A kontinens atlétikáját koordináló szervezetek egyre inkább átérzik az atlétika sportág utánpótlásának összeurópai problémáját. A téma megvitatására az Európai Atlétikai Szövetség (EA) december első napjaiban konferenciát szervezett Osloban, amelyen két fiatal edzőkollégánk – Scherer Tamás /AC Szekszárd és Kovács Réka/Ikarusz –  is részt vett.Az alábbiakban olvasható beszámolójukban sok érdekes momentum jelenik meg, mint például az edzésmennyiségek kérdése, a junior kori teljesítmények jelentősége, az egyetem mint motívációs tényező, a beválási statisztikák vagy az atlétika iránti alázat kérdése. Az osloi beszámolót ajánljuk minden szakember figyelmébe. ( DI )
 
KONFERENCIA AZ IFJÚSÁGI ATLÉTIKÁRÓL
Az Európai Atlétikai Szövetség első alkalommal szervezte meg Ifjúsági Konferenciáját december 5-7.-ig Osloban. A konferencia, melyen 51 ország képviselői vettek részt – voltak meghívottak kontinensünkön túlról is -,  a  „Bringing Athletics to New Generation” nevet viselte és fő témája az volt, hogyan népszerűsítsük az atlétikát a fiatalok körében.

A programot nyitó gyermekverseny csalódást keltő volt. Abban bíztunk, hogy valami újat láthatunk, de ugyanazokat a versenyszámokat láttuk, mint amelyeket a mi szövetségünk már három éve megrendez Terembajnokság címen. A köszöntő és megnyitó beszédek viszont nagyon inspirálóak voltak. Hansjörg Wirz, az EA elnöke beszédében többször kiemelte a szövetség új szlogenjét „Athletics – Your sport for life”, utalva arra, hogy a fiatalok számára értékeket kell közvetítenünk és hosszú távú, életre szóló programokat kell létre hoznunk. Lord Sebastian Coe megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy a kommunikáció őrült tempóban fejlődő világával nehéz lépést tartania a nagy hagyományokkal rendelkező atlétikának. Coe szerint fel kell ébrednünk és a kommunikáció világán keresztül vezet az egyik lehetséges út a fiatalokhoz.

A szombat délelőtti téma a gyerekek bevonása volt az atlétika világába. Három előadást hallgatthattunk meg. Sigmund Loland szociológus professzor lépett elsőként az emelvényre. Az „Atlétika a modern társadalomban” címet viselő előadását a homo ludens-szel kezdte, majd a Beatles-korszak óta folyamatos változásokon keresztül menő fiatalsággal folytatta. Felmérések szerint a tinédzser gyerekek 60%-a  kevesebb, mint 1 órát mozog naponta és átlagosan 40 órát tölt hetente a képernyő előtt.Néhány javaslatot hallottunk, hogy tudnánk az atlétikát ezt a tradicionális sportot mégis vonzóbbá tenni a fiatalok számára. A norvég professzor szerint vissza kell térnünk a homo ludenshez, ám többféle, színesebb, ötletesebb versenyeket kellene rendezni. Az atlétikát kellene az egészséges életmód eszme vezetőjévé tenni, valamint próbáljuk meg az egészséghez közelebb hozni ezt a sportot, mellyel a társadalom nagyobb támogatását nyerhetjük el.

Curt Högberg  svéd szakember egy svéd-brit közös felmérés adatait tárta elénk. 2000 svéd  és 1000 brit fiatalt kérdeztek meg. A fiatalság alapvető véleménye, hogy „az atlétika fontos, de nem nagyon érdekes”. A 90’es években születettek kezdnek lemaradni az „atlétika-vonatról” . Svéd felmérés szerint: - a gyerekek 100%-a kipróbálják az iskolában az atlétikát, - 15%  később szakosztályi keretek között is kipróbálja, - 20 év felett  ennek 1%-a marad versenyző, És emellett  22% fut saját kedvtelésből, és  25% jár el edzeni sportlétesítményekbe. A britek és a svédek már elkezdett programjaiba a barátokat és a családokat is megpróbálják bevonni, hiszen nagyon fontos a jó közeg is. A klubokra épülő rendszerben fontos szerep jut a helyi rendezvényeknek, majd a regionális rendezvényeknek, mindezt az országos szövetség irányításával.

