A csúcsteljesítmények életkora futó szakágakban a magyar, és európai atlétikában

Kelemen Bence, Dr. Gyimes Zsolt

Összefoglalás

Bevezetés: A csúcsteljesítményeket számos egyéb tényező mellet befolyásolja a sportoló életkora. Jelen kutatás célja a legeredményesebb hazai futószámokban versenyző atléták egyéni csúcsainak összehasonlítása az európai élvonallal életkor szempontjából.

Anyag és módszerek: A hazai (M) és európai (E) örökranglista versenyszámonként első 25 versenyzőjének egyéni csúcsát (életkor, WA pontérték) töltöttük le a World Athletics honlapjáról, majd alapstatisztikai műveleteknek és független kétmintás t-próbának (p <0,05) vetettük alá az adatokat (n=2160).

Eredmények: Mindenen versenyszámban a magyar versenyzők fiatalabb korban érték el az egyéni legjobbjaikat, mint az európai atléták, amennyiben a Top 25-ös ranglistákat vizsgájuk. Férfiaknál szignifikáns különbség volt: 400m (M 23,16 ± 3,03 vs E 24,84± 2,88 év); 1500m (M 24,12 ± 2,84 vs E 26,64 ± 3,10 év); 5000m (M 25,52 ± 2,97 vs E 27,84 ± 3,6 év); maraton (M 27,72 ± 3,6 vs E 31,6 ± 3,63 év); 3000m akadály (M 23,88 ± 2,02 vs E 27,16 ± 3,22 év); 110m gátfutás (M 24 ± 2,65 vs E 26,28 ± 2,79 év); 400m gátfutás (M 24,08 ± 2,51 vs E 25,88 ± 3,49 év) esetén.

Nőknél szignifikáns különbség volt: 200m (M 23,4 ± 3,41 vs E 25,29 ± 3,59 év); 800m (M 22,92 ± 2,78 vs E 26,2 ± 3,66 év); 1500m (M 24,64 ± 2,49 vs E 27,28 ± 3,29 év); 5000m (M 25,84 ± 2,73 vs E 27,72 ± 3,57 év); 10000m (M 26,36 ± 3,13 vs E 29,2 ± 4,11 év); maraton (M 28,6 ± 4,13 vs E 31,88 ± 3,62 év); 3000m akadály ( 23,06 ± 3,84 vs E 26,57 ± 2,15 év) esetén.

A magyaroknál nem volt jelentős különbség egyetlen versenyszámban sem az életkorban a nemek között. Az európai ranglisták között szignifikáns különbség volt 800m-en (F 24,24 ± 2,25 vs N 26,2 ± 3,66 év).

Amennyiben a top 5 eredményt vizsgáltuk a ranglistáknál, kisebb volt az eltérés a hazai és nemzetközi mezőny között. Férfiaknál 10000m (M 24,2 ± 1,92 vs E 29,2 ± 4,14 év) és 3000m akadály (M 24,2 ± 1,92 vs E 29,6 ± 4,03 év) számokban volt szignifikáns a különbség. Nőknél 800m (M 24,8 ± 1,48 vs E 27,36 ± 2,7 év) és 5000m ( M 24 ± 1,73 vs E 26,4 ± 4,5 év) versenyszámoknál. Top 5 ranglistákat vizsgálva se volt jelentős különbség a magyaroknál a nemek között.

A WA pontértékek mindkét nemben a magyar top 25 ranglistáknál 800m és 1500m versenyszámokban volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a félmaratonon, ez megegyezik az európai ranglisták pontérték trendjeivel.

Következtetések: Közép és hosszútávfutásban minél hosszabb a versenyszám, annál idősebb korukban érik el az atléták a csúcsteljesítményüket. A magyar atléták fiatalabb korban futják az egyéni legjobb eredményeiket mindkét nem esetében az adott versenyszámban (mind sprint, közép-és hosszútávfutás és gát és akadályfutás szakágakban), mint az európai élversenyzők. Ennek oka valószínűleg több összetevőre vezethető vissza.

