„Ha a szabály nem egyértelmű, mindig a versenyző érdekében kell dönteni.”

„ - Versenybíróként az első országos csúcsom Kulcsár Gergely nevéhez fűződik, - emlékezett a kezdetekre dr.Tölg Molnár László, a MASZ Versenybíró bizottságának 25 év után idén leköszönt elnöke.” -  Az első világcsúcsom Zsivótzky Gyulának köszönhető. Majd versenybírósági elnökként ott lehettem a Mobil nagydíjak során Edwin Moses, Carl Lewis futásánál, vagy Steve Cram világcsúcsánál. A versenybírói munka szolgálat, az atlétika szolgálata és erre Mindszenty Jánoson kívül dr. Bácsalmási Péter példája is indított.”

„- Az elmúlt időszakban megadatott, hogy itthon és külföldön több világversenyen vehettem részt, melyek közül úgy érzem minden hazai rendezésű világversenyünk jól sikerült és öregbítette a magyar versenybírók hírét. Talán az egyetlen meleg helyzet a mezei futó világbajnokság női ifjúsági befutója volt.

Sem mi, sem a nemzetközi tisztségviselők nem számoltak azzal, hogy a budapesti helyszín miatt jóval több utódállam indulása várható, nagyobb csapatokkal. Ez azt hozta magával, hogy az élmezőny beérkezése után hirtelen több százan közelítettek a célhoz és ezt a helyzetet kellett jól-rosszul megoldani. Kritikus percek voltak. Természetesen az eltelt hosszú időszakban nagyon sok váratlan szituációt kellet megoldanunk. Írtunk az utolsó pillanatban elveszett rajtszámot kézzel a budapesti Eb-n, vagy átfestettük a reklámtáblákat egy éjszaka alatt a mezei VB előtt. Ma ezek már anekdótikus emlékek.”

Az 1998-as EB versenybíróival

A sportolói évek„- Az, hogy sportolni kezdtem, alapvetően egy általános iskolás osztálytársamnak köszönhető , aki sorra nyerte az iskolás mezei versenyeket és őt akartam legyőzni. Ez egy évi felkészülés után sikerült. Mindketten az I. István Gimnáziumba kerültünk és 1961 és 1965 közötti idő meghatározta, hogy életem része lett a sport. Az iskola sporttitkára voltam, több akkori neves sportoló mellett.”

„- Annak ellenére, hogy testnevelőnk Juhász Armand tornász volt, sokunkat a Tipográfia Atlétikai Szakosztályához irányított, ahol maga is edző volt. Az István Gimnáziumba járt ebben az időben többek között  a kalapácsvető Tubákos Ádám , a későbbi válogatott sprinter Bodor László, vagy a kiváló középtávfutó Pokorny István.  De voltak serdülő országos bajnok váltóink is, én is tagja voltam egy OB második 4x800 méteres csapatnak ( Tóth Béla, Tölg-Molnár László, Salamon Zoltán, Pokorny István ).”

„- Nagy szerepe volt dr. Korompay Miklósnak abban, hogy atléta maradtam. Ő korábban, a 40-es években 10.4-es sprinter volt. Később kiváló edző lett, aki nem egyszer szinte századra megjósolta  várható eredményeinket. Mivel a szorgalmon kívül a tehetség igazából hiányzott, bár megpróbáltam később a gyaloglást (870) és maratoni futást is és itt is voltak bizonyos eredményeim, de előbb szakosztályi intéző, majd  versenybíró lettem. A Tipográfia után a Budapesti Építőkben, a Petőfi SC-ben és Spartacus-ban voltam intéző, egészen a 70-es évek közepéig. Ekkor hagytam abban az aktív sportolást.”

A versenybírók között„- A versenybírói tanfolyamot még gimnazistaként végeztem el és végigjárva a lépcsőfokokat, (valóságosan is a stadionban összekötőként) és olyan generáció mellett nőttem fel, mint Mindszenty János, Nyírő György, Mátraházi Imre, Ungur Imre vagy Jeszenszky László.A pálya szélén előbb indítósegéd, majd indító voltam Szíjj  Ferenc, Taraba Ferenc, majd később Adrigán József, Gereben Károly mellett. Részt vettem az 1965-ös Universiadén. Ez volt az első világversenyünk (indítósegéd voltam), az 1966-os emlékezetes Budapesti Európa Bajnokságon, sok Nagydíjon és innen kedve a mai napig ott voltam valamennyi hazai országos bajnokságon és nemzetközi versenyen Budapesttől-Szombathelyig, Zalaegerszegtől-Nyíregyházáig. Az 1970-es évek második felétől már versenytitkárként, és 1983-tól a versenybíró bizottság vezetőjeként.”

