Gondolatok a magyar sport működési feltételeirőlDr. Vágó Béla írásának második része

A sport és az atlétika jelenlegi finanszírozási helyzete / ahogy, mint a TFSE szakosztályvezetője látom/ *Dénes Ferenc- Keserű Csaba: A magyar sportfinanszírozás helyzete című műve alapján.

A jelenlegi finanszírozási rendszer jobb áttekinthetősége érdekében, a fent említett cikkből kiragadtam a számomra érdekesnek vélt részeket

és ezek logikai felépítését követve megpróbáltam egyéni véleményeimmel, tapasztalataimmal kommentálni őket (- félkövér betűtípus).

*A sportágazat részesedése Magyarországon a GDP-ből 0,7-1 %-ra tehető, amely jelentősen elmarad az európai országokban jellemző 1,4 – 2,5 %-os értéktől. Hosszabb távon a magyar részarány várhatóan közelít a más európai országok hasonló értékéhez, amely a GDP növekedését jelentős mértékben meghaladó sportágazati növekedést feltételez.-A mostani válságos pénzügyi helyzetben nem hiszem, hogy lehetőség lesz a prognosztizált felzárkózásra, annak is örülhetünk, ha nem lesz rosszabb a helyzet.A világválság kirobbanása után a banki konszolidációra felvett összegek felhasználásra kerültek és ez további megszorítások, elvonások kíséretében jelentkezik, ami a következő olimpia /London/ relatív távolsága miatt élesen érinti a sport szférát, így az atlétikát is.

*Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésből 0,25%-0,3 % közötti, amely a vizsgált országok között a legmagasabb és leginkább csak a skandináv országokra jellemző magas állami szerepvállaláshoz hasonlítható.-Sajnos ezek a nemzetközi összehasonlításban magasnak említett értékek valahol mégis „kevesek”;  szakemberek szerint az 1%-os érték lehetne a megfelelő! A központi költségvetésből folyósított összegek is - sajnos - különböző csúszások, éves átcsoportosítások miatt úgy működtek, hogy nagy százalékban csak az olimpiát megelőző 1 évben realizálódtak.

*Magyarországon a sport költségvetésben a szerencsejátékból származó bevétel nem meghatározó. Az általunk vizsgált európai országokban a szerencsejátékból származó bevétel a sportfinanszírozás szempontjából jelentős és ez egyben a mindenkori kormányzati döntésektől független, jól tervezhető bevételi forrást is garantál a sport számára.-1987-ben Madridban a tízpróba csapattal EK-t nyertünk, akkor azért tudtunk kiutazni, mert a Szerencsejáték ZRT. szponzorált minket. A versenyen szóróanyagokat, ajándékokat osztogattunk, amolyan reklámhordozóként… Akkor ez még így működött!Váczi János, sportközgazdász, valamint Dr. Berkes Péter, a TF Sportmenedzsment Tanszék egyetemi adjunktusa által kitalált, az olimpiai sportágak számára a  szerencsejáték-piacról addicionális bevételeket juttató “Olimpiai lottó” koncepcióját jó ötletnek tartom, remélhetőleg megvalósul, és így több pénz jut az atlétáknak is a felkészüléshez! Cikküket lásd részletesen: Magyar Sporttudományi szemle 10. évf. 39-40. szám 42-44. oldalán.

*Az önkormányzati finanszírozás állami finanszírozási forrásokhoz viszonyított aránya megfelel azon országok európai gyakorlatának, amelyek nem rendelkeznek erős területi, regionális önkormányzatokkal. Nagyságrendileg a magyar és az európai gyakorlatban is ezek az önkormányzatok összesen a központi állami finanszírozási források 1,5- 2,5 szeresét költik sportfinanszírozásra.-Ez a finanszírozási forma atlétikában csak vidéken működik rendesen, ott még a lokálpatriotizmus „dívik”, Budapesten, ahol az élversenyzők nagy százaléka él és felkészül, ez a támogatási hatás alig funkcionál, habár...1998-ban kiváló versenyzőm a XI. kerületi Önkormányzattól - a BEAC Atlétika Szakosztályvezetőinek támogatásával - lakáskiutalást kapott. Akkor még működött valami önkormányzati/kerületi szinten…