Kulcsszavak: atlétika, életkor, csúcsteljesítmény

Bevezetés

A csúcsteljesítményeket számos egyéb faktor mellett befolyásolja az adott sportoló életkora. Az alapvető motoros képességek, mint például futás, ugrás, dobás az életkor előre haladtával fokozatosan fejlődnek a növekedéssel, a mentális és fizikai éréssel és az edzéséletkor növekedtével (Schulz et al. 1988). Számos tanulmány foglalkozik a legtermékenyebb sportolói életkor tanulmányozásával, azonban ez függ az adott sportágtól, versenyszámtól, populációtól és egyéni tényezőktől is (Aschmann et al. 2013; Knechtle et al. 2017). Berthelot és munkatársai vizsgálatában a legsikeresebb atléták átlagosan 26 éves korukban voltak a legeredményesebbek, mind férfi, mind női versenyzőket tekintve (100 métertől maraton futásig). A legfiatalabb életkorok 10 000 méter során voltak megfigyelhetők (23.3 év), a legmagasabbak, pedig maratonfutásnál (31,6 év) (Berthelot et. al 2012). Hollings és kollégái a legsikeresebb időszakot23,9 (10000m) és 28,5 év (diszkoszvetés) közé becsülték a férfiaknál, nőknél, pedig 24,7 (rúdugrás) és 28,1 év (diszkoszvetés) közé. Ugyanezen szerzők nemek közötti különbséget állapítottak meg dobó és futó számokban, valamint a különböző atlétikai szakágak között, ahol is a dobószámokban 1,5 évvel később érték el a legjobbjukat a versenyzők, mint a futó, és ugró versenyszámokban induló atléták (Hollings et al. 2014). Egy metaanalízis során a szerzők az állapították meg, hogy a gyorserőt igénylő, explozív versenyszámokban az életkor a verseny hosszával arányosan csökken, míg az állóképesség dominanciájú megmérettetések során ennek az ellenkezője figyelhető meg (Allen & Hopkins 2015).

A csúcsteljesítmény életkorának ismerete hasznos információkat adhat az edzők, sporttudósok és sportági szakszövetségek számára az atléták hosszútávú felkészítésével, teljesítményük az adott versenyszámra való maximalizálásával és a tehetség kiválasztással és gondozással kapcsolatban (Alen et al. 2014). Az edzéséletkor, az edzés típusa, valamint a hosszabb vagy rövidebb kihagyások is befolyásolják, hogy mikor tudja a legjobb eredményt elérni az adott atléta. Azok a sportolók, akik az adott életkornak megfelelő képzést kapnak, sikeresebbek lehetnek, mint azok a társaik, akik már korán specializálódnak bizonyoson versenyszámokra. Ugyan idősebben érik el ezeket az eredményeket, de hosszabb ideig képesek magas szinten teljesíteni, mint a korán specializálódott társaik (Bompa et al. 2000; McArdle et al. 2016; Bahensky et al. 2019; Callender et al. 2010; Moss et al. 2004).

Jelen kutatás célja a legsikeresebb magyarországi futó, illetve gát,-és akadályfutó atléták életkorának elemzése volt az egyéni legjobb eredményük elérésekor, valamint ennek a kornak az összehasonlítása az európai élversenyzőkével.

Anyag és módszer

A hazai (M) és európai (E) örökranglisták első 25, illetve első 5 helyezettjének egyéni csúcs eredményét töltöttük le a Nemzetközi Atlétikai Szövetség honlapjáról (www.worldathetics.org), a futó, valamint gát- és akadályfutó szakágakban. Nem minden versenyszám esetében volt megtaláltható az örökranglista top 25 eredmény, ezért női 100 méteren a legjobb 16, női 400 méteren pedig a legjobb 14 eddigi eredményét hasonlítottuk össze mind a hazai (M), mind az európai (E) csoport esetében. Női 100 méter gátfutásban és 400 méter gátfutásban csak a Top 5 eredmények voltak elérhetők, ezért azokban aversenyszámokban csak azokat vizsgáltuk (n= 2160). Az adatokat: életkor és az eredmény World Atheltics (WA pont) pontértékét ezután alapstatisztikai műveleteteknek (átlag, szórása), illetve független kétmintás T-próbának vetettük alá. A szignifikancia szintjét a nemzetközileg elfogadott 5 százaléknál (p < 0,05) határoztuk meg.

Eredmények

Átlagéletkorok a Top 25-ös ranglisták esetén: Minden versenyszámban a férfi Top 25-ös listák esetében a magyarok átlagosan fiatalabb korban érték el az egyénicsúcs eredményeiket, mint az európai élmezőny tagjai.
Férfiaknál szignifikáns különbség volt: 400m (M 23,16 ± 3,03 vs E 24,84 ± 2,88 év); 1500m (M24,12 ± 2,84 vs E 26,64 ± 3,10 év); 5000m (M 25,52 ± 2,97 vs E 27,84 ± 3,6 év); maraton (M 27,72 ± 3,6 vs E 31,6 ± 3,63 év); 3000m akadály (M 23,88 ± 2,02 vs E 27,16 ± 3,22 év); 110m gátfutás (M 24 ± 2,65 vs E 26,28 ± 2,79 év); 400m gátfutás (M 24,08 ± 2,51 vs E 25,88 ± 3,49 év) esetén.