A szekció utolsó előadójaként Brit Graesholt a TINE tejipari cég igazgatója tartott előadást  a „Tine Stafetten” elnevezésű váltóverseny szponzorálásáról. Ez Norvégiában a legnagyobb gyermekprogram. A cég 15 éve kezdte az együttműködést az Atlétika Szövetséggel, mellyel a legfőbb piaci célcsoportját a gyerekeket, fiatalokat kívánja elérni. A váltófutásban nem kevesebb, mint 99 000 diák vesz részt országszerte, ugyanazon a napon 8 fős csapatokban. A cég számára fontos az atlétika sportág előremozdítása mellett, az egészséges táplálkozás, életmód helyes alakítása. A programot a média széleskörű támogatása jellemzi. A TV,  a rádió és az írott sajtó is nagy figyelemmel kíséri a versenyt. A gyerekek, a szervezők minden évben pólót, TINE termékeket, az iskolák váltóbotokat kapnak ajándékba. Idén egy új termékkel üdítőitallal bővítették kínálatukat. Külön erre az eseményre létrehozott weboldalon minden információ, fénykép, videó megtalálható.

Ezután csoportmunka következett. Réka az IAAF gyermekprogramjáról hallgatott előadásokat, Tamás pedig a stockholmi DN Galan Youth elnevezésű versenybe nyerhetett bepillantást. A harmadik csoportban a TineStafetten verseny szervezéséről esett szó, a negyedik csoportban a britek vázoltak jövőképet az érdeklődők elé.

Az IAAF gyermek atlétikai programjáról El Hebil Abdelmalek a tartott beszámolót, melyben felvázolta az edzők előtt álló kihívásokat. A motorikus képességek visszafejlődését, gyermek elhízások emelkedését, az érdeklődés hiányát, hogy csak párat említsünk a problémák közül. A játékos, csapatversenyek, sokszínű, több versenyszámból álló események vonzóvá tudják tenni a fiatalok számára az atlétikát. A versenyeknek pörgősnek kell lenniük, mert a gyerekek mozogni akarnak, nem ácsorognia versenypályán. A gyermekekhez kell vinnünk az atlétikát, kicsibe, játékosan. Pár képet, filmet láthattunk a különböző fejlődő országok IAAF gyermek versenyeiről. Ott, ahol nincs semmilyen felszerelés, kellék, az éppen összegyűjtött szemétből, vagy faágakból készítettek akadálypályát. Jó volt látni a gyerekek arcán a boldogságot, a felszabadult örömöt.Jan Kowalski a stockholmi Grand Prix-t követő két napos gyermekversenyről mesélt. A két napos versenyt tizenkét klub szervezi közösen és a 12-19 éves versenyzők pont olyan feltételek között versenyezhetnek, mint a sztárok az azt megelőző napon. DN Galan Youth-on bárki elindulhat, az idén 14 országból 1000 versenyző állt rajthoz.

A délutáni előadások témája a tehetségek kiválasztása és megtartása volt.
Ismét három előadás következett. a német U18-as vezetőedzőt Jörg Petert hallgathattuk az ott folyó munkáról. Előadását a sportiskolák felvázolásával kezdte. Németországban 39 sportiskola működik, melyek segítik a sportolókat a tanulmányaik elvégzésében. A gyerekeket támogatják a versenyeken való részt vételben, az évente 3 alkalommal megrendezésre kerülő edzőtáborokban. Az edzők minden évben két hétvégés előadássorozaton vesznek részt. Összehasonlítást hallhattunk a „normál” és a sportiskolák közti különbségekről, előnyökről, hátrányokról. .• A normál iskola távol van a létesítményektől, később lehet tartani az edzéseket, nem lehet reggeli edzést tartani, maguknak kell az egészségügyi ellátást megkeresni. • Ellenben a sportiskolával, melynél közel van a sportlétesítmény, reggeli edzéseket is lehet tartani, orvosi ellátás rendelkezésre áll. A tanulók 13 % atléta ezekben a létesítményekben. Ösztöndíj rendszerrel motiválják az egyetemi tanulmányokat.

