A magyar válogatott Barcelonában
Beszélgetés az EB-ről Dornbach Ildikóval – Időrend – Magyar csapat - Fotók
Kedden reggel nyolc órakor már a rajtvonalon állnak a 20.Atlétikai Európa bajnokság első indulói, a 20 km-es férfi gyaloglók. Barcelona több mint 1600 atlétát vár a hatnapos küzdelem sorozatra, köztük a magyar színeket képviselő 23 versenyzőt is. Elutazás előtt beszélgetett a masz.hu Dornbach Ildikó szakmai igazgatóval a felkészülésről, a csapatról, az elvárásokról.
- A tervezéskor milyen létszámú csapatban gondolkodott a kapitány? - Megvallom, 2009. végén, a tervezgetések idején nagyobb létszámra számítottam. Akár 30 versenyzőt is el tudtam képzelni a csapatban,
aminek nagy része gondolataimban már akkor is a fiatalokból tevődött össze.
- A részvételi szintek milyen elvek mentén kerültek készültek? - Fontosnak érzem, hogy a fiatalokat hozzájuttassuk a komoly motivációt jelentő versenyeken való részvételhez, ennek megfelelően alakítottuk a szinteket is.
A következő generáció csak a nagy versenyek megtapasztalásával juthat fel a csúcsra. A felnőttek, az idősebb versenyzők esetében más a helyzet és az elvárás. Egy versenyző részvétele bármely világversenyen nem elsősorban a szövetség érdeke, hanem a klubjáé, hiszen számára képez ezzel PR és marketing értéket.
A szövetség célja azoknak a versenyzőknek a támogatása, akik a MASZ számára tudnak értéket teremteni, ez pedig a döntős helyezéseknél kezdődik. Nos, ezek az elvek képezték a szintképzés stratégiáját.
- Milyen volt a felkészülés, a hozzáállás, a háttér? - A felkészülés alapvetően sikeresnek és örömtelinek mondható, mert a szokásosnál kevesebb sérüléssel kellett megküzdeni. Természetesen ahány versenyző, annyi történet, de azt mondhatom, hogy a többség számára nagy nehézségektől mentes volt a felkészülés.
Annak ellenére, hogy a felkészülést biztosítandó 2010.- évi állami támogatásból a mai napig egyetlen fillért sem láttunk,- ami az edzőtáborozási oldalt illeti, a tervek szerint mindent sikerült megvalósítani.
Tulajdonítható ez részben annak, hogy reálisak – a magyar valóságra szabottak – voltak a tervek. És tulajdonítható annak, hogy a versenyzők és a szakosztályok sokat vállaltak az előlegek biztosításával, illetve annak a nem elvárható segítségnek is, amit a szövetség vezetői és dolgozói adnak.
Arról fogalma sincs senkinek, hogy ahhoz, hogy egy-egy edzőtábort finanszírozni tudjunk, a háttérben micsoda „tornamutatványok” történnek. Azonban az edzőtáboroknál sokszor nagyobb kihívást jelentenek a hazai felkészülési lehetőségek.
Azok a vidékiek, akiknek nincs műanyag pályájuk, a tavaszi időszakban hetekig nem tudtak minőségi edzésmunkát végezni, de idén a kitartó esőzés alapvetően mindenkinek megnehezítette a dolgát, hiszen a fedett pályáról ideje korán kiszorultunk.
Ezzel együtt jó volt átélni azt a lelkesedést, amit a teljes felkészülés alatt éreztem a versenyzők és edzőik részéről. A sikeres szereplés érdekében nem egy atléta rendelte alá téli és nyári versenyszezonját az EB-nek.
Ahelyett, hogy komoly pénzeket kerestek volna, még Ők tettek bele, hogy jobb legyen a felkészülésük. Nagyon megérdemelnék a sikert!
-A benevezett csapat reálisnak mondható? - Végül is az elképzelésekhez képest – ami valljuk be egy optimális állapotot tükrözött – a 23 fős csapat reális. Az erőviszonyokat már júniusban látni lehetett, ezt követően meglepetések nem születtek. Ami szomorú tény, hogy a felnőtt, teljesítő képes élmezőny egyre soványabb.
Be kell látnom, felesleges volt a felnőtt szponzori szinteket kitűzni. Örülök viszont a sok fiatalnak a csapatban. Én örök optimista vagyok, talán majd Ők…
A benevezett csapat erős és jó. Persze vannak hiányérzeteim, de alapvetően nem a meghatározó oldalon. Néhány fiatalabb versenyzőt hiányolok.
Jó lett volna, ha kvalifikálnak, mert az előrelépésük érdekében fontos, hogy mihamarabb megmérettessenek a felnőtt mezőnyben. Az előző hiány kategóriába tartozik Máté Gábor és Zsivoczky Attila, akiket a szorgalmas munka ellenére sérülés gátol a részvételben, míg a másik oldal listája sokkal hosszabb, 7-8 további fiatalt is képesnek tartottam a kvalifikációra.
- Mivel lesz elégedett a verseny végén Dornbach Ildikó szakmai igazgató?- Én ebből a csapatból négy versenyzőt is képesnek tartok az éremszerzésre, de ez persze a vágyak és álmodozások mezsgyéje. A reális cél 2 érem és további 2-4 döntős helyezés megszerzése.
Ha ennek közelében leszünk, elégedettek lehetünk.
Ez azonban csak a hab a tortán, ami akkor kemény és stabil, ha az alkotóelemei is jól sikerültek. Gondolok itt arra, hogy igazán akkor lennék boldog, ha a csapat döntő többsége úgy jönne le a pályáról, hogy a verseny a terveinek megfelelően sikerült.
Nyilván nem tud mindenki döntőbe jutni, de tud nagy lépést tenni a saját előmenetele érdekében. Ehhez nem kell más, mint hinni abban a sok, kemény és jó munkában, amit elvégeztek és abban, hogy egyenrangú ellenfelek bárkivel.
Határozott, bátor versenyzéseket és mosolygós arcokat szeretnék látni Barcelonában.
fotó: Doba I, LOC, MASZ, ML