A központi sportfinanszírozás módszere-A magyar gyakorlatban az olimpiai, világbajnoki és Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, nincs olyan mérési, nyilvántartási, ellenőrzési rendszer, amely a sportfinanszírozás hatékonyságát és eredményességét mutatná.* Sajnos ez így van, és talán azzal egy kicsit szerencsés az atlétika, hogy bevezetik a kétévenkénti EB-t, mert ott még valamennyire érem esélyeink lehetnek, talán még középtávfutásban is. Emellett úgy érzem, jobban ki kellene használnunk, hogy minden évben van fedett EB, vagy VB.

-Magyarországon a központi költségvetésből elsősorban intézményeket, szervezeteket és eseményeket finanszíroznak, míg az európai gyakorlat szerint a központi finanszírozási forrásokat jól mérhető és ellenőrizhető célok, feladatok és programok megvalósítására fordítják.

-Az állami finanszírozási források felosztása szétaprózódott, elkülönült szervezeteken, döntési mechanizmusokon keresztül történik, amely egyrészt növeli a működési, fenntartási költségeket, másrészt megnehezíti az egységes céloknak és stratégiának megfelelő finanszírozást.*Tudtommal intézményi szinten atlétikában csak a KSI életben tartása valósul meg tisztán központi forrásokból.  Sporteseményeket pedig Debrecenben a város apraja-nagyja összefogásával valósítanak meg világszinten!

-A központi finanszírozási források szerkezeti aránya egyoldalúan az elit sportotpreferálja. Az elmúlt évek finanszírozási sportstratégiája a jelentősen beszűkült erőforrások elit sportra koncentrálását jelentette.

 A források felosztása bázis alapon történik, amely a jelenlegi helyzet fenntartását, konzerválását jelenti. A sportban az egyes években megjelenő pótlólagos finanszírozási források elosztásáról egyedi döntések alapján, kevésbé transzparens módon döntenek.*Keményen működik még az a jó magyar beidegzés, hogy: „kérjük a dupláját, mert akkor talán megkapjuk a felét”. A baj csak az ezzel, hogy a finanszírozást eldöntő szervek is hasonlóan gondolkodnak, így aztán a felének a felét utalják, és ha látják, hogy valami még így is működget, nagy mellénnyel az „ügy” mellé állnak egy kis pótlólagos finanszírozási forrás biztosításával.

Sportolói támogatás-Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon nem tudatos stratégia mentén, de összességében összeérő, egymásra épülő, árnyalt és egész életre szóló állami támogatásrendszer mentén válhatnak elit sportolóvá a legtehetségesebbek.*Sajnos a fenti mondatban a nem tudatos kifejezés az, ami egyben a jónak tűnő koncepcióban a problémát jelentheti. Mi van akkor, ha valamelyik láncszem elszakad és az egész rendszer összeomlik?

-A minőségi sportba való bekerülést, az elit sportolók megélhetését és sporttevékenységét sokrétűen és nagyvonalúan finanszírozza a központi költségvetés. A különlegesen tehetségeseket ez a támogatás egész életükben elkíséri, akár 40-50 évvel a kimagasló sikert követően is járadékot kapnak. A magyarhoz hasonló élethosszig tartó támogatási rendszer működtetésére nem találtunk példát az általunk vizsgált európai gyakorlatban.