A női Top 25-ös ranglisták esetében is minden versenyszám során a hazai versenyzők átlagosan fiatalabb korban érték el az egyéni legjobb eredményüket. Nőknél szignifikáns különbség volt: 200m (M 23,4 ± 3,41 vs E 25,29 ± 3,59 év); 800m (M 22,92 ± 2,78 vs E 26,2 ± 3,66 év); 1500m (M 24,64 ± 2,49 vs E 27,28 ± 3,29 év); 5000m (M 25,84 ± 2,73 vs E 27,72 ± 3,57 év); 10000m (M 26,36 ± 3,13 vs E 29,2 ± 4,11 év); maraton (M 28,6 ± 4,13 vs E 31,88 ± 3,62 év); 3000m akadály ( 23,06 ± 3,84 vs E 26,57 ± 2,15 év) esetén.

Amennyiben a hazai listákat hasonlítottuk össze, nem volt jelentős különbség a nemek között, míg az európai Top 25-ös listákat összehasonlítva szignifikáns különbség volt 800m-en (F 24,24± 2,25 vs N 26,2± 3,66 év).

Átlagéletkorok a Top 5-ös ranglisták esetén: A Top 5-ös örökranglista eredmények vizsgálatánál kisebb volt az eltérés a hazai és nemzetközi mezőny között. Férfiaknál 10000m (M 24,2 ± 1,92 vs E 29,2 ± 4,14 év) és 3000m akadály (M 24,2 ± 1,92 vs E 29,6 ± 4,03 év) számokban volt szignifikáns a különbség. Nőknél 800m (M 24,8 ± 1,48 vs E 27,36 ± 2,7 év) és 5000m (M 24 ± 1,73 vs E 26,4 ± 4,5 év) versenyszámoknál.

A Top 25-ös listákhoz hasonlóan a Top 5-ös eredményeknél sem volt statisztikailag jelentős különbség egyik versenyszám esetében sem a nemek között a magyar versenyzőknél. Az európai csoportban azonban jelentős különbség volt 100 méter, 200 méter, 800 méter, 3000 méter akadályfutás és a rövid gátfutó számok között.

WA pontérték trendek

A magyarországi WA pontérték trendek megegyeztek az európaival, amennyiben a listák átlagértékeit figyeltük. A Top 25-ös ranglistáknál a legmagasabb értékek a középtávfutó versenyszámokban (800 méter és 1500 méter) voltak megfigyelhetők mindkét nemnél, hazánkban és Európában is. Ezeket szorosan a gátfutó (100 és 110 méter gátfutás, 400 méter gátfutás) versenyszámok követték. A legalacsonyabb átlagértékek hosszútávfutásban, azon belül is a félmaratoni távon és női 3000 méter akadályfutásban voltak. Az ezutáni legkevesebb átlag WA pontot az 5000 méter és 10000 méter számokban érték el a futók hazai és európai szinten is.

A Top 5-ös listáknál a középtávfutó versenyszámok elé, mellé értek a gátfutó számok. Európai tekintetben még a női 200 méter és 400 méter volt kiemelkedő. Férfiaknál ebben az esetben is a félmaratoni versenyszám volt a leggyengébb mindkét csoportban, azonban magyar női listáknál a sprint versenyszámokban voltak a legalacsonyabb átlagértékek. A magyarországi női hosszútávfutás jelentősen eredményesebbnek bizonyult a férfinál (5000 métertől maratoni távig), amennyiben a leggyorsabb 5 versenyző WA pontjainak átlagát nézzük.

Megbeszélés és következtetések

Közép és hosszútávfutásban, minél hosszabb a versenytáv, annál idősebb korukban érik el az atléták az egyéni legjobb teljesítményüket. Az európai Top 25-ös ranglistákat elemezve az látható, hogy a rövidtávfutó versenyszámokban és 800 méteren a versenyzők 24 és 25 éves korukban képesek a legjobb teljesítményre. 1500 méter és félmaraton versenyszámokban 26 és 29 éves korukban vannak a pályafutásuk csúcsán az időeredményeket tekintve, míg maratonfutásban a nők és férfiak átlagosan 31 éves korukban futják az egyéni rekordjaikat. Ez megegyezik a szakirodalomban említett eredményekkel (Allen and Hopkins 2015; Thomas et al. 2018; Aldo et al. 2015). A két gátfutó versenyszámban 26 és 27 éves korokban érték el a legjobbjaikat az európai élversenyzők átlagosan, amely életkor magasabb, mint a velük megegyező hosszúságú vágtafutó számok átlagértékei.

