a BEAC-ba, ahol versenyszerű sportolásba kezdtem. Gyermek- és utánpótláskorú versenyzőként szinte végig a hazai élmezőnyhöz tartoztam, de nem feltétlenül végeztem dobogós helyeken.

Ifi-junior versenyzőként válogatott szinten duatlonoztam, sífutottam is, majd 2010-ben tettem le véglegesen a voksomat a hosszútávfutás mellett.

Az U23-as évek során mindháromszor megnyertem a Félmaraton OB-t, illetve három alkalommal is részt vettem Mezeifutó EB-n. Az igazán komoly edzésmunkát 2014-ben, a felnőtt korosztályba lépve kezdtem el. Azóta már a maraton lett a főversenyszámom, aminek az előkészítésével egyébként 2010 óta foglalkozunk.

Még most is csak a maratonfutás elején járok, ezért szeretnék még komolyabb szintekre eljutni. (csg/ml)

Csere Gáspár/ All-Athletics.com      .     Csere Gáspár/ iaaf.org

foto: ML