Vadim Zelichenok , a moszkvai edzőközpont vezetője arról beszélt, hogy kontinensünk nagy tehetségei milyen eséllyel juthatnak felnőtt korban az élvonalba. Mondandóját sok statisztikai adattal támasztotta alá, melyek az elmúlt évtized junior eseményein és az azokat követő felnőtt világversenyeken elért eredményeken alapultak. Előadásában a hosszú távú tervezésre hívta fel a figyelmet. Az atlétikában megfigyelhető az a trend, miszerint a versenyzők csúcsteljesítménye egészen a 25-35 éves korra tolódik ki. Mely óriási kitartást kíván meg, mind edzőtől, mind versenyzőtől egyaránt. Junior bajnokságok győztesei felnőtt korosztályba lépve nem azonnal jutnak sikerélményhez, mely problémának az áthidalása nagy feladat elé állít mindannyiunkat. Az atlétika „image”-e 20-25 éve megváltozott. Míg  régebben, a 70’-es években főként amatőr versenyeket rendeztek, a mostani versenynaptárral összevetve szinte összehasonlíthatatlan különbségek vannak. A felnőtt versenyek is megváltoztak, de a különbség az is, hogy megjelentek az ifjúsági, 18 év alatti versenyek, nem is beszélve a 2010-ben megrendezésre kerülő Ifjúsági Olimpiai Játékokról. Az edzői munka minősége is ugrásszerűen megváltozott az évek során, ez összefüggésben van a rengeteg versenyzési lehetőség bővülésével is. Néhány felmérés adatát osztotta meg velünk, hogy nagyjából lássuk a trendeket, melyek segíthetnek a hosszú távú tervezésben.• Atlétikában 24 ország nyert olimpiai bajnoki címet Pekingben. • Az érmeken 43 ország osztozott• 62 ország versenyzői voltak a döntősök között

Egyre több atléta érzi úgy, hogy nehéz megismételnie az elért sikerét. Athénben csak két címvédő volt, Pekingbenben öt atléta tudta megőrizni Olimpiai Bajnoki címét. A 2007-es világbajnokok közül tíz tudott olimpia bajnok lenni és 19 világbajnok még csak érmet sem szerzett Pekingben.Vadim Zelichenok 2005-ben végzett felmérése szerint:- a világversenyek érmeseinek 70%-a, a Junior Világbajnokságokon is már sikereket ért el- a junior bajnokságokon való részvétel, vagy siker nem jelenti magától értetődőnek a felnőtt sikereket.

Fitz Coleman, Jamaicából érkezett Osloba és arról számolt be, hogy az ő országukban, hogyan támogatják a tehetségeket. Hosszú, de annál érdekesebb előadásából kiderült, hogy a Jamaicában az atlétika kultúra, és ami a legfontosabb az iskolákon – és nem klubokon – alapszik. Az atlétika náluk egy nagy versenyrendszeren alapszik, melynek a csúcsa az „országos diákolimpia”. Az országosra komoly kvalifikációs szintekkel lehet csak bejutni és a négy napos eseményt a televízió élőben közvetíti. Itt kiválasztják a tehetséges gyerekeket és egészen a diplomáig dolgoznak velük, sőt a kapcsolat az egyetem után is megmarad. Coleman szerint nekünk európaiknak több hit és alázat kellene ahhoz, hogy az atlétikánk felemelkedjen. Jamaicában az atlétika szinte az egyetlen kiugrási lehetőség a gyerekek számára.

  Rövid szünet után interaktív beszélgetések voltak 4 különböző csoportban. A nemzetközi európai versenyhelyzetről, esetleges változtatásokról, az Európai Szövetség feladatairól folyt a vita. Mit lehetne tennie a szövetségnek a különböző országokban, milyen intézkedések segíthetnék a nemzeti szövetségek munkáját? Ezekhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat.

 A vasárnap délelőtti előadásokat Paul Marriott-Lloyd, az UNESCO képviselője kezdte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek meg van a sporthoz való joga és nekünk edzőknek, testnevelőknek az a feladata, hogy lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak a mozgás bármilyen formájára. Talán az ő előadása volt a legkevésbé érdekfeszítő.El Hebil Abdelmalek az IAAF gyermekprogramjáról beszélt. Egy versenyrendszerről, melyet az egyes nemzeti szövetségek feladata lesz megszervezni a fiatal korosztályokban. Erről a programról az IAAF honlapján részletesen lehet olvasni ill. a konferencia mellékelt anyagában is megtalálható.

Az egész konferenciát Svein Arne Hansen értékelő beszéde zárta le. Az EAA alelnöke Az európai szövetség megtette az első lépést e konferencia megszervezésével. A konferenciának lesz folytatása, mellyel a jelenlévők teljes mértékben egyetértettek. A konferenciát minden tekintetben sikeresnek értékelte. Az európai szövetség a jövőben is hajlandó összehozni a nemzetek képviselőit, hogy jól működő programokat, ötleteket oszthassunk meg egymással. Hogy ebből mi kerül megvalósításra, az már adott ország szövetségein múlik.

Scherer Tamás          Kovács RékaAC Szekszárd           Ikarusz BSE