A magyar futó atléták átlagosan hamarabb korban érik el a legjobb eredményüket mindkét nem esetében, mint a legjobb európai versenytársaik, ez igaz mind sprintfutó, közép- és hosszútávfutó és gát/akadályfutó szakágakra. Az eltérés oka vélhetőleg több okra vezethető vissza (korai specializáció, szociológiai és anyagi összetevők). Ezeknek a tényezőknek afeltárásra további kutatások szükségesek. Amennyiben sikerülne elérni, hogy ez az életkor későbbre tolódjon, annak valószínűsíthető teljesítménynövelő hatása lenne, elsősorban a hosszabb, állóképességet igénylő számokban, melyekben a legnagyobb eltérés figyelhető meg az európai elithez képest életkor tekintetében.

Felhasznált Irodalom:

1. Allen SV, Hopkins WG. Age of peak competitive performance of elite athletes: 373 a systematic review. Sports Med. 2015;45:1431-1441.

2. Allen SV, Vandenbogaerde TJ, Hopkins WG. Career performance trajectories of Olympic swimmers: benchmarks for talent development. Eur J Sports Sci. 2014;14:643–51.

3. Allen, Sian & Hopkins, Will. (2014). Age of Peak Competitive Performance of Elite Athletes: A Systematic Review. Sports medicine (Auckland, N.Z.). 44. 10.1007/s40279-014-0239-x.

4. Aschmann A, Knechtle B, Cribari M, Rüst CA, Onywera V, Rosemann T, Lepers R. Performance and age of African and non-African runners in half-and full marathons held in Switzerland, 2000–2010. Open access journal of sports medicine. 2013; 4: 183.

5. Bahenský P. Success of elite adolescent female runners in adulthood. Studia Sportiva. 2019; 13(1): 6-16.

6. Bahenský, Petr & Tlustý, Tomáš. (2020). Age of peak performance of elite men in middle-and long-distance running in the Czech Republic between 1945–2019. Journal of Education, Health and Sport. 10. 180–189. 10.12775/JEHS.2020.10.05.019.

7. Berthelot G, Len S, Hellard P, Tafflet M, Guillaume M, Vollmer JC, Gager B, Quinquis 367 L, Marc A, Toussaint JF. Exponential growth combined with exponential decline 368 explains lifetime performance evolution in individual and human species. Age. 369 2012;34: 1001–1009.

8. Bompa TO. Total Training for Young Champions. Proven conditioning programs for athletes ages 6 to 18. Humans Kinetics. 2000.

9. Callender SS. The Early Specialization of Youth in Sports. Athletic Training & Sports Health Care. 2010; 2(6): 255-257.

10. Haugen, Thomas & Solberg, Paul & Foster, Carl & Morán-Navarro, Ricardo & Breitschädel, Felix & Hopkins, Will. (2018). Peak Age and Performance Progression in World-Class Track-and-Field Athletes. International Journal of Sports Physiology and Performance. 13. 10.1123/ijspp.2017-0682.

11. Hollings SC, Hopkins WG, Hume PA. Age at peak performance of successful track and field athletes. Int J Sports Sci Coach. 2014;9:651–62.

12. Knechtle B, Aschmann A, Onywera V, Nikolaidis PT, Rosemann T, Rüst CA. Performance and age of African and non-African runners in World Marathon Majors races 2000–2014. Journal of sports sciences. 2017; 35(10): 1012-1024.

13. Longo, Aldo & Siffredi, Carlos & Cardey, Marcelo & Aquilino, Gustavo & Lentini, Néstor. (2016). Age of peak performance in Olympic sports: A comparative research among disciplines. Journal of Human Sport and Exercise. 11. 10.14198/jhse.2016.111.03.

14. Moss D, Dick RW. Avoid Early Specialization for Runners. Tricks of the Trade for Middle Distance, Distance & Cross-Country Running. 2004;

15. Neumann G, Pfützner A, Berbalk A. Successful endurance training. Meyer & Meyer Verlag. 2000.

16. Schulz R, Curnow C. Peak performance and age among superathletes: track and field, swimming, baseball, tennis, and golf. Journal of Gerontology. 1988; 43(5): 113-120.

17. Vobr R. Identification of peak performance age in track and field athletics. International Journal of Performance Analysis in Sport. 2014; 14(1): 238-251.