-Magyarországon a támogatásban részesülő sportolók száma (aktív és járadékos), jelentősen meghaladja még a nagyságrendileg népesebb országok által támogatott sportolók számát is.*A sportolók sok nélkülözéssel és áldozattal lesznek bajnokok. Egyes sportágak / kézilabda, kajak-kenu, vízilabda stb./ szerencsére atlétikában főleg dobóink még esélyesek olimpiai szinten, de a versenyzők sport utáni „civil” elhelyezkedése leszűkült területre korlátozódik. Manapság nincs szükség sajnos ennyi edzőre, sportvezetőre…Talán a médiában még megkapaszkodnak páran reklámokban, műsorok vezetésében, szakértő kommentárként stb… Ugyanakkor egyes olimpikonjaink médiás /celeb / szereplése számomra már nagyon kiábrándító jelenségnek tűnik.

Az igazán jó nemzetközi szintű versenyzők az 1990-es évektől fokozatosan az atlétikába áramló pénzdíjas versenyeken, világversenyek helyezéseik arányában szép összegeket nyerhetnek, azonban az addig vezető út nagyon nehéz. A legjobb kalapácsvetők körül gyülekezett felhők szerencsére eloszlani látszanak a 2010-re meghirdetett permit versennyel.  Hazai pénzdíjas versenyekre a 90-es évek elején volt ugyan próbálkozás, de csak kis pénzekkel és csak 1-2 évig működött. A versenyzők tudásszintjének megfelelő pénzdíjas versenyrendszerbe juttatásához nagy szükség van a szövetségi menedzselésre!

Utánpótlás nevelés-A magyar utánpótlás nevelési rendszer egyoldalú. A túlnyomórészt az állami programokhoz kötődő, a NUSI-NUPI koordinálásával folyó elitsportoló képzés jelenti  elsősorban az üzletileg kevéssé vonzó elitsportok számára a hátteret. http://www.nupi.hu/webset32.cgi?NUPI@@HU@@1@@622876231*A szponzorok minél hamarabb és folyamatos megjelenést és verseny-sikereket várnak pénzükért cserébe, sokszor az aktuális hivatalok, szervek döntéshozó apparátusa is ebben érdekelt.

-Az utánpótlás nevelés az egészségmegőrzés, egészséges életmódra szoktatás, a látványsportokhoz kötődő fogyasztói szokások kialakításának feladatait csak szűkebb körben, korlátozottan tölti be.*Ezt a szerepet nem is az élsportnak, hanem az iskolai testnevelésnek, sportköri foglalkozásoknak, a hétvégi iskolai sporteseményeknek kellene jobban és szervezettebben átvennie.

-Az európai professzionális sportban az elmúlt másfél évtizedben kiépített nevelési központok, akadémiák rendszere elsősorban a labdarúgás területén most kezd beépülni a magyar sportba, érdemi hatásuk évek múlva lesz érzékelhető.*A törekvés atlétikában is meg-megjelenik, de nem működik. Azaz csak Szombathelyen, ahol Németh Pali bácsi kialakított hosszú évtizedek megszállott munkájával egy hasonló konstrukciót, ez adja évek óta atlétikánk legbiztosabb dobó utánpótlását. http://dobose.uw.hu/

Sportlétesítmények-A szabadidősport és látványsportok tekintetében a hazai sportinfrastruktúra jelentős lemaradásban van az európai országokétól, mind a rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségében, mind minőségében. A hazai sportlétesítmények 80 %-a az európai gyakorlatnak megfelelően önkormányzati tulajdonban van.

-Az elit sport (elsősorban az olimpiai sportok) infrastruktúra ellátottsága még a nagy európai országokkal összehasonlítva is arányaiban versenyképes, állapotuk azonban leromlott, ezért az üzemeltetésük drága, jelentős része felújításra szorul.

-Magyarországon a sportlétesítmények fejlesztésének központi költségvetési támogatása jelentős részben egyedi döntéseken alapul. A legjobb európai gyakorlatban a létesítmény-fejlesztéseket, beruházásokat transzparens, mindenki által elérhető pályázatok útján, mérhető feltételek alapján valósítják meg. Ezekben az országokban fejlett sportinformációs rendszert működik, amely a sportlétesítmények állapotáról, használatáról, kihasználtságáról valós képet ad.

