Bodák Márk és Babocsay Sára kapta a Paulinyi vándordíjat - Eredmények
Pignitzky Péter visszaemlékezése a neves szakemberekre

A szombati vihar kezdés előtt elérte a budapesti UTE pályát is. Menekült ki merre látott, de utána a Paulinyi emlékverseny indulói megpróbálták feledtetni az elemek tombolását. A  megváltozott idő azonban nem segítette a hagyományos verseny megfelelő lebonyolítását. A gyermek versenyszámoktól néhány meghívásos felnőttig a korcsoportok széles skálája igyekezett verseny hangulatot teremteni és a változékony időjárási viszonyok ellenére született néhány figyelemre méltó eredmény.

Juhász Sándor versenytitkár: „ – A vihar miatt nehéz verseny volt. El sem tudtuk kezdeni időben és kétszer is meg kellett szakítani. Sok lejelentkezett  atléta a rossz körülmények miatt nem indult el. A gyermek távolugrásban pl. csak egy sorozatot tudtunk lebonyolítani, az alapján hirdettünk eredményt.”

A férfi vándordíjat az újvidéki junior EB-re készülő diszkoszvető Bodák Márk kapta (54,25/1,75kg), a nőknél a 400-as Babocsay Sárát ítélte legjobbnak a szakmai döntés (57,82).

Vihar az UTE pályán (Illés József felvétele)

Pignitzky Péter, a MASZ volt főtitkára és anno Paulinyi Jenő tanítványa az alábbi írással emlékezik a verseny névadóira.

Engedjék meg a masz.hu olvasói, hogy az alábbi cikkben ne a versenyről írjak, ( az időjárás kuszálta szombat eredményei az írás végén megtekinthetők), hanem  három jeles szakemberről szeretnék minél többet feleleveníteni..

Paulinyi Jenő. Testnevelő tanár, mesteredző. Ha leendő testnevelőknek és edzőknek példaképet kellene állítani, Jenő bácsit méltón lehet az elsők között említeni.E sorok írója abban a szerencsében részesülhetett, hogy Paulinyi tanár úrban, tanárát és edzőjét  tisztelhette.Kitűnő tanár volt. A Petőfi Sándor Gimnáziumban hallatlan pezsgő és eredményes sportéletet teremtett. Természetesen az atlétika volt az első számú sportág, de a többit is „megtűrte”. Sőt kosárlabdában, kézilabdában az ország egyik legeredményesebb középiskolája a Krisztina városi alma máter falai közöl került ki. Az iskolában mindenki sportolt. Még a felmentettek is. Ők vezették a házi bajnokságokon a jegyzőkönyveket, segítettek a versenyek lebonyolításában. Kivételt csak a karénekesek élvezhettek, mert Jenő bácsi és Abszinger tanár úr között véd és dac szövetség állott fent Mi botfülű sportolók nagy örömére és szerencséjére.

A tanári kart is befogta. A többi szakosztályt egy-egy tanár vezette, sőt volt, aki edzéseket is tartott. Természetesen sok szülő sem unatkozhatott.Edzőként is maradandót alkotott. Több válogatott és bajnok tanítványt nevelt. De elsősorban, mint utánpótlásedző jeleskedett. Számtalan későbbi országos bajnok az ő rábeszélésére kezdett el atletizálni. Csak a példa kedvért a Petőfiből Hazai Balázs akadályfutó és Szegletes Ferenc diszkoszvető.(Ő Klics Ferenc tanítványként lett felnőtt bajnok a Vasas színeiben) Apropó Vasas. Jaj volt annak, aki nem a Pasaréten próbálta megváltani az atlétika világát.

Testnevelési óráin, edzésein élvezett volt résztvenni. Bemondásai, példabeszédei örök érvényűek. Ha ma találkozik két volt tanítvány valahol a nagyvilágban, néhány mondat után egymás szavába vágva, Jenő bácsi legendáriumait idézik.Nyugdíjas tanárként minden napedzést tartott a Pasaréten.A gimnáziumban és a sportpályán egyaránt, tanítványait tisztességre, emberségre és a haza iránti tiszteletre nevelte.65 éves korában, autóbaleset következtében hunyt el.

Főző János. Az atlétika napszámosa volt. Kitűnő hosszútávfutó pályafutása befejeztével, élete végéig az atlétikát szolgálta. A KSI nélküle elképzelhetetlen lett volna, Edzősködött, intézőként majd nyugdíjasként a KSI szertárát vezette. Nem telt el olyan hét, hogy néhány alkalommal nem jelent volna meg a szövetségben, a szakosztály ügyeit intézni. Ritka volt az olyan atlétika verseny, ahol nem láthattuk versenybíróként.

Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára így emlékszik mesterére:„Mesebeli figura volt. Ilyen emberek csak a mesében születnek. Edzőként is kiváló volt, de én elsősorban, mint pedagógusra, nevelőre, egy nagyszerű emberre emlékezem. Több volt, mint edző. Szerette az embereket. Mindenkihez volt egy jó szava. Tátott szájjal hallgattuk, ahogyan az emberekről, a szeretetről és az élet szépségeiről tudott beszélni. Nagy hatással volt ránk. Erkölcs! Ez volt a legfontosabb számára és ezt sulykolta belénk minden áldott nap.Humoros emberként emlékszem, rá. Hallatlan pozitív és optimista egyéniségként él bennem. Pedig családi életét több súlyos tragédia érte.Én nagyon sokat köszönhetek neki. Nélküle biztosan nem lennék az, aki vagyok. Erőltette, hogy tanuljak. Nevelőapaként tisztelem és a mai napig velünk él. Méltó tisztelet, hogy emlékversennyel emlékeznek meg János bácsiról”Életének 92. évében halt meg.

 Klics Ferenc. A magyar diszkoszvetés egyik legnagyobb alakja. Négy olimpián vett részt. 1948. London. 5 hely. 1952. Helsinki 5. 1956. Melbourne 7. 1960. Róma 10. Két Európa-bajnokságon ért el helyezést.1954. Bern. 4. 1958. Stockholm 5. 1954-ben 55. 79 m-rel Európa csúcsot javított. 1956-ban, a forradalom idején, a sportolók Forradalmi Bizottság vezetőségének tagjává választották.Versenyzői pályafutásának befejeztével, a Vasasban eredményes edzői tevékenységet folytatott. Több országos bajnokot, válogatottat nevelt diszkoszvetésben és súlylökésben.A Vasas vezetőedzőjeként ment nyugdíjba. 69 évesen hunyt el.

Az emlékverseny nagyszerű versenylehetőséget nyújt a fiataloknak és nekünk „öregeknek”a találkozásra és az emlékezésre. Minden alkalommal legalább egy tucatnyi Petőfis és Vasasos „öregdiák” ad találkozott a verseny alkalmával.Köszönet Paulinyi Péternek, aki segítőivel szépen ápolja édesapja és Főző János, Klics Ferenc és a 100 m férfi síkfutás névadója, Bánhidi Béla emlékét.

Pignitzky Péter

A 36. Paulinyi emlékverseny eredményei

Vasas pálya 2009