Csák Ibolya mindnyájunk példaképe volt

Kedves ünnepség volt a forgalmas Böszörményi út egyik lakóháza előtt. Barátok, tisztelők, sporttársak, családtagok hallgatták meghatódottan az olimpiai himnusz akkordjait, amelyek a házban élt kiváló atléta, Csák Ibolya tiszteletére csendültek fel. Emléktábla avatásra gyűltek össze a megjelentek, tisztelgésként a berlini olimpia magasugró bajnoka előtt. Sok kiváló sportoló: vivók, tornászok, vizilabdázók, bírkózók, labdarúgók, atléták; olimpiai bajnokok és helyezettek, sportvezetők, sportszeretők és még sokan mások érezték fontosnak jelenlétüket a szép eseményen. Az emléktábla most már mindenki számára hírdeti, hogy a 18/a – ban lakott a nemzet egyik legnagyobb sportolója.

„ - Nekünk fontos, hogy megbecsüljük a sportolóinkat. Olyan teljesítményt nyújtottak, nyújtanak, amire felnézhetünk és büszkék lehetünk, Ez a büszkeség jó nekünk, összetart és közösségé tesz bennünket. A Hegyvidéki önkormányzatnak az a célja, hogy az Önök példáján keresztül még inkább közösségé váljunk. Ehhez járul hozzá, és a megbecsülésen túl ezt is szolgálja az emléktábla avatás. Köszönöm, hogy ilyen rengetegen eljöttek.” – nyitotta meg az ünnepséget Pokorni Zoltán polgármester.

„- A hagyományaink rendkívül fontosak. A nagyoktól erőt lehet meríteni. Az emléktábla sokaknak felidézi majd a szép mosolyt, az ollózó technikát, az olimpiai aranyérmet, és azt a szerénységet, amivel ez a nagyszerű asszony a sikert egész életében viselte.” – emlékezett dr. Schmitt Pál az ünnepeltre. „- Kívánok minden országnak, minden embernek, szülőnek, pedagógusnak „Csák Ibolyákat”. Példamutatásával, hűségével, haza- és család szeretetével ! Mindig köztünk volt és tudta, hogy küldetése van. Tudta. Ő volt az első női atléta olimpiai bajnok és azt is tudta, hogy Ő a legidősebb itthon élő olimpikon. Nem volt olyan rendezvény, amire ne érkezett volna bűbájos mosolyával mindig pontosan. Szeretet áradt belőle és éltette a feléje áradó szeretet. Itt most a nagy család gyűlt össze, Csák Ibolya mindnyájunk példaképe volt.”

Az emléktábla és a tisztelet koszorúi egy olyan nagyszerű sportemberre hívják fel a figyelmet, aki egész életét a szerénység, a tisztesség és a hűség jegyében élte le. Ahogy az ünnepség keretében fia, Kádár Attila elmondta: édesanyja mind a sportpályán, mind a magánéletben rendkívüli egyéniség volt. Hatvanegy évig élt boldog házasságban, hetvennégy éven át volt tagja a Nemzeti Torna Egyletnek, ötvenhat évig dolgozott a Pénzjegynyomdában és hatvan évig lakott a XII. kerületben.

Itthon és a világban kevés sportoló mondhatja el magáról azt is, hogy minden hazai és nemzetközi versenyét megnyerte. Csák Ibolya elmondhatta. Küzdőképessége is az átlag fölé emelte. Az előzmények ismeretében hajszálon múlott olimpiai sikere. Az akkori MOB előzetesen nem számolt a kiküldetésével, de az olimpia előtti utolsó válogatóversenyen egymás után javította meg a magyar csúcsot  (157-159-161  cm) Ez az eredmény aztán hozta magával, hogy kivitték az olimpiára. A többi már dicsőséges sporttörténelem.Valóban rendkívüli egyéniség volt !