Csákvár 2009 - Breimann Erzsébet és Gál László versenybírókkal

„- A korábbi generációtól A 80-as évek elején vettük át a stafétabotot és Gál Lászlóval, Rózsa Istvánnal, Kovács Sándorral, Giczei Csabával, dr. Madarász Jánossal, Siklósy Péterrel, Szöllösi Miklóssal - majd később a fiatalabbakkal: Nyúl Imrével, Kollár Istvánnal, Juhász Sándorral,Vértesy Katalinnal a mai napig is együtt dolgozunkSok nagy és szép hazai versenyre emlékszem vissza. Európa bajnokságok, VB-k, magyar bajnokságok, gálák. Kiemelkedően jól sikerült valamennyi Debrecenben megrendezett világverseny, köszönhető ez egyrészt a Kht. ottani vezetőjének, Orendi Mihálynak és csapatának; valamint az országban talán legjobban felkészült debreceni versenybíróknak.”

Mai kihívások

„- A versenybíráskodás lényege a szabályok pontos ismerete és azok helyes alkalmazása a gyakorlatban. Amit a szabály nem tilt, azt  szabad, és ha értelmezési kérdés merül fel, és a szabály nem egyértelmű, azt mindig a versenyző javára kell eldönteni. Ennek érdekében vezetői tevékenységem alatt igen nagy figyelmet fordítottunk az országos versenybírói vizsgára, a versenybírók világversenyekre történő felkészítésére és a szigorú követelményekből soha nem engedtünk.”

„- dr. Primó Nebioló elnöksége óta a mai versenyek megrendezésének elsődleges célja a sportág eladhatóságának biztosítása és a szabályok folyamatos változásai is ezt szolgálják. Ezek a változások a versenybírói munkát is alapvetően befolyásolják, mert sok olyan feltételnek kell megfelelni, ami nem közvetlenül a tényleges versenyre koncentrál, hanem a média különböző szintű kiszolgálását jelenti.”

Az idei 10000 méteres OB előtt

„- Amit nem sikerült elérnünk, alapvetően az, hogy rohanó világunkban a közép generációnak lehetősége legyen arra, hogy ezt a „társadalmi munkát” elvégezze, mert sajnos esetenként e generációnak hétvégéje sem szabad, mert első a család eltartása. Sajnos probléma az is, hogy az itthoni nagy világversenyek ellenére az ott kiképzett jelentős számú versenybírót sem tudtuk megtartani. De vannak, voltak mindig tehetséges fiatalok és jelenleg is vannak olyanok, akik már nemzetközi szinten fémjelzik a hazai versenybíráskodást. Így ifj.Mátraházi Imre, Rutkovszky Ede, dr. Horváth Judit Krisztina, vagy Smóczer György.”

Az IAAF világnapon Tiszaújvárosban 2009

Magánélet

„- A magánéletben is bíróként dolgozom, 1973-ban végeztem az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és előbb fogalmazóként, majd bíróként. Kezdetben a Pestvidéki Járásbíróságon, majd Szerencsen, Vácon, később a Pest Megyei Bíróságon dolgoztam. Itt lettem tanácselnök, míg jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke vagyok. Tanítok több egyetemen, tagja vagyok a Jogi Szakvizsga Bizottságnak és alapítója a Magyar Bírói Egyesületnek, melynek évekig alelnöke voltam. Szakmai munkámat 1996-ban többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el. 

Sportbeli tevékenységemért a Budapesti Építőkben végzett sportvezetői munkáért a Klub 50 éves jubileumán volt iskolaigazgatómmal, a Gyeplabda Szövetség elnökével dr. Konoróth Gyulával együtt kaptuk meg az Építőipar Kiváló dolgozója címet. Míg a Magyar Atlétikai Szövetség dicsérő oklevelétől az arany fokozatig valamennyi MASZ kitüntetést megkaptam.

Göncz Árpád adta át a Magyar Köztársaság elismerését

Ezeket a feladatokat, de főként a 40 év valamennyi hétvégéjét csak megfelelő családi háttérrel lehetett teljesíteni és ezt biztosította feleségem olyannyira, hogy ő és három gyermekem is több világversenyen versenybíróként is közreműködtek.” Az atlétika örök

„- Ezalatt a közel 45-47 év alatt nagyon sok olyan embert ismertem meg, aki velem egyezően a versenybírói munkát úgy értékeli, ahogy én,  és semmiképpen nem a pénzkeresetet látja benne.Az idősebb generáció együtt határozta el, hogy ebben az esztendőben egy nálunk jóval fiatalabb csapatnak adjuk át a vezetői posztot. Ezt 2009. januárjában a Hotel Venturában tartott versenybírói továbbképzésen be is jelentettük és a vezetőbírói csapat ott jelölte ki az új versenybíró bizottságot, melynek vezetésére Szalay Sándort kértük fel, míg helyettesei Magyariné Oroszi Zsuzsanna és Kopcsay Péter lettek.

Azzal, hogy a vezetői posztról lemondtam, most sem szakadtam el az atlétikától, versenybíróként továbbra is részt veszek a hazai bajnokságokon és nemzetközi versenyeken.”- fejezte be a tartalmas beszélgetést dr.Tölg Molnár László, akinek tudására és óriási tapasztalatára még sokáig számít a magyar atlétika.

Ifjú versenybíróként  Kulcsár Gergely dobásánál

Bronzérem egy bajnokságon (jobbra)

Levezető elnökként a MASZ 2009.évi Közgyűlésén

MASZ kitüntetés a magas színvonalú tevékenységért