Fogadjuk be a másfajta tudást!  -  Video

Az idei Fedett pályás Európa  bajnokság a kiváló versenyeken túl szolgált olyan élményekkel is, melyek mély elgondolkodásra és megfontolásra ösztönöznek és bízom benne, hogy nem csak engem. Ennek reményében osztom meg tapasztalataimat az érdeklődőkkel. Érdekes, meglepő, de talán nem véletlen, hogy a két alapvető, egymástól független tapasztalat, ami erős hatást gyakorolt rám - az EB történetének végén egy és ugyan azon személyhez kötődik.

Azt gyanítom, hogy az EB-t megelőzően nem sokan tettek volna komoly téteket Francis Obikwelura, a 60m későbbi győztesére.

A 34 éves portugál nem igazából tervezte az idei Fedett EB-t. Nem is versenyzett, csupán néhány hazai versenyen, de mivel 6,68-al teljesítette a portugál Szövetség 6,70-ben meghatározott szintjét, edzője felbíztatta, hogy vágjanak neki és próbálja meg mégis. Mivel Francis nem kezdő már, pontosan el tudta helyezni magát a mezőnyben, nem is volt több vágya, mint beverekedni magát a döntőbe. Azonban, ha már ott volt, komolyan vette a dolgot.

Az első élmény a megérkezésünk napján ért, amikor is délután legalább nyolc ország versenyzői próbálták felküzdeni magukat arra az egyetlen buszra, ami indult az edzőpályára.

A későn érkezőknek esélyük sem volt, közéjük tartozott a „mi” Francisunk is, aki ráadásul – mint a fényképen is látható – nem egyedül akart felférni a buszra, hanem szemmel láthatóan nélkülözhetetlen társával, a nem kis térfogatot igénylő fittball-al.

Mivel nagyon ki akart jutni a pályára - mint látható - megnyerte az első csatát és később el is végezte azt a törzs stabilizációs edzésprogramot, aminek fontosságáról mi is – Benkovics Edit (DAVID Gerinc Klinika)  interpretálásában – évek óta beszélünk,  hiszen pontosan tudja, hogy ha a törzset stabilizáló izmok között nincs meg a megfelelő tónus és összhang, az ellépés során kifejtett erő nem száz százalékosan oda fog hatni, ahová Ő szeretné.

Aztán jöttek a futások és egyre nőtt az „étvágya”. Az első futás után épp úgy lepődött meg, mint az elődöntő után, de nem csupán a sebességtől, hanem a könnyedségtől, amiből az eredmény született. A végeredményt mindannyian tudjuk: 6,53 mp - győzelem, nemzeti csúccsal.

A második élmény az EB utáni hazaérkezést követő napokban ért. Informálódást követő személyes telefonbeszélgetés győzött meg, hogy ami történt nem a véletlen műve volt, nem csoda, csupán pozitív hozzáállás egy merőben új módszerhez, amivel ott kint Párizsban, két nappal az első futást megelőzően ismerkedett meg a későbbi győztes. (Vannak győztes típusok, akik akarják a sikert, amiért ésszel sokat tesznek.)

Az izgalmas az egészben az, hogy ezt a módszert, illetve lehetőséget mi is megismertük. Úgy utaztunk ki Párizsba, hogy az utolsó előtti nap, szombat reggel 9,00 órára tárgyalást kötöttünk le egy francia úriemberrel, akiről csak azt tudtuk, hogy egy keleti tudományra épülő, egyedülálló energia mozgósítási technika birtokosa.

A hibát valószínűleg az időpont meghatározásakor követtük el, bár félek tőle, hogy a versenyt megelőzően ugyan azt az elutasítást kaptuk volna hazai versenyzői oldalról, mint a versenyt követően.

Én tudom, hogy mestereink abban az időben tanultak és szocializálódtak, amikor kizárólag materialista elvek mentén folyt az oktatás, és a klasszikus edzés és kiegészítő módszerekben van még mindig a legnagyobb hitünk, de azóta a világ és a tudomány  nagyon – nagyon sokat változott és évről évre új dolgokat hoz felszínre.

El kéne már hinnünk, hogy sokkal többek vagyunk, mint az a figura, akivel szembe nézünk reggelente, akiről nap, mint nap megállapítjuk, hogy rendben vannak a kockák a hasfalon és szépen rajzolódnak az izmok a vállövön. Lehet, hogy tonnákat mozgat meg ez az izom naponta, de egy pitiáner törzs stabilizációs gyakorlatot nem tud ugyan ez a test végrehajtani.

Rengeteg energiával, a hagyományok szerint a gyúró felkészíti ezt az izomzatot a csúcsteljesítményre, de azt a felbecsülhetetlen energiaforrást, ami mindenkiben ott rejlik, nem képes mozgósítani az illető.

Az alternatívnak nevezett tudomány Európában is kezd hódítani. Nehogy későn ébredjünk és még nagyobb ollóba kerüljünk!

Érdekes, hogy amióta az USA-ban – kb.8-10 éve – irtózatos sebességgel kezdett hódítani a törzsstabilizáció fogalma és jelentősége, az ACSM – az amerikai sportorvos társaság, mely szoros kooperációban működik az amerikai atlétikai szövetséggel – ma már egyáltalán nem tárgyalja az achilles sérülést, mert ez a sérülésforma ott gyakorlatilag már a múlté…

Amikor Hetey Péter kiváló gyúró kollégánk elhagyni kényszerült minket, arra kértem Igaz Bálint gyúrónkat, hogy olyan kollégát hozzon, aki sokkal többet tud, mint gyúrni, aki ismeri az „embert” és tud vele bánni. Bálint kiválóan teljesítette a feladatot, de a közösségünk nem tudja befogadni a másfajta tudással bírót, mert nem értjük, pedig valójában nincs új a nap alatt, csak lehet később ébredni és lemaradni a napfelkeltéről.

Én nem állítom, hogy bizonyos dolgok mögött nincs üzlet, de ettől nem feltétlenül kell, hogy minden „hülyeség” legyen.

A MASZ próbálkozik már sok éve, hogy segítséget nyújtson a szemléletváltáshoz, vannak is örömteli rész sikerek. Ezúttal is felajánljuk a segítséget azon élversenyzők számára, akik szeretnék megismerni azt az un. „Energy Performance” módszert, ami Francis Obikwelut a dobogó tetejére repítette március 6-án. (Ő volt az egyetlen atléta, aki az EB 5 napja alatt alávetette magát a módszernek.)

A témában 2011. március 23 -ig az ildiko.dornbach@masz.hu  címen ill. 30 638 7069 telefonon lehet érdeklődni.

Video/az igazi erő

foto: DI, ML