-A Sport XXI. Nemzeti Stratégia keretében megfogalmazásra került sportlétesítmény fejlesztéshez a korábbi évek beruházásait nagyságrendileg meghaladó állami sportfinanszírozási hozzájárulás szükséges.*Nagyon jól jönne egy jól működő sportinformációs rendszer kiépítése hazánkban is, amely reális képet alkotna és rávilágíthatna egyes területek infrastrukturális nehézségeire. Dr. Schulek Ágoston és Gyulai István számos törekvést tett a nemzetközi és az Európai Atlétikai Szövetségben, hogy Európa szintű nemzetközi sportközpontok jöjjenek létre hazánkban is. Szerencsére a szombathelyi központ megvalósult!

A TF-en az első lépések megtörténtek, amikor a Csörsz-pályát Koltai Jenő Sportközponttá avatták. A TF –re látogató bizottság a személyi feltételeket elfogadta, azonban a tárgyi feltételek megoldatlanságára hivatkozva elutasította törekvésünket.Én vezettem végig az EAA akkori szövetségi képviselőjét, akinek arcán szertárunk szerény felszereltségé megpillantásakor nem kis döbbenetet észleltem… A TF pálya tulajdoni mizériája, és az atlétika fokozatos kiszorítása azóta is tart, hiszen a mentő állomás miatt már csak a súlylökés valósítható meg versenyrendezési szinten.

A műfüves pálya miatt gerelyhajítás sem rendezhető, az ugró és futópályára kiguruló labdák és az utána szaladó tíz év körüli gyerekek hada miatt az elmélyült technikai munka lehetetlen... Debrecen, - ha megépülne az évek óta ígérgetett csarnok- a már meglévő edzői garnitúra kibővítése mellett alkalmasnak tűnik egy európai szintű edzőközpont kialakítására!

ÖsszegzésÖsszefoglalónkban egyértelműen kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon spotfinanszírozás továbbra is esetleges szinten és intenzitással működik, az egyesületek helyzete rohamosan romlik, sok megoldatlan kérdés tátong a jövőt illetően.

-Túl sok a szereplő, a pénzek elosztása számos csatornán és állomáson keresztül sokszor késve jut el az egyesületekhez, az edzőkhöz és versenyzőkhöz!  A finanszírozási stratégia egyik mesterségesen kiélezett dilemmája - Sportnemzet, vagy Sportoló Nemzet- közt őrlődnek a döntéshozók, mert nem tudják, hogy melyik a jobb, a régmúlt dicsősége, vagy az ebből kialakított jövőkép délibábja…

A magyar atlétika számos helyről - változó színtereken - el-elapadó forrásokra támaszkodik.Az utánpótlás helyzete tragikus, az egyetemi sportélet eddigi szűkös forrásai is kétségesek. Egy erős és finanszírozott egyetemi sportéletre nagy szükség lenne!

Az ország gyenge gazdasági helyzetében nincs kiépülve az a „költségvetést segítő” mecenatúra és szponzori hálózat, mely az atlétikát képes lenne finanszírozni. Az állam pedig mást sem akar jobban, mint minél kisebb szerepet vállalni a sport finanszírozásában.

Mindenki a MASZ- tól várja a megoldást, pedig ott sem az aranyat tojó tyúkot nevelgetik, ezernyi más feladatuk mellett központi pénzekre pályáznak és szponzorokat kutatnak.http://www.masz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=136:tervezes-2020-ig&catid=42:beszamolok&Itemid=73 A MASZ nemrégiben jól kidolgozott stratégiai programja pedig pénz hiányában hangzatos szólam marad csak. A még „életben lévő” egyesületek segítségért fohászkodnak! Aki tudja a megoldást, kérjük, segítsen!  (Dr.Vágó Béla írása) 

A teljes írás pdf-ben

fotó: MASZ